Egészségügyi szolgálati jogviszony nyugdíj mellett

Kérdés: Valóban igaz, hogy 2026-tól az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló nyugdíjasok is kaphatják a nyugdíjukat, azaz nem kell a folyósítást szüneteltetni?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,– köznevelési intézményben vagy– szakképző intézménybenáll fenn] kiegészül az egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél fennálló jogviszonyokkal.Ez alapján 2026-tól az egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél fennálló közszolgálati jogviszony létesítése esetén nem szünetel sem a nyugellátás, sem pedig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítása.A rendelet új, 96/A. szakasza pedig arról rendelkezik, hogy a módosítást a 2025. december 31-ét követő időszakra folyósítandó öregségi nyugdíjra kell alkalmazni, illetve egészségügyi dolgozóknak a Tny-tv. 83/C. §-a alapján 2025 decemberében szünetelő öregségi nyugdíját a nyugdíjfolyósító szerv 2026. január 1-jétől, hivatalból folyósítja. További kedvezmény, hogy azt a személyt, akinek a jogviszonya e körbe tartozik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási jogviszony

Kérdés: A bruttó összeget vagy a költséghányaddal csökkentett összeget kell figyelembe venni megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszony elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] járulékalapot képező jövedelme havi szinten elérje a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra számítva ennek harmincadrészét.A járulékalapot képező jövedelem – főszabály szerint – megegyezik az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemmel.Tehát megbízási jogviszony esetén a biztosítási kötelezettség elbírálásánál nem a bruttó megbízási díjból kell kiindulnunk,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:    

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli október hónapra vonatkozóan azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki 2025. október 4-től szünetelteti a tevékenységét, és ebben a hónapban semmilyen bevétele nem volt? A vállalkozónak 2025. október 3-ig volt egy heti 40 órás munkaviszonya, amely több éve fennállt, és a munkaadója halála miatt szűnt meg. Mikortól kell megfizetnie az érintettnek az egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] jogviszony alapján további 45 napig, tehát november 17-ig jogosult az Eb-tv. 28. §-a (9) bekezdésének a) pontja értelmében. Ezt követően kötelezett magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.Egyéni vállalkozóként október 4-től szünetel a biztosítása, de erre a hónapra – mivel tevékenységét csak 4-től, és nem a tárgyhó egészében szünetelteti – terheli a minimumjárulék (hiszen immár nem áll többes jogviszonyban),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kisadózása

Kérdés: Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága annak az egyéni vállalkozónak, aki rokkantsági ellátásra nyújtott be igényt, amelyet 2025. október 20-tól meg is állapítottak a részére?
Részlet a válaszából: […] csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és az 32–33. §-a alapján részesül rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban,– másrészt [a jogszabályi hely f) pontja] amennyiben a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű.Jelen kérdés vonatkozásában ez utóbbi pont bír jelentőséggel. Tehát, ha az érintett egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű, és rokkantsági ellátás kerül a számára folyósításra, akkor nem folytathat kisadózói tevékenységet. (Ugyanakkor egyéni vállalkozóként jogosult lesz a Szocho-tv. 13.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjalapja és szolgálati ideje

Kérdés:

Hogyan alakul a nyugdíjalapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki a bevétele után fizeti a társadalombiztosítási járulékot, és a járulékalapja nem éri el a minimálbért? Hogyan állapítják meg a szolgálati időt ebben az esetben? Változtat mindezen, hogy ápolási díj került megállapításra számára?

Részlet a válaszából: […] mezőgazdasági őstermelő szolgálati idejét illeti, annak megállapítására is alkalmazni kell a Tny-tv. 39. szakaszát, az arányos szolgálati idő számításának a szabályait.Ez azt jelenti, hogy amennyiben a biztosított nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a Tny-tv. 20. §-ának alkalmazása (tehát a nyugdíj összegének a meghatározása) során – 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.Mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha egy mezőgazdasági őstermelő 2025. évi éves járulékalapja 12 × 100.000 forint, akkor a 2025-ben szerzett szolgálati ideje: 1.200.000: (12 × 290.800) = 0,35 × 365 = 126 nap.Az arányos szolgálati időnek – ahogy a fentiekben már utaltunk rá – csak a nyugdíj összegének a meghatározása szempontjából van jelentősége. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő (15, illetve 20 év) vagy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő (40 év) tekintetében 1 nap biztosításban töltött idő 1 nap szolgálati időnek minősül, függetlenül a járulékalapot képező jövedelem összegétől.A kérdésben vázolt esetben ugyanakkor az arányos szolgálati időre vonatkozó szabályoknak nincs jelentősége, hiszen az érintett ápolási díjban is részesül, ami révén eleve teljes szolgálati időre szerez jogosultságot.Ami a nyugdíj alapjául szolgáló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címke:

Munkabérelőleg visszafizetése

Kérdés: Mekkora összeget vonhat le a munkaadó a munkavállaló nettó béréből a korábban igényelt munkabérelőlegre tekintettel? Mennyi lehet a havi maximum levonás abban az esetben, ha a dolgozó nem hat hónap, hanem rövidebb idő alatt kívánja visszafizetni az előleget?
Részlet a válaszából: […] munkabér is levonható a visszafizetés fedezetére, ha a munkavállaló ehhez hozzájárul. A munkabérelőleg visszafizetésének ütemezését és a levonás mértékét alapvetően a munkáltató és a munkavállaló megállapodása határozza meg, mivel jogszabály kifejezett korlátot nem állapít meg a levonható összegre.Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének g) pontja szerint a munkabérelőleg akkor minősül adómentes, kamatmentes kölcsönnek, ha az összege legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér ötszörösét nem haladja meg, és a visszafizetés legfeljebb 6 hónapon belül megtörténik.Amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjelőlegben részesülő munkavállaló közterhe

Kérdés:

Vonni kell továbbra is a társadalombiztosítási járulékot, és fizetni kell a szociális hozzájárulási adót annak a magyar állampolgárságú munkavállalónak az esetében, aki 2025. július 17-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, de korábban Lengyelországban is dolgozott, így az adatok hiánya miatt a nyugdíja összege nem állapítható meg, ezért végzésben nyugdíjelőleget állapítottak meg a részére?

Részlet a válaszából: […] megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján hivatalból végzéssel kell megállapítani.A törvény nagykommentárja szerint az előleg megállapításáról akkor kell intézkedni, ha a folyamatban lévő eljárás alatt az a kérdés már egyértelműen tisztázott, hogy az igénylő rendelkezik a nyugellátás feltételeivel, tehát az eljárás a jogosultságot megállapító határozattal fog zárulni, azonban a nyugdíj összegének a kiszámításához még további körülmények vizsgálata, adatok beszerzése, vagy esetleg a számításhoz szükséges valorizációs szorzószámok jogszabályi kihirdetése szükséges. Ha ilyen körülmények miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül az ellátást megállapító határozat nem adható ki, akkor előleget kell megállapítani. Az előleg iránt az igénylőnek nem kell külön kérelmet benyújtania, a feltételek fennállását az eljárás során hivatalból kell figyelemmel kísérnie a nyugdíj-megállapító szervnek.A nyugdíjelőleg megállapításáról szóló döntés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címke:

Külföldi munkaviszonyban álló magyar vállalkozó

Kérdés:

Biztosítottnak minősül a Tbj-tv. szerint az a Magyarországon 2025. évben nyilvántartásba vett, kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár, kizárólag Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel, létérdekeinek központja Magyarország, egyéni vállalkozói tevékenységét kizárólag Magyarország területén, magyar illetőségű magánszemélyek és szervezetek részére nyújtott szolgáltatásként végzi, de ezzel egyidejűleg osztrák munkáltatóval heti harminchat órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik? Egyéni vállalkozóként be kell nyújtania ebben az esetben a 2558-as bevallást?

Részlet a válaszából: […] munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.E szabály alapján az érintettre egyéni vállalkozói jogviszonyában (az ausztriai biztosítását igazoló A1-es nyomtatvány birtokában) Magyarországon nem terjed ki a biztosítás, és nem terheli járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, nem kötelezett az ’58-as bevallás benyújtására.A 883/2004/EK rendelet szabályozása nem azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozónak nem kell semmilyen társadalombiztosítási közterhet fizetnie,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Távmunka külföldről

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] rendelet 15. cikke alapján a finn illetőségű személy Finnországban végzett nem önálló munkája Finnországban válik adókötelessé. A magyar munkáltatónak az adókötelezettség megállapítása során az Szja-tv. 7. számú mellékletének rendelkezéseit kell szem előtt tartani. A munkáltatónak a munkavállaló által bemutatott, a finn hatóságok által kiállított illetőségigazolás alapján nem keletkezik adólevonási kötelezettsége, de a kifizetett jövedelmet a ’08-as bevallásban szerepeltetni kell.A munkáltatónak a kötelezettségei teljesítéséhez nemcsak a magyar, hanem a finn szabályokat is meg kell ismernie, például keletkezik-e a munkáltatónak telephelye, bejelentési vagy regisztrációs kötelezettsége, illetve a foglalkoztatással összefüggő adókötelezettséget a munkáltatónak vagy a munkavállalónak kell teljesítenie.A munkavállaló biztosítási kötelezettségét illetően a 883/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének c) pontjából kell kiindulnunk, miszerint a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek az adott tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak.A kérdésben foglaltak szerint az érintett munkavégzésének a helye Finnország lesz, tehát ott terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Ennek teljesítése érdekében a finn társadalombiztosítási hatóságokkal kell felvennie[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldről végzett megbízás

Kérdés: Helyesen járt el a magyar vállalkozás, amikor nem vont le társadalombiztosítási járulékot egy iráni állampolgárságú, Franciaországban élő és dolgozó személytől, akivel megbízási szerződést létesített, amelyben a felek rögzítették, hogy a megbízott Franciaországból online végzi a feladatát, Magyarország területére nem lép be? A megbízott A1-es igazolást is becsatolt, és magyar tajszámmal nem is rendelkezett. Jogosan követeli a francia egészségbiztosító a magyar foglalkoztatótól a járulék Franciaországba történő befizetését?
Részlet a válaszából: […] mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a magyarországi munkavégzése alapján szerzett jövedelme mentesül a társadalombiztosítással összefüggő terhek alól, hanem azt, hogy az ezzel összefüggésben keletkező kötelezettségeinek is Franciaországban kell eleget tennie.A bevallást és a befizetést a francia jogszabályok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
6