A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye
Kérdés
2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. június 3-án (16. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 272
[…] adóelőleg ehhez kapcsolódó részét annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor a fennmaradó részt a következő adóévben (években) megszerzett jövedelemnek, az "átvitt" hónapokhoz kapcsolódó adóelőleget a következő adóévben (években) levont adóelőlegnek kell tekinteni. A végkielégítés évek közti megosztása kötelező. Az ilyen végkielégítésből az Szja-tv. 48. § (2) bekezdés szerint 20 százalék adóelőleget kell levonni. Az adóelőleg megállapításakor nem vehető figyelembe semmilyen kedvezmény vagy levonás. Az Szja-tv. 48. § (5) bekezdése szerint magasabb mértékű adóelőleg levonható a magánszemély kérésére, de az így alkalmazott adóelőleg-mérték nem haladhatja meg az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsot. Ha a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni. Az évek közötti megosztás nem alkalmazható. A kifizetés adóelőlegét az Szja-tv. 47. § (3) bekezdése szerint a munkaviszonyból származó, nem rendszeres jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ekkor a munkáltató az adóelőleg megállapításakor levonhatja a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj-kiegészítés, az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tagdíj és a súlyos fogyatékosság adókedvezményét, valamint a családi kedvezményt. Könnyen összetéveszthető a végkielégítéssel, és ezért érdemes szólni a felmentési időre járó bérről. A végkielégítés fizetésekor a munkaviszony megszűnését a munkáltató kezdeményezi, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. június 3-án (16. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 272
[…] adóelőleg ehhez kapcsolódó részét annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor a fennmaradó részt a következő adóévben (években) megszerzett jövedelemnek, az "átvitt" hónapokhoz kapcsolódó adóelőleget a következő adóévben (években) levont adóelőlegnek kell tekinteni. A végkielégítés évek közti megosztása kötelező. Az ilyen végkielégítésből az Szja-tv. 48. § (2) bekezdés szerint 20 százalék adóelőleget kell levonni. Az adóelőleg megállapításakor nem vehető figyelembe semmilyen kedvezmény vagy levonás. Az Szja-tv. 48. § (5) bekezdése szerint magasabb mértékű adóelőleg levonható a magánszemély kérésére, de az így alkalmazott adóelőleg-mérték nem haladhatja meg az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsot. Ha a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni. Az évek közötti megosztás nem alkalmazható. A kifizetés adóelőlegét az Szja-tv. 47. § (3) bekezdése szerint a munkaviszonyból származó, nem rendszeres jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ekkor a munkáltató az adóelőleg megállapításakor levonhatja a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíj-kiegészítés, az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tagdíj és a súlyos fogyatékosság adókedvezményét, valamint a családi kedvezményt. Könnyen összetéveszthető a végkielégítéssel, és ezért érdemes szólni a felmentési időre járó bérről. A végkielégítés fizetésekor a munkaviszony megszűnését a munkáltató kezdeményezi, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
