Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. november 13-án (116. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1988

[…] jövedelem után a társadalombiztosítási járulék mellett csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését írja elő számára az idézett jogszabály. A második – "passzív" – félév során azonban elveszíti a főiskolás státushoz biztosított "kedvezményt", és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, illetve a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot ugyan továbbra is a tényleges vállalkozói kivét után köteles megfizetni, azonban e járulékokat havi átlagban 131 000 forint összegű minimum-járulékalap után, illetve legalább a minimálbér – havi 65 500 forint - alapulvételével akkor is köteles megfizetni, ha vállalkozói kivétet egyáltalán nem számol el, vagy a tényleges a vállalkozói kivét nem éri el a minimum-járulékalap vagy a minimálbér összegét [Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése]. Az OKJ-s tanfolyam esetében vizsgálandó, hogy annak végzése iskolai rendszerű szakképzés keretei között, szakképző iskolában, vagy iskolarendszeren kívül történik. Az "iskolai rendszerű" meghatározást a szakképzésben alkalmazzák és használják. A Szak-tv. 54/B. § 7. pontja szerint iskolai rendszerű szakképzésnek a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzést lehet tekinteni. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. Az ettől eltérő képzések nem iskolai rendszerű képzések. A nem iskolai rendszerű OKJ-s képzés ideje alatt ezért nem minősül az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személynek, így járulékfizetési […]