Részvényjuttatás közterhei
Kérdés
Bérköltségnek vagy személyi jellegű kifizetésnek minősül-e a számvitelben az a részvényjuttatás, amelyet konkrét feladatok kitűzésével, azok teljesítése esetén ad a vállalkozás a dolgozójának? Korábban a részvényjuttatást természetbeni juttatásként adózta le a munkáltató, 2003-tól azonban ez az Szja-tv. módosítása nyomán a magánszemély összevonandó jövedelmének része. A személyi jövedelemadón kívül még milyen terhei vannak ennek a juttatási formának (tb, munkaadói, munkavállalói, szakképzési stb.)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. március 25-én (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 167
[…] állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. Erre tekintettel a vállalkozás számvitelében is bérköltségként kell kimutatni. Az Szja-tv. 2003. 01. 01-től hatályos rendelkezései értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékből a bevételnek minősülő rész utáni adókötelezettég jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni [Szja-tv. 77/A § (1) bekezdése]. Esetünkre alkalmazva az idézett szabályt, a munkaviszonyban álló dolgozó részére adott részvényjuttatásból bevételnek számító érték teljes egészében a magánszemély munkaviszonyból származó – természetben adott – jövedelmének (de nem természetbeni juttatásnak!) minősül. Bevételnek az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész számít, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ez pedig adóelőleg-alapot képez, illetőleg a progresszív adótábla szerint adózik. Ebből következően az adóelőleg alapját képező összeg a társadalombiztosítási és egyéni járulékok alapját is képezi az általános szabályok szerint. Az Szhj-tv. a kettős könyvvitelt vezető […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. március 25-én (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 167
[…] állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek. Erre tekintettel a vállalkozás számvitelében is bérköltségként kell kimutatni. Az Szja-tv. 2003. 01. 01-től hatályos rendelkezései értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékből a bevételnek minősülő rész utáni adókötelezettég jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni [Szja-tv. 77/A § (1) bekezdése]. Esetünkre alkalmazva az idézett szabályt, a munkaviszonyban álló dolgozó részére adott részvényjuttatásból bevételnek számító érték teljes egészében a magánszemély munkaviszonyból származó – természetben adott – jövedelmének (de nem természetbeni juttatásnak!) minősül. Bevételnek az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész számít, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ez pedig adóelőleg-alapot képez, illetőleg a progresszív adótábla szerint adózik. Ebből következően az adóelőleg alapját képező összeg a társadalombiztosítási és egyéni járulékok alapját is képezi az általános szabályok szerint. Az Szhj-tv. a kettős könyvvitelt vezető […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
