Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása


Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. november 24-én (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2792

[…] között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a harmincegy napot meghaladhatja). Alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, illetőleg egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszonyt kell tekinteni. A törvénytervezet szerint egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a törvény mellékletében meghatározott tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig meg kell kötni. Ettől eltérően az öt naptári napot meg nem haladó határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja. Lényeges szabály, hogy ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a minimálbérről szóló jogszabály rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni, melyeket az új törvény majd tételesen felsorol. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni szja- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezései az irányadóak. Tehát alapesetben az általános szabályoknak megfelelően köteles a munkáltató és a munkavégző az szja-t, valamint a foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékokat megfizetni. Azonban a természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint az idénymunka – ideértve a mezőgazdasági és a növénytermesztési idénymunkát is – esetén az Szja-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit eltérésekkel kell alkalmazni. Ezekben az esetekben a munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér negyven százalékával megegyező összegű közterhet köteles fizetni. Ha ezt megfizeti, akkor a munkáltatót a továbbiakban nem terheli társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót pedig nyugdíjjárulék- (tagdíj-), egészségbiztosítási- és munkaerőpiacijárulék-fizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Ezek a munkavállalók nem minősülnek a Tbj-tv. szerinti biztosítottnak, és nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szereznek jogosultságot. Ha a munkát végző uniós állampolgár másik tagállamban, illetőleg szociális biztonsági egyezményben részes másik államban biztosított, és erről igazolással rendelkezik, a munkáltatónak nem kell közterhet fizetnie. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatót az adóhatóság felé a törvényben felsorolt adatok (pl. az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, a munkavégzés helyét stb.) tekintetében bejelentési kötelezettség terheli, melyet a munka megkezdéséig kell megtennie. A bejelentést elektronikusan kell megtenni, de a […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.