Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. március 27-én (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1718

[…] k) pontja szerint a járulékalapot képező jövedelem fogalmába beletartozik egyebek mellett az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. Ugyanez a jövedelem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját is (Tbj-tv. 20. §), ennek következtében pedig a biztosítottat terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapját is [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése]. A leírtakat összegezve tehát a betegszabadság idejére járó díjazás után a foglalkoztatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a biztosítottnak pedig 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalékos tagdíjat, továbbá 4 százalékos mértékű természetbeni és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A betegszabadság idejére járó távolléti díj után a munkáltatói járulékot meg kell fizetni, azonban a munkavállalót nem terheli az 1,5 százalékos munkavállalói járulék. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 107. számában – 2007.06.27.) A Társadalombiztosítási Levelekben olvastam a betegszabadság járulékairól. Itt azt olvastam, hogy a betegszabadság után a munkavállalót nem terheli munkavállalói járulék. Megnéztem a Tbj-tv.-t és az Szja-tv.-t, valamint az APEH honlapján is megpróbáltam tájékozódni, de a betegszabadság sehol nem szerepel. Valóban nem kell munkavállalói […]