Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó betegsége


A 2005. évi CXXXIII. tv. szerint az őrzés-védelem tevékenység egyéni vállalkozói jogviszonyban is folytatható. Ebben az esetben betegség esetén a betegszabadságnak megfelelő szabadság jár. Mi ez pontosan, és hogyan kell számolni?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. október 31-én (92. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1592

[…] tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen ellátó természetes személy ilyen szolgáltatást – egybefüggően – legfeljebb 24 óra időtartamban nyújthat. Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásával megbízott fővállalkozó az általa e tevékenység tényleges ellátása érdekében foglalkoztatott alvállalkozót 30 nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munka végrehajtásával bízza meg, köteles az alvállalkozó számára 24 órai egybefüggő szolgáltatási idő után legalább 24 óra, naptári hetenként pedig 48 óra egybefüggő pihenőidőt biztosítani. Ha a fővállalkozó az alvállalkozót 30 nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve magánnyomozás végrehajtásával bízza meg, akkor az alvállalkozót – feltéve, hogy a keresőképtelen betegség tényét és a betegség időtartamát háziorvos igazolja – évi 12, nyolcórás munkanapnak megfelelő, összesen 96 munkaóra fizetett egészségügyi szabadság illeti meg. Az egészségügyi szabadság időtartamára a szerződésben megállapított alapóradíjat a fővállalkozó fizeti. Az alvállalkozó köteles megengedni, hogy naplójában a fővállalkozó ellenőrizze a 30 napot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munkával kapcsolatos szerződés adatait, és bejegyezhesse a részére biztosított fizetett egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, a kifizetett óraszámot, valamint az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát. A fővállalkozó az általa folyamatosan foglalkoztatott alvállalkozó javára köteles baleset-biztosítást kötni. A kötelező felelősségbiztosítási szerződést azonban mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozó köteles a maga javára megkötni. Az alvállalkozó ez utóbbi kötelezettség alól akkor mentesülhet, ha a fővállalkozó által megkötött felelősségbiztosítási szerződés rá is kiterjed. E fejezetben írt szabályokat kell alkalmazni a fővállalkozó és az alvállalkozó között e fejezet rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően létesült és a fejezet rendelkezéseinek hatálybalépésekor még fennálló jogviszonyt érintően is. Az ismertetett rendelkezések értelmezésére kiadott hivatalos kommentár szerint a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelem, illetve magánnyomozás körében ma igen gyakori, hogy valamely vállalkozás – újabb magánjogi szerződést kötve - egyéni vállalkozó közreműködésével teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ilyen esetekben a vállalkozás és az egyéni vállalkozó között a munkajogi jogviszonyra jellemző elemeket is tükröző, ilyen elemeket is igénylő jogviszony létesül. A munkajogi jogviszony keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenység gyakorlása során a munkáltató széles körű utasításadási jogával élhet, és így képes a védendő személyt, az őrzött, őrizendő vagyont fenyegető veszély, vagy éppen a jogellenes támadás elhárítását szolgáló, a pillanatnyi veszélyhelyzethez igazodó, legmegfelelőbb intézkedések mihamarabbi megszervezésére, megtételére. A megbízott vállalkozó és a vele polgári jogi szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó közötti viszony éppen a magánjogi jogviszony jellege okán csak úgy alkalmas erre, hogy e törvény széles körű, a munkajogi jogviszonyban megjelenített utasításadási joggal rokonítható jogosultságokat is létesít az egyéni vállalkozóval (mint alvállalkozóval) szerződéskötő vállalkozó számára; természetesen hasonló korlátozások keretei között, mint a munkaviszony esetében. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásával megbízott vállalkozás és a munkát ténylegesen ellátó egyéni vállalkozó között megkötendő szerződésben, ezért - kötelező tartalmi elemként – rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről, az utasításadás korlátairól. A törvény ezen egyéni vállalkozások működését illetően speciális, munkajogi jellegű, az egyéni vállalkozó érdekeit, védelmét szolgáló további rendelkezéseket is megjelenít (ilyenek a pihenőidőre, a keresőképtelen […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.