11 százalékos egészségbiztosítási járulék


Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. május 4-én (36. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 627

[…] rendelkezik – és aki a Tbj-tv. szerint biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult, továbbá a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét elérő jövedelemmel rendelkezik, havonta, illetőleg egy naptári napra a minimálbér, illetőleg annak harmincadrésze után 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A Tbj-tv. 8. §-a taxatív módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása ellenére sem beszélhetünk biztosításról […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.