Bedolgozók munkajogi jogállása


Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. június 24-én (17. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 289

[…] biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi. Munkájához a vele közös háztartásban élő, az Mt. rendelkezései szerint munkaviszony létesítésére jogosult személyek segítségét is igénybe veheti. A bedolgozó a munkát az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások szerint köteles végezni. A munka kiadásával egyidejűleg meg kell határozni és írásban rögzíteni kell a munka elvégzéséért járó díjazást, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménydíjazás egyéb tényezőit. Ezeket a foglalkoztató állapítja meg. A teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy 100 százalékos teljesítmény mellett a teljes munkaidőnek megfelelő munkavégzés esetén a díjazás legalább a minimális munkabért, illetőleg rövidebb munkavégzés esetén legalább ennek időarányos részét elérje. A díjazás kifizetésére és az abból való levonásra az Mt. rendelkezései az irányadók azzal, hogy e szabályok alkalmazásánál a munkabéren a bedolgozó díjazását kell érteni. A bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, vagy a munkavégzés során ténylegesen felmerült – a 24/1994. Korm. rendelet mellékletében felsorolt – költségekre. A 24/1994. Korm. rendelet a bedolgozói jogviszony általános szabályai mellett nevesíti az ún. biztosított bedolgozói jogviszonyt. A biztosított bedolgozói jogviszonyra, illetve a biztosított bedolgozóra vonatkozó eltérő rendelkezéseket a 24/1994. Korm. rendelet 24-27. §-ai határozzák meg. Biztosított bedolgozói jogviszony esetében a foglalkoztató és a bedolgozó megállapodik abban, hogy a foglalkoztató meghatározott munkamennyiséggel ellátja a bedolgozót, a bedolgozó pedig ebben a mértékben rendszeres munkát végez. A megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a kötelező legkisebb havi munkabér 30 százalékát. Ha a foglalkoztató a meghatározott munkamennyiséget nem biztosítja, a biztosított bedolgozó részére a megállapodásban meghatározott, de legalább a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát elérő díjazás jár. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések a biztosított bedolgozói jogviszony rendes felmondása esetén a felmondási időt – az általános szabályoktól eltérően – 30 napban határozzák meg, továbbá a foglalkoztató terhére az Mt.-ben szabályozott felmondási tilalmakkal részben azonos, illetve hasonló eseteket fogalmaznak meg. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a biztosított bedolgozót négy naptári hét szabadság illeti meg. A szabadság idejére a megállapodásban meghatározott díjazás jár, amely a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékánál nem lehet kevesebb. A szabadság kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Kérdés az is, hogy a biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókat a rájuk vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az Mt. szerint munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal összehasonlítva milyen kedvezmények illetik meg? Például: Jár-e részükre betegszabadság? A 24/1994. Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése értelmében a szabadság kiadására, számítására, pénzbeli megváltására az Mt. szabályait kell [Mt. 133. § (1), (2) bekezdés, Mt. 134. §, 136. § (1) bekezdés] megfelelően alkalmazni. A betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 137. §-a szabályozza. A fentiekre figyelemmel megengedő jogszabályi rendelkezés hiányában álláspontunk szerint a biztosított bedolgozókra az Mt. betegszabadságra vonatkozó rendelkezései […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.