Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. szeptember 13-án (66. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1160

[…] megkötött francia-magyar egyezmény (65/1981. MT rendelet) szabályait kell tekintetbe venni. Ezek előírásai szerint amennyiben a francia ügyvezető adóévenként 183 napnál hosszabb időt tölt Magyarországon, akkor a megbízási díja Magyarországon lesz adóztatható, személyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelemként pedig a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja értelmében járulékalapot képező jövedelemnek is minősül. Ha az ügyvezető magyarországi tartózkodása az évi 183 napot nem éri el, a szóban forgó jövedelme után Franciaországban kell a jövedelemadót megfizetnie [66/1981. MT rendelet 15. Cikk (2) bekezdése]. Ez esetben járulékalapot képező jövedelemként a megbízási szerződésében meghatározott havi 200 000 forint díjat kell figyelembe venni [Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2. alpontja]. Hangsúlyozandó a különbség, hogy míg az előbbi esetben a megbízási díjnak az adóelőleg alapját képező része - költségnyilatkozattól függően annak 50-90 százaléka – számít a járulékok alapjába, addig az utóbbi esetben a megbízási díj teljes – bruttó – összege képez járulékalapot. Mindezekre tekintettel az ügyvezető járulékalapot képező díjazása után a cég a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles megfizetni, továbbá a megbízási díjából a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot - vagy az ügyvezető esetleges magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén a 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8 százalékos tagdíjat -, továbbá a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles levonni, bevallani és befizetni [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja, 19. § (1)-(3) bekezdései, 24. § (1) bekezdése]. A tételes egészségügyi hozzájárulást a foglalkoztató […]