Túlvont nyugdíjjárulék


Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2002. október 15-én (1. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 12

[…] alapján a foglalkoztató a túlfizetést a tárgyhavi elszámolásnál rendezheti. A biztosított részére olyan igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a túlvonás miatt visszafizetett nyugdíjjárulék, valamint a tagdíj összegét is. E témában több iránymutatás és állásfoglalás született az évek során, tekintve, hogy az irányadó rendelkezések szinte minden évben változtak. Az alábbiakban közlünk egy jelenleg érvényben lévő APEH-iránymutatást. 2001/100. APEH-iránymutatás A foglalkoztatott biztosított által fizetendő egyéni járulék érvényesítése A Tbj-tv. 2. § (5) és (6) bekezdése a kötelező társadalombiztosítási rendszerben való részvétel során alapelvként rögzíti a foglalkoztató kötelezettségeit, úgymint bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási, járuléklevonási, járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ezzel összhangban rendelkezik a Tbj-tv. 50. §-a, a foglalkoztató kötelezettségévé téve a biztosítottnak kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapján a járulékok összegének megállapítását, a biztosítottat terhelő járulékok levonását, valamint azok bevallását és megfizetését. A Tbj-tv. az egyéni vállalkozók, a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek, valamint az önkéntes megállapodást kötők kivételével sehol sem említ olyan kötelezettséget, ami szerint a biztosítottnak saját magának kellene megállapítania, bevallania és az APEH-nél vezetett járulékbeszedési számlájára (ami egyébként nem is létezik) az egyéni járulékot befizetnie. Az egyéni járulékok levonása, bevallása és megfizetése minden esetben a foglalkoztató kötelezettsége a saját adószámára hivatkozással. A Tbj-tv. szerinti foglalkoztató nem azonos az Art. szerinti kifizetővel, foglalkoztató ugyanis bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság stb., ha biztosítottat foglalkoztat. [A magán-nyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában is hasonló rendelkezést tartalmaz a Tbj-tv. 51. § (1) bekezdése.] Az egyéni nyilvántartás vezetését a Tbj-tv. 46. § (2) bekezdése szintén a foglalkoztató kötelezettségévé teszi, amelyből többek között megállapítható a biztosítottól levont járulékok alapja és összege. A foglalkoztató a nyilvántartást minden évben köteles lezárni és abból adatszolgáltatást teljesíteni, továbbá a biztosítottnak erről igazolást kiadni. Az ONYF a foglalkoztatók adatszolgáltatása alapján értesíti a biztosítottat a nyilvántartásba vett, tárgyévre vonatkozó biztosítási idejéről, valamint nyugdíjjárulék köteles keresete (jövedelme) összegéről (Tbj-tv. 47. §). Kizárja tehát azt a lehetőséget a törvény, hogy a biztosított (az egyéni vállalkozók kivételével) saját magáról állapítson meg bármiféle adatot a nyugellátáshoz kapcsolódó jövedelméről, vagy a levont járulékról. Figyelemmel arra, hogy a biztosított által fizetendő egyéni járulékokhoz ellátás megállapítása kapcsolódhat, fontos, hogy az előbb említett nyilvántartások pontosak legyenek, épp ezért a túlvont egyéni járulék visszafizetése a Tbj-tv. szerint a foglalkoztató kötelezettsége. A biztosított az Art. 19/A. § (4) bekezdése alapján csak akkor igényelheti vissza a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont egyéni járulékot (és csak ezt a járulékot!), ha azt a foglalkoztatójával […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.