Tartalékos katonai szolgálat


Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2002. december 10-én (5. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 70

[…] tartalékos katonai szolgálat ideje alatt a szolgálatot teljesítő munkavállaló munkaviszonya, biztosítása szünetel-e, vagy sem? 70. válasz: "A tartalékos katonai szolgálat esetén a munkaviszony szünetel..." 71. válasz: "A katonai szolgálatra bevonult munkavállaló mentesül ugyan a munkavégzési kötelezettsége alól, de biztosítása a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja 1.) alpontja értelmében nem szünetel." b) Erre az időszakra a munkáltató részéről kötelezően kell-e fizetni távolléti díjat, vagy sem? 70. válasz: "...a tartalékos katonai szolgálat ideje igazolt távollétnek minősül, amelynek időtartamára a dolgozót távolléti díj illeti meg." 71. válasz: "A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal kapcsolatban – túl azon, hogy a munkájukat nélkülöznie kell – a foglalkoztatóra többletteher nem hárul,..." "Katonai szolgálatot teljesítő munkavállaló után – feltéve, hogy ezen időszakban a munkáltatójától jövedelemben nem részesül – járulékot fizetni nem kell..." A szerző válaszol: Kedves Olvasó! Köszönjük észrevételét. A Társadalombiztosítási Levelek 5. számának 70. és 71. válaszai néhány helyen valóban ellentmondanak egymásnak. Az ellentmondásosnak tűnő mondatokat az alábbiak szerint világítjuk meg: A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállaló munkaviszonya az Mt. rendelkezései alapján valóban szünetel, ez azonban nem jelenti a biztosítási jogviszony szünetelését. A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállaló (ahogy az a 70. válaszban található) az Mt. 107. §-ának a) pontja alapján – mint állampolgári kötelezettségét teljesítő személy – mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre a 151. § előírásai alapján távolléti díj illeti meg. Ennek megfelelően biztosítása sem szünetel a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja 2. alpontja alapján. A távolléti díj után a járulékokat természetesen meg kell fizetni. A Hvt. 59. §-a értelmében "(1) A tartalékos katona a szolgálati viszonya alapján illetményre jogosult. (2) Az illetmény a) beosztási illetményből, b) rendfokozati illetményből és c) illetménypótlékból áll. (3) A beosztási és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt. (4) A tartalékos katona beosztási illetménye az illetményalap és főtiszt esetén 1,3, tiszt esetén 1,25, zászlós és tiszthelyettes esetén 1,1, tisztes és honvéd esetén 1,0 szorzószám szorzatából áll. (5) A tartalékos katona rendfokozati illetményét a viselt rendfokozatnak megfelelően, a hivatásos katonák honvédelmi pótlékával azonos összegben kell megállapítani, a honvéd rendfokozati illetménye pedig az illetményalap és a 0,35 szorzószám szerinti összeg. (6) A tartalékos katona – a feltételek teljesítése esetén – a Hvt. szerinti hivatásos katonának a jogszabály szerint megállapított parancsnoki, ejtőernyős ugrási, tűzszerész, búvár és idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. (7) A tartalékos katona illetményjogosultságát naptári napokra kell megállapítani. 60. § A tartalékos katona – a kiküldetése esetén – a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50%-ára jogosult." A fentiek alapján láthatjuk, hogy a Magyar Honvédség a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő számára illetményt fizet, ami teljes egészében megfelel a Tbj-tv. azon rendelkezéseinek, mely szerint a tartalékos katona biztosított. "5. § (1) E törvény alapján biztosított az, aki a) munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.