Távolléti díj
Kérdés
Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. szeptember 23-án (21. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 361
[…] műszakpótlékának a felső határát. Nincs azonban annak jogszabályi akadálya, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben a műszakpótlék felső határát a munkavállaló számára előnyösen állapítsák meg. Az Mt. a távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló két műszakos beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát, két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetve havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint a három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbére 15 százalékát, megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 20 százalékát engedi figyelembe venni. A rendkívüli munkavégzés miatt a munkavállaló személyi alapbérének 3 százalékát kell kiegészítő pótlékként figyelembe venni a távolléti díj megállapításánál, ha az elrendelt rendkívüli munkavégzés a tárgyévet megelőző évben 50 óránál több, de 100 óránál kevesebb volt. A kiegészítő pótlék mértéke a munkavállaló személyi alapbérének 5 százaléka, ha az elrendelt rendkívüli munkavégzés a tárgyévet megelőző évben 100 óra vagy ennél több volt. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben (törtévben) létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni. A kérdéses esetben a délutános műszakpótlék, valamint a túlóradíj az Mt.-ben előírt és az Mt. alapján fizetendő műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék körébe tartozik, ezért e bérelemek az Mt. 151/A. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a távolléti díj számításának alapját képezik. Kérdésként merülhet fel a munkaszerződésben nem rögzített, rendszeresen kapott mozgó bér esete. Az Mt. 145. §-a értelmében, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. szeptember 23-án (21. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 361
[…] műszakpótlékának a felső határát. Nincs azonban annak jogszabályi akadálya, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben a műszakpótlék felső határát a munkavállaló számára előnyösen állapítsák meg. Az Mt. a távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló két műszakos beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát, két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetve havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint a három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbére 15 százalékát, megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 20 százalékát engedi figyelembe venni. A rendkívüli munkavégzés miatt a munkavállaló személyi alapbérének 3 százalékát kell kiegészítő pótlékként figyelembe venni a távolléti díj megállapításánál, ha az elrendelt rendkívüli munkavégzés a tárgyévet megelőző évben 50 óránál több, de 100 óránál kevesebb volt. A kiegészítő pótlék mértéke a munkavállaló személyi alapbérének 5 százaléka, ha az elrendelt rendkívüli munkavégzés a tárgyévet megelőző évben 100 óra vagy ennél több volt. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben (törtévben) létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni. A kérdéses esetben a délutános műszakpótlék, valamint a túlóradíj az Mt.-ben előírt és az Mt. alapján fizetendő műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék körébe tartozik, ezért e bérelemek az Mt. 151/A. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a távolléti díj számításának alapját képezik. Kérdésként merülhet fel a munkaszerződésben nem rögzített, rendszeresen kapott mozgó bér esete. Az Mt. 145. §-a értelmében, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
