Szerzői jogdíj közterhei


Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. november 9-én (47. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 838

[…] felhasználási szerződés alapján végzett szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységből származó jövedelem a vagyoni jog megváltásának ellenértékét és a személyes közreműködés díjazását egyaránt tartalmazhatja. A társadalombiztosítási szabályok e kettő között különbséget tesznek, mégpedig úgy, hogy a járulékalap és a biztosítási kötelezettség megállapításakor kizárólag a felhasználási szerződésben rögzített személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. Az Szjt. szerinti vagyoni értékű jog felhasználásának ellenértéke nem képez járulékalapot. A felhasználási szerződés alapján kifizetett adóköteles juttatás azon része, amelyet a személyes munkavégzésért fizetnek ki, akkor képez járulékalapot, ha eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (Tbj-tv. R. 3. §). Nagy valószínűséggel az ilyen díjazásfajtát nem havi rendszerességgel fizetik ki, hanem bizonyos időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni úgy, hogy a kifizetett díjból az adóelőleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás kifizetése történt. Időtartamként a szerződés alapján folytatott tevékenység időtartamát, ha ez a szerződésben nincs rögzítve, akkor a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot kell figyelembe venni. Ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell irányadónak tekinteni [Tbj-tv. R. 4. § (1) és (2) bekezdései]. A fentiek szerint elbírált biztosítási kötelezettség esetén a foglalkoztatónak az adóelőleg alapját képező jövedelemrész után […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.