140 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] rehabilitációja nem javasolt, vagy= rehabilitálható, és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri;– minimum az alapösszeg 45 százaléka, 66.230 forint, ugyanakkor maximum az alapösszeg 150 százaléka, 220.765 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy= egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint= rehabilitálható, és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri;– nem lehet kevesebb az alapösszeg 50 százalékánál, 73.590 forintnál, ugyanakkor annak a 150 százalékát, 220.765 forintot sem haladhatja meg, ha a megváltozott munkaképességű személy kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható;– minimum az alapösszeg 55 százaléka, 80.950 forint, ugyanakkor maximum az alapösszeg 150 százaléka, 220.765 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege 2026. évben– az alapösszeg 30 százaléka, 44.155 forint, ha a megváltozott munkaképességű személy= egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy= rehabilitálható, és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de a kérelem benyújtásának[…]

Részlet a válaszából: […] alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát.2026. január 1. napjától a minimálbér emelése növekedést eredményezett a levonás alól mentes munkabér összegében. A minimálbér nettó összege 214.662 forintra, mely alapján a levonásmentes munkabérrész 128.797 forintra emelkedett.A levonásmentes munkabérrész azt a végrehajtási eljárást tűrni kényszerült adós számára biztosított, elégségesnek gondolt jövedelemösszeget jelöli, melyet a jogalkotó az adós és családja megélhetése érdekében az adós rendelkezésében hagy. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.Az elvégzett munka ellenértékét, a munkavállaló részére járó munkabért utólag, a tárgyhónapot követő tizedik napig kell a munkavállaló részére kifizetni. A kifizetett munkabérrel összhangban a kifizetésre vonatkozó szabályozással a tárgyhó tizedik napjáig a munkavállaló részére egyértelműsített, érthető elszámolást, tájékoztatást kell nyújtani.Eltérő megállapodás hiányában a munkavállalót megillető 2025. december havi munkabér 2026. január hónapban esedékes.A hivatkozott generális szabályozás mellett az év utolsó hónapjára járó munkabér-kifizetés tekintetében az Szja-tv. konkrét rendelkezést is tartalmaz. Az Szja-tv. 26. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.A szemléltetett munka és adójogi összevetés ismeretében[…]

Részlet a válaszából: […] sem lenne kötelezett.Adott esetben az említett munkaviszonyon kívül (betartva az erre vonatkozó időkorlátokat) szóba jöhetne az egyszerűsített foglalkoztatás, pontosabban az alkalmi munkavállalás is. Ebben az esetben viszont az őstermelői járulékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll.Az alkalmi munkavállalásra vonatkozó szabályokat az Efo-tv. tartalmazza. Ennek értelmében az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja mega) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.A jogszabályban meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.2025. december 31-ig alkalmi munkának minősül az Efo-tv. 2. §-ának 3. pontja alapján a munkáltató és a munkavállaló közötta) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, ésb) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, ésc) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári[…]

Részlet a válaszából: […] biztosított személynek minősül.Tehát a vázolt esetben a kérdés az, hogy az ausztriai jogviszony létesítését követően a biztosítása Magyarországon vagy Ausztriában áll-e fenn.A 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint – ahogyan fentebb is említettük – a biztosítás abban az államban áll fenn, ahol az érintett munkaviszonyt létesített.Amennyiben a biztosítási kötelezettség Ausztriában terheli, nem választhatja a kisadózást, ugyanakkor egyéni vállalkozóként Magyarországon nem lesz biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az egyéni vállalkozásban szerzett jövedelem után is Ausztriában kell leróni a társadalombiztosítással kapcsolatos közterheket.A Magyarországon tajszámmal rendelkező személynek a más EU- (EGT-) tagállamban létrejött biztosítást és annak megszűnését is 15 napon belül be kell jelenteni az egészségbiztosítás ellátásaira jogosultakról vezetett nyilvántartásba az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal részére.Fontos,[…]

Részlet a válaszából: […] A nyugellátás megállapításának nem akadálya, hogy az igénylő dolgozik, és a jogviszonyát nem szünteti meg.Az öregségi nyugdíj megállapítása során a rokkantsági ellátás folyósításának időtartamát nem lehet szolgálati időként figyelembe venni, azonban a rokkantsági ellátás mellett végzett munka időtartama szolgálati idő, az elért keresetet pedig a nyugdíj összegébe be kell számítani. Az öregségi nyugdíj várható összege az elismert szolgálati idő mennyiségétől és a nyugdíj alapját képező átlagkereset nagyságától függ. De emellett befolyásolják még olyan tényezők is, mint például a bérezett napok száma, a táppénz időtartama, az esetleges munkanélkülivé válás időtartama, a munkanélkülivé válás időtartamára kapott ellátás összege, a valorizációs szorzószámok, vagy a nyugdíj-megállapítási szabályok változása. Mindezekre figyelemmel nem lehet megmondani, hogy a rokkantsági ellátás mellett vállalt munka javítani vagy rontani fog-e az öregségi nyugdíj összegén.Mielőtt az öregségi nyugdíj megállapításra kerül, a kormányhivatal előzetesen tájékoztatja a kérelmezőt a nyugdíj várható összegéről, mely alapján egyértelművé válik, hogy melyik a kedvezőbb összegű ellátás. Ha az öregségi nyugdíj összege a kedvezőbb, és a kérelmező annak megállapítását kéri, akkor a rokkantsági ellátás hivatalból megszüntetésre kerül, a megszűnést követő naptól pedig megállapítják az öregségi nyugellátást.Amennyiben a rokkantsági ellátás összege bizonyul magasabbnak, akkor a nyugdíj megállapítása iránti kérelmet vissza kell vonni, és a rokkantsági ellátás kerül változatlanul folyósításra.Az öregségi nyugdíj megállapítása a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatványon igényelhető.[…]

Részlet a válaszából: […] járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.Jelen esetben erről van szó, hiszen az érintett rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, ami alapján természetesen biztosítottá válik, ezenkívül pedig egyéni vállalkozói jogviszonya van, ahol az átalányadózásra vonatkozó szabályok szerint teljesíti a közteherfizetést, és ahol szintén biztosítottnak minősül.A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése szerint az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér, illetve a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő tevékenységet végző vállalkozó esetében a garantált bérminimum.A szociális hozzájárulási adó alapjára a tb-hez hasonló szabályok vonatkoznak annyi különbséggel, hogy 2025-ben a szocho alapja havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka. 2026. január 1-jétől azonban megszűnik a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó 112,5 százalékos szorzó, így az adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.Ennél a pontnál kap azonban fontos szerepet a többes jogviszony. A Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis az egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie a minimális járulékot[…]

Részlet a válaszából: […] naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.– A mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével. A turisztikai idénymunka pedig a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. Az Mt. 90. §-ának c) pontja szerint a munkáltató tevékenysége idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.– Korábban a mezőgazdasági idénymunka maximális időtartama legfeljebb évi 120 nap lehetett. Az Efo-tv. módosításával 2026-tól a mezőgazdasági foglalkoztatottak esetében ez a keret további 90 nappal megemelkedik, így egy foglalkoztatott összesen 210 napig dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében ugyanabban az évben. Ez a többletlehetőség kifejezetten a mezőgazdaság sajátosságaihoz igazodik: több hónapon át tartó szezonoknál immár nem kell idő előtt megszüntetni a jogszerű foglalkoztatást, és csökken a „kényszermegoldások” alkalmazásának kockázata.– Az alkalmi munkánál szintén 120 nap lesz az éves foglalkoztatási korlát, akkor is, ha a munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál dolgozik.A minimálbér emelkedésével változik a napi közteher mértéke, valamint a nyugellátás számítási alapja is:– Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkáltató napi, munkavállalónként fizetendő közterhet köteles megfizetni. Ennek összege a hónap első napján érvényes minimálbér meghatározott százalékában, kerekítve a következő [Efo-tv. 8. § (2) bekezdés]:= mezőgazdasági idénymunka első 120 napjáig: a minimálbér 0,75%-a (2400 Ft/nap);= mezőgazdasági idénymunka 120 napot meghaladó további 90 napig: a minimálbér 1,125%-a (3600 Ft/nap);= turisztikai idénymunka: a minimálbér 0,75%-a (2400 Ft/nap);= alkalmi munka: a minimálbér 1,5%-a (4800 Ft/nap);= filmipari statiszta alkalmi munkája: a minimálbér 3%-a (9700 Ft/nap).– Az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók nyugellátásának számítási alapja a hónap első napján érvényes minimálbér meghatározott százalékában, kerekítve a minimálbér meghatározott százaléka naponta [Efo-tv. 10. § (2) bekezdés]:= mezőgazdasági idénymunka első 120 napja: 2,1% (6800 Ft/nap);= mezőgazdasági idénymunka 120 napot meghaladó további 90 napja: 3,15% (10.200 Ft/nap);= turisztikai idénymunka: 2,1% (6800 Ft/nap);= alkalmi munka: 4,2% (13.600 Ft/nap);= filmipari statiszta alkalmi[…]

Részlet a válaszából: […] mutató, ám huzamosabb tartamú feladatellátás tartós megbízásként értékelhető, és biztosítási kötelezettséget is keletkeztet.A jogviszonyt a foglalkoztató 1115 jogviszonykódon tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. Az eddig alkalmazott gyakorlattól eltérően a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, és a biztosítási jogviszony fennállását a megbízás kezdőnapjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.A foglalkoztatás várható jövőbeni gyakorlata bizonyára szélesíteni fogja a polgári és munkajogi, valamint társadalombiztosítási jogi szempontok alapján különös vegyes jogviszony gyakorlati spektrumát, jelenleg bizonyos, hogy a tartós megbízás társadalombiztosítási hatálya nem függ a járulékalapot képező jövedelemtől.A tartós megbízási jogviszonyban álló személy a jogviszony létrejötte kezdőnapjával, a bejelentés megtételével biztosítottá válik.A végrehajtási eljárás – azon belül a munkabérletiltás – tekintetében a tartós megbízás díjazása össz-hangban áll a Vht. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel, nevezetesen az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt arra hívja fel, hogy – a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.A munkabér jellegű kifizetések az eltérő foglalkoztatási jogviszonyokban széles terjedelmet ölelnek fel, ezért a jogalkotó a munkabérfogalom meghatározása során igyekezett a követelések kielégítése érdekében minél nagyobb biztonsággal behatárolni, és ezzel a letiltás hatálya alá vonni. Ez magyarázatul szolgál arra, hogy a munkabérletiltás alapját képező jövedelem a Vht. három elkülönült fejezetrészében is egymást segítve értelmezésre és kifejtésre került.A munkavállalói munkabér további meghatározása szerint a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. A dolgozó személy munkából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől[…]

Részlet a válaszából: […] gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti.A volt házastárssal közös gyermek esetében lehetőség van az ellátás 50-50 százalékban történő igénybevételére. Amennyiben a közös szülői felügyeletet gyakorló szülők külön-külön, saját háztartásaikban felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák gyermeküket, úgy a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult. Az ügyben fő- és mellékigénylőről lehet beszélni. Főigénylő az a személy, akinek a családi pótlék ügyében az osztott családi pótlék folyósítása történik. A kérelmet nem szükséges mindkét szülőnek aláírni, azonban ebben az esetben a kérelmezőnek mellékelnie kell a kérelemhez a másik szülő azon nyilatkozatát, mely igazolja az osztott családi pótlékra való jogosultság feltételeinek fennállását, ennek hiányában a bíróság jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozatával kell a kérelmezőnek igazolni, hogy az osztott családi pótlékra a jogosultsági feltételek fennállnak.Az ellátásra való jogosultságról – amennyiben az ellátása jogosító gyermekek csak közös gyermekek – egy határozatban dönt az elbíráló szerv. A határozatot a fő- és mellékigénylő is megkapja. Az osztott családi pótlék összegének meghatározásánál minden esetben a főigénylő háztartásában lévő gyermek száma, illetve amennyiben a főigénylő egyedülálló személy, úgy ennek ténye határozza meg az ellátás összegét. Például, amennyiben a főigénylő egyedülálló személyként három gyermek eltartásáról gondoskodik a háztartásában, melyből egy gyermek után kérik mellékigénylővel az osztott családi pótlék megállapítását, úgy a mellékigénylő – annak ellenére, hogy ő nem egyedülálló személyként csak egy (közös) gyermek eltartásáról gondoskodik – az egyedülálló személyeket megillető háromgyermekes összeg egy gyermekre jutó részének 50 százalékára (jelen esetben 8500 forintra) szerez jogosultságot. Amennyiben az a gyermek, amelyre az osztott családi pótlék megállapítását kérelmezik, a kérelem elbírálásakor betöltötte a 18. életévét, úgy a kérelmet el kell utasítani, figyelemmel arra, hogy a gyermek nagykorúsága okán a közös szülői felügyeleti[…]

Részlet a válaszából: […] díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. A Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja ugyanígy rendelkezik a szociális hozzájárulási adóról is. A jogszabály egyik esetben sem említi a kivételek között a GYET-et, ami azt jelenti, hogy a vállalkozónak csak akkor kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie, ha ténylegesen van jövedelme.Az átalányban megállapított jövedelem után tehát meg kell fizetni a közterheket, de természetesen csak abban az esetben, ha a vállalkozó jövedelme eléri az adóköteles részt, azaz az éves minimálbér felét. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.48. pontja alapján ugyanis adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.A mentesített összeg feletti jövedelem után a vállalkozónak[…]