Tb-járulék alapja
Kérdés
Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. április 8-án (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2150
[…] melynek összege figyelmen kívül hagyandó a személyi jövedelemadó szempontjából, míg a járulékalapba beszámít, – a munkavállaló járulékalapot képező jövedelmét szja-alap hiányában (mert például a juttatás után nem Magyarországon adózik) a Tbj-tv. 4. § k) pontja 2. alpontjában foglaltak szerint állapítjuk meg, a munkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy – a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, miközben a munkavállaló tényleges munkabére nem éri el ezt az összeget. Ez utóbbi esetben viszont nincs meg a második kérdésben említett választási lehetősége a foglalkoztatónak: vagy a minimálbér kétszerese (részmunkaidő esetén ezzel arányos összeg), vagy pedig a tényleges összeg után köteles a járulékokat megfizetni. A minimális járulékfizetés alapulvételénél a minimálbér kétszereséből – pontosabban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. április 8-án (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2150
[…] melynek összege figyelmen kívül hagyandó a személyi jövedelemadó szempontjából, míg a járulékalapba beszámít, – a munkavállaló járulékalapot képező jövedelmét szja-alap hiányában (mert például a juttatás után nem Magyarországon adózik) a Tbj-tv. 4. § k) pontja 2. alpontjában foglaltak szerint állapítjuk meg, a munkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy – a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, miközben a munkavállaló tényleges munkabére nem éri el ezt az összeget. Ez utóbbi esetben viszont nincs meg a második kérdésben említett választási lehetősége a foglalkoztatónak: vagy a minimálbér kétszerese (részmunkaidő esetén ezzel arányos összeg), vagy pedig a tényleges összeg után köteles a járulékokat megfizetni. A minimális járulékfizetés alapulvételénél a minimálbér kétszereséből – pontosabban a tárgyhónapot megelőző hónap első napján […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
