TGYÁS- és GYED-jogosultság szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazás alapján


Melyek azok az esetek a szerzői jogdíj kapcsán, amelyek nem érintik a TGYÁS-, GYED-jogosultságot?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. október 17-én (91. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1570

[…] is. Az Szj-tv. nem ad kimerítő felsorolást a szerzői műnek minősülő alkotásokról, csak egy példálódzó felsorolást ad arra nézve, melyek a tipikusan szerzői műnek tekinthető alkotások. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az Szj-tv. felsorolása olyannyira részletes, hogy szinte nem is okozhat problémát bármely szerzői műnek valamely nevesített műtípus alá való besorolása. Az Szj-tv. részletes listát tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy melyek azok az alkotások, amelyek ugyan többé-kevésbé megfelelhetnének a fentebb említett kritériumrendszernek, valamely egyéb oknál fogva azonban a jogalkotó mégis úgy döntött, hogy ezeket kiveszi a szerzői jogi védelem alól. Így nem tartoznak e törvény védelme alá az ún. hivatalos iratok, amelyek körébe esnek: a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre, vagy napi hírekre sem, mivel ezek nem hordoznak egyéni-eredeti jelleget. (Ez természetesen nem vonatkozik a hírekre épülő, egyéni-eredeti jelleget már felmutató sajtóközleményekre, tanulmányokra.) Az ötletek, elvek, elgondolások kidolgozatlanságuk miatt, az eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek pedig szintén a hozzáférhetőség igénye, illetve az egyéb jellegű (pl. eljárásoknál, működési módszereknél adott esetben szabadalmi) védelem biztosítása miatt nem lehetnek tárgyai a szerzői jogi védelemnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha ezeket az ismereteket a kitalálójuk egy tudományos műben ismerteti, maga a tudományos mű élvezhet szerzői jogi védelmet. A folklór kifejeződései (pl. népdalok, népmesék) amiatt nem részesülhetnek védelemben, mivel nincs egyetlen, beazonosítható szerzőjük, és nincs egyetlen, "végleges" változatuk sem. Ez azonban ugyancsak nem zárja ki azt, hogy a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű művek (pl. népdalfeldolgozások) szerzője védelemben részesüljön. Szerző csak természetes személy, azaz ember lehet. (Tehát például a számítógép generálta "alkotás", vagy egy állat által létrehozott "mű", amely nem emberi szellemi tevékenységen alapul, nem tekinthető szerzői jogi értelemben vett műnek.) Szerzői mű több személy együttműködésének az eredménye is lehet. A szerzői jogi védelem a mű létrejöttével automatikusan […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.