Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei


Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. szeptember 30-án (136. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2324

[…] §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], az Szja-tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló. Az Szja-tv. 7. §-a alapján a munkáltató által az önkéntes egészségpénztárba a minimálbér 30 százalékát meghaladóan teljesített összeget munkaviszonyból származó jövedelemként kell figyelembe venni, a Tbj-tv. 4. §-a alapján viszont a 71. §-ban szereplő adóköteles béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott része után járulékot kell fizetni. A járulék alapja a különbözet személyi jövedelemadóval növelt összege. A munkáltató által munkáltatói tagként az egészségpénztárba fizetett összegből havonta legfeljebb a minimálbér 30 százalékának megfelelő összeget, azaz havonta 20 700 forintot a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, lényegében adómentesen fizethető [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pont], az e fölötti rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme. Az Szja-tv. 71. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adómentes béren kívüli juttatások körébe az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a része tartozik, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Ennek az összege havonta legfeljebb 20 700 forint lehet, hiszen az ezt meghaladóan adott juttatást munkaviszonyból származó jövedelemként meg kell adózni. Számokkal talán könnyebb érteni, hogy mi a szabályozás. Például a munkáltató havonta 30 ezer forintot ad munkáltatói hozzájárulásként az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba. Ebből az összegből 20 700 forint adó- és járulékmentes. A felette levő 9300 forint munkaviszonyból származó jövedelem, amelyből a munkavállaló személyi jövedelemadót és egyéni járulékokat fizet. A munkáltatónak ez után az összeg után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.