Átlagkereset számítása


Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. július 7-én (154. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2655

[…] szabály, hogy az átlagkereset-számítás szabályai szerint a személyi alapbért időbér esetén nem a múltból kell átlagolni, hanem azt a kiesett munkaidő időszakára járó személyi alapbér összegével kell figyelembe venni. Az irányadó időszakban, vagy azon kívül, de az irányadó időszakra vonatkozóan fizetett más bérelemet viszont a ténylegesen kifizetett összegben kell figyelembe venni. Az egy órára, illetve egy munkanapra jutó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve napok számával (osztószám). A számításnál tehát az irányadó időszakra kifizetett díjazásokat el kell osztani a munkavégzéssel teljesített, valamint az e nélkül fizetett napok vagy órák számával. Az osztószámnál figyelembe kell venni a rendkívüli munkavégzés idejét is. Havi átlagkereset számítása esetén egyhavi átlagkereseten a munkavállaló egynapi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő, míg munkaidőkeret alkalmazásakor az egy órára jutó átlagkeresetet kell szorozni 174-gyel (részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc, vagy heti negyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén, ennek időarányos részével). Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkavállalóra irányadó napi munkaidőmérték szorzata. A kérdésbeli ügyben a problémát az okozhatja, hogy az átlagkereset-számítás alapjául szolgáló időszaknak mit kell tekinteni. Az irányadó időszak meghatározására az Mt. 152. § (4)-(5) és (9) bekezdései tartalmaznak rendelkezéseket. Ezek szerint az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni. A fenti szabályok alkalmazása során kérdésként merül fel, hogy hogyan kell figyelembe venni az irányadó időszakot akkor, ha a munkavállaló az átlagkereset megállapítását megelőző időszakban hosszabb ideig keresőképtelen volt, vagy más okból volt huzamosabb ideig távol a munkavégzéstől, és emiatt munkabérben sem részesült. Ilyenkor az átlagkereset számítása szempontjából irányadó időszak meghatározása során az Mt. 152. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazandók. Ez a rendelkezés azt írja elő, hogy az a naptári negyedév, amelyben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám (azaz az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok száma) nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe ("BH1995. 192. Az átlagkereset meghatározása során az utolsó négy naptári negyedévnek azokat a negyedéveket kell tekinteni, amelyekben a munkavállaló […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.