Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. január 25-én (51. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 919

[…] tudna élni vele, nem jogosult házastársa viszont igen (például, ha nem közös gyermekre jár a kedvezmény; eddig csak a közös gyermekre tekintettel lehetett érvényesíteni.) – Éves 3,4 millió forintos jövedelemig érvényesíthető a lakáscélú hitel adókedvezménye. A kedvezmény felső korlátja változatlanul 120 000 forint. Alakáscélú hitelnél a kedvezmény alapjául ezentúl a tőketörlesztést - beleértve az előtörlesztést is -, a kamatfizetést, a kezelési költséget és a hitelfolyósítás díját lehet, a hitelintézet igazolása alapján, figyelembe venni (eddig csak a tőketörlesztés és a kamattörlesztés, továbbá a járulékos költségek voltak nevesítve). A gyermeket nevelők esetében a kedvezményérvényesítés időtartama és feltétele is módosult. E szerint ha a hitelt – részben vagy egészben - gyermekvállalás mellett, úgynevezett megelőlegező kölcsönként vették fel (vagyis több gyermekre, mint amennyi már megvolt), az adókedvezményt a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy éven túl is lehet érvényesíteni – ha ennek egyéb feltételei is fennállnak -, minden olyan adóévben, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult, vagy jogosulttá váló gyermeke van (korábban hiteligénylő elnevezés helyett magánszemély szerepelt a törvényben, és ezáltal az előírás az adóstársra is érthető volt). Ez a szabály azokra is vonatkozik, akik ugyan szocpol támogatást nem kaptak, de van lakáscélúhitel-törlesztésük – 6 millió forintos éves jövedelemig, összesen 100 ezer forintos keretig vehető igénybe a tandíj, a felnőttképzés és sulinet kedvezmény, a közcélú adományok kedvezménye, a biztosítások kedvezménye, a szellemi tevékenység kedvezménye és a mezőgazdasági őstermelő könyvelői díjkedvezménye. A 100 ezer forintos kedvezménykeret a 6 millió feletti jövedelem 20 százalékával csökken, ezért gyakorlatilag 6,5 millió forint feletti éves jövedelem esetén ezeken a jogcímeken kedvezmény nem érvényesíthető. – A felsőoktatási tandíjkedvezmény ezentúl igazolás alapján is csak akkor érvényesíthető, ha az igazolás kiállítója a befizetésről szóló bizonylaton feltünteti az igazolás kiadásának tényét. A tandíj után továbbra is a befizetett összeg 30 százaléka az adókedvezmény, de évente hallgatónként legfeljebb 60 000 forint (tanulmányi hónaponként 6000 forint) . – A felnőttképzési díj és a SULINET kedvezménye csak akkor érvényesíthető, ha a (be)fizetésről kiállított bizonylaton feltüntetik, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást kiadták. A SULINET és felnőttképzés díjának együttes adókedvezménye nem lehet több évi 60 000 forintnál, és 4 millió forint éves jövedelem felett nem érvényesíthető. – A közcélú adományok kedvezménye már akkor is érvényesíthető, ha cserébe a magánszemély vagy hozzátartozója közoktatási törvény hatálya alá tartozó oktatási intézményben – óvoda, iskola, kollégium - vagyoni előnyben részesül. Adóterhet nem viselő járandóság – Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó rész adóterhet nem viselő járandóság, ez korábban nem szerepelt az adóterhet nem viselő járandóságok között, tehát adóköteles volt. – A tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai hallgató a minimálbér 50%-áig, a tanulószerződés nélkül foglalkoztatott szakképző iskolai hallgató a minimálbér 15%-áig szerez adóterhet nem viselő járandóságot. – Az Fk-tv. alapján adományozott arany, gyémánt, rubin, illetve vas oklevél alapján kifizetett juttatásnak ezentúl az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét meg nem haladó része minősül adómentesnek (eddig a minimálbér háromszorosa volt). – A versenybíró (régebben mérkőzésvezető) legkésőbb a kifizetéskor nyilatkozhat, hogy az adott díjazás megszerzése érdekében felmerült költségeit elszámolja-e, illetve érvényesít-e a költséghányadot vagy nem. Ha nem számol el költséget, illetve nem érvényesít költséghányadot az adott mérkőzésre, akkor a kapott díjának 5000 forintot meghaladó része egyéb jövedelemnek minősül. Ha nem ad le költségelszámolási nyilatkozatot, a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni. – A szabadságvesztés ideje alatt munkát végző személyek e tevékenységből származó bevétele korábban is adómentes volt, 2005. január 1-től azonban az előzetes letartóztatása idején munkát végző személyek is adómentesen szerezhetik meg az e tevékenységből származó bevételüket. Nem önálló tevékenység jövedelme Ha egy választott tisztségviselő (pl. társasházi közös képviselő) e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, ebből származó bevételét, illetve az e tevékenység végzésével összefüggő költségeit ezentúl az egyéni vállalkozók számára előírt szabályok szerint számolhatja el (azaz már nem kell mindenképpen a nem önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazni). Adóelőleg-göngyölítés A göngyölítéses módszer alkalmazását a magánszemély ezentúl akkor is kérheti a kifizetőnek tett nyilatkozatában, ha tudja, hogy az adóév során az összevont adóalapba tartozó jövedelme el fogja érni az 1 500 000 forintot. Ezen határ elérése után azonban minden kifizetés előtt nyilatkoznia kell a kifizetőnek, hogy az általános szabályok szerint járjon el, azaz 38 százalékos adóelőleget vonjon. Adóelőleg levonása, megfizetése Az adószámmal rendelkező, számlát kiállító, művészeti tevékenységet önálló tevékenység formájában folytató művész a jövőben bevételei után saját maga is teljesítheti az adóelőleg-fizetési kötelezettségét negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig. A művész nyilatkozata alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, és levonnia. Forrásadó levonása, megfizetése 2005. januártól a kifizetőnek 25 százalékos forrásadót kell levonnia és megfizetnie minden olyan külön adózó jövedelem után, amelyre eddig 20 százalék volt az adómérték. Ez érvényes a 2005. évi osztalékelőlegre is, nem vonatkozik azonban a 2005-ben felvett, 2004. évi vagy korábbi osztalékra. Ha a kifizető külön adózó jövedelmet juttat, és az adó levonására nincs lehetőség – mert pl. nincs pénzmozgás -, a magánszemélynek kell az adót negyedévente megfizetnie. Adóhatóság által megállapított adó Bár a jogszabály 2004-ben lépett életbe, de a magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság először a 2004. évre vonatkozó jövedelemre állapítja meg az adót. A nyilatkozatot a következő év február 15-ig kell leadni. Nem veheti igénybe ezt a lehetőséget, aki felsőoktatási tandíj, illetve felnőttképzési díj korábbi években elhalasztott adókedvezményét érvényesíti, vagy számítógép, számítástechnikai eszköz vásárlása alapján él az adókedvezménnyel. Nem kérhetnek adóhatósági megállapítást a külföldiek, és a külföldről adóköteles jövedelmet szerzők sem. Nem kérheti az adóhatósági megállapítást az, aki az adóévben: – Egyéni vállalkozó volt. – Mezőgazdasági őstermelő volt, és az e tevékenységéből származó bevétele meghaladta az adómentesség értékhatárát. – Bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek adott nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatokat. – Olyan árfolyamnyereségből származó, vagy vállalkozásból kivont jövedelmet szerzett, amellyel kapcsolatban jövedelemadó-bevallási kötelezettség terheli. – Fizető-vendéglátó tevékenységet folytatott, és arra a tételes átalányadózást választotta. – Az adóelőleg fizetésére vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet […]