Keresőképtelenség igazolásának megtagadása


Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. július 8-án (131. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2258

[…] előírásokat a 102/1995. Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja: a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja. A rendelet 5. §-ában foglalt rendelkezés értelmében, ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania. A rendelet 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes MEP-nél. A Korm. rendelet 7. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációban fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről, a döntést követően arról a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti. A rendelet 10. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az 5. sz. melléklet szerinti "orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" elnevezésű nyomtatványt. Tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány nyolcadik napjától a keresőképtelenség igazolására a 6. sz. melléklet szerinti, az "orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" megnevezésű nyomtatványt kell – legalább kéthetenként - kiállítani. Az 5. és 6. sz. mellékletek szerinti igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva, a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni. A rendelet 10. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a kórházi kezelés idejét az "igazolás fekvőbeteg gyógyintézetben történő gyógykezeléséről" elnevezésű, 7. sz. melléklet szerinti nyomtatványon kell igazolni. Az Mt. 90. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg felmentéssel a munkaviszonyt, ha betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő év, továbbá üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság időtartama alatt. Az Mt. 90. § (2) bekezdése értelmében a felmentési idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmentési védelem időtartama a 15 napot meghaladja, ezt követően csak 15 nap, ha a 30 napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el. A felmentési védelem szempontjából a felmentés közlésének az időpontja az irányadó. Az érintett munkavállalót terheli az Mt. 3. §-ában meghatározott jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelő kölcsönös együttműködési kötelezettség, amely keretein belül köteles a munkáltatói jogok gyakorlóját többek között a lehető leghamarabb, a keresőképtelenség tényéről, kezdő időpontjáról, várható időtartamáról szóban, írásban, telefonon, egyéb módon tájékoztatni, és időszakonként (általában kéthetenként) a keresőképtelenségéről tanúskodó orvosi igazolásokat a munkáltató rendelkezésére bocsátani. A kérdéses esetben a rendelkezésre álló adatok értelmében az érintett munkavállaló hosszabb ideje nem bocsátotta a munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezésre a folyamatos keresőképtelenségre vonatkozó, kéthetenként kiállított és részére átadott orvosi igazolásokat. A kérdéses esetben foglalt tényállás alapján nem állapítható meg, hogy az érintett munkavállaló a folyamatosan fennálló keresőképtelensége tényéről, további várható időtartamára szóbeli, illetve írásbeli tájékoztatást adott-e a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A rendelkezésre álló adatok szerint az érintett munkavállaló "felróható […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.