Százalékos eho-fizetési kötelezettség
Kérdés
2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. január 13-án (28. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 493
[…] hónapokra kell megfizetni a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, amely hónapban a jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve – nem teljes hónapban fennálló kötelezettség esetén – naptári napokra annak harmincadrészét. Például, ha az érintett csak decemberben rendelkezik jövedelemmel, akkor csak december hónapban áll fenn a fizetési kötelezettsége, de ekkor is csak abban az esetben, ha a jövedelme nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származik, hiszen ha biztosított, akkor szintén nem terheli ez a járulék. E fizetési kötelezettségnek egyébként van – a Tbj-tv. 34. § (3) bekezdésében meghatározott – alternatívája is. Aki rendelkezik a fent említett jövedelemmel – és ennek megfelelő nyilatkozatot is tesz -, megállapodást köthet az egészségbiztosítási pénztárral az egészségbiztosítás […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. január 13-án (28. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 493
[…] hónapokra kell megfizetni a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, amely hónapban a jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve – nem teljes hónapban fennálló kötelezettség esetén – naptári napokra annak harmincadrészét. Például, ha az érintett csak decemberben rendelkezik jövedelemmel, akkor csak december hónapban áll fenn a fizetési kötelezettsége, de ekkor is csak abban az esetben, ha a jövedelme nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származik, hiszen ha biztosított, akkor szintén nem terheli ez a járulék. E fizetési kötelezettségnek egyébként van – a Tbj-tv. 34. § (3) bekezdésében meghatározott – alternatívája is. Aki rendelkezik a fent említett jövedelemmel – és ennek megfelelő nyilatkozatot is tesz -, megállapodást köthet az egészségbiztosítási pénztárral az egészségbiztosítás […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
