Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. augusztus 21-én (110. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1885

[…] ápolás idejét a kórház által kiállított igazolással lehet igazolni. A munkaviszony fennállása alatt keresőképtelenség idejére – kivéve az üzemi balesetet, illetve a foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenséget – a munkavállalót naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, de kizárólag a saját betegsége esetén. A betegszabadság idejére járó Mt. szerinti díjazást a munkáltató fizeti. Táppénz akkor jár a munkavállalónak, ha a betegszabadságot az adott naptári évben már teljes egészében kimerítette, és a táppénzre való jogosultság jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak, és kizáró ok nem áll fenn. A táppénz iránti igényt a munkaviszony fennállása alatt és annak megszűnése után a munkáltatónál kell bejelenteni. A munkáltató akkor bírálja el, számfejti és fizeti közvetlenül a táppénzt, ha kifizetőhelyként működik. Ha a munkáltatónál nem működik kifizetőhely, az igény elbírálásához szükséges okmányokat és igazolásokat 3 napon belül a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárnak köteles megküldeni. A betegszabadságra járó díjazást és a táppénzt is utólag kell kifizetni. Betegszabadság idejére járó díjazást és táppénzt – kifizetőhelyen történő táppénzelbírálás és -számfejtés esetén – a bérkifizetési napon kell kifizetni, mely a munkáltató és a munkavállaló eltérő megállapodása esetén legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napja. A keresőképtelenség igazolása a munkavállaló kötelezettsége a munkáltató felé. Amennyiben ennek nem tesz eleget a kifizetés esedékességéig, úgy nem állapítható meg a munkáltató késedelembe esése. A munkaviszony további fenntarthatósága tekintetében azonban felmerülhet a kérdés, hogy meddig köteles várni a munkáltató arra, hogy a munkavállaló ne csak bejelentse, hanem igazolja is a keresőképtelenségét. Ilyen esetekben mindenképpen indokolt tisztázni, hogy a késedelem oka mi, és erre vonatkozóan indokolt a munkáltatónak kezdeményezni. Ez történhet rövid úton úgy, hogy a munkáltató telefonon keresi meg a munkavállalót, vagy akár a betelefonáló hozzátartozót, hogy tisztázza a késedelem okát. Előfordulhat ugyanis, hogy a munkavállaló betegsége következtében képtelen vagy teljes mértékben akadályoztatott ügyei intézésében. Ilyen esetben fel lehet hívni a munkavállaló vagy ügyeit intéző hozzátartozója figyelmét, hogy az igazolást postai úton is beküldheti. Amennyiben az elsődleges tájékozódás ilyen körülményekre nem utal, és a rövid úton történő felhívásra sem nyújtja be a keresőképtelenségére vonatkozó igazolást, indokolt lehet tértivevényes felszólítást küldeni […]