Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. március 9-én (169. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2899

[…] lehetősége ugyancsak időbeli korláthoz kötött. Munkaidőkeret alkalmazása esetén főszabály szerint a pihenőnapok kéthetente adhatók ki részben vagy egészében összevontan. Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta, illetve idénymunka esetén a felek megállapodása alapján kéthavonta, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli, illetve több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá idénymunkát végző munkavállaló esetében legfeljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidőkeret időtartama alatt adhatók ki a pihenőnapok részben vagy egészében összevontan. A pihenőnapok összevont kiadásának további korlátja, hogy a pihenőnapok összevont kiadásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeretet nem haladhatja meg, továbbá hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Nem adhatók ki a pihenőnapok összevontan annak a munkavállalónak, akinek foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító körülmények között kerül sor, továbbá csak hozzájárulásával lehet a pihenőnapokat összevontan kiadni a nőknek terhességük megállapításától a gyermekük egyéves koráig, illetve a gyermeküket egyedül nevelő férfiaknak a gyermekük egyéves koráig. Az egyenlőtlen napi munkaidő-beosztáshoz kötődő korlát, hogy a napi munkaidő négy óránál kevesebb nem lehet. A napi munkaidő maximális mértéke az általános szabályok szerint alakul, vagyis napi tizenkét, készenléti jellegű munkakörben napi huszonnégy óránál több nem lehet a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem. A munkaidőkeretre vonatkozó speciális szabály azonban, hogy a heti negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben heti hetvenkét órás maximálisan elrendelhető munkaidőnek a munkaidőkeret átlagában kell teljesülnie. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás – a pihenőnapok összevont kiadásához hasonlóan – csak a munkavállaló hozzájárulásával alkalmazható a nők esetében a terhességük megállapításától gyermekük egyéves koráig, illetve a gyermeküket egyedül nevelő férfiak esetén szintén a gyermekük egyéves koráig. A fent ismertetett szabályok alapján nem kizárt, hogy a munkáltató munkaidőkeret alkalmazása mellett a hét hat napján napi 12 órás munkaidőben foglalkoztassa a munkavállalókat, és a következő héten adja ki a másik két pihenőnappal együtt az előző héten elmaradt egy pihenőnapot, azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy a ledolgozott többletmunkaidőt is ki kell egyenlíteni a keretidőszak végéig. Ez azt jelenti, hogy a napi munkaidő-beosztásból eredő többletmunkaidőt a keretidőszak végéig vagy szabadnapokkal kell kompenzálni, vagy rövidebb napi munkaidőben történő foglalkoztatást is be kell tervezni, illetve a kettőt vegyesen is lehet alkalmazni. A lényeg az, hogy csak a keretidőszakon belül maradva lehet a szabályok betartása mellett a rendelkezésre álló munkaidővel […]