Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.A társas vállalkozói jogviszony azonban kizárja a kisadózás lehetőségét, hiszen a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának g) alpontja alapján nem minősül főállású egyéni vállalkozónak az a személy, aki a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Tehát a „B” kft.-ben mindenképpen munkaviszonyban kell ellátnia az ügyvezetést. A Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának már említett g) alpontja alapján több munkaviszony esetén a munkaidőt össze kell számítani, így az ügyvezető munkaideje a heti 6 órát nem érheti el, tekintve, hogy a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] bízzanak meg, pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőirodát, de a munkavállaló maga is teljesítheti a járulékfizetést a munkáltató helyett eljárva.Abban az esetben, ha a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán), akkor Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat.Ebben az esetben is kötelező vizsgálni, hogy a munkavállaló a saját országában biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor a magyar munkáltatónak ugyanúgy kell eljárnia, mint az előző esetben: azaz a járulékfizetés és minden adminisztratív kötelezettség a biztosítás helye szerinti tagállamban marad.Minden EU-s tagállami munkavállalónál vizsgálni kell, hogy melyik ország társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, még akkor is, ha nem lép be Magyarország területére. Ez azért szükséges, mert a foglalkoztatás ugyan magyar munkáltatóhoz kötött, de az uniós szabályok alapján el kell dönteni, hogy a társadalombiztosítási kötelezettségek melyik országban keletkeznek, és ezt az A1 igazolás hitelesen igazolja.Az Európai Unió szabályai kizárják a kettős biztosítottságot: egy magánszemély egyidejűleg csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerében lehet biztosított. Ha valaki párhuzamosan több EU-tagállamban dolgozik, a koordinációs rendelet mindig kijelöli, hogy melyik ország biztosítási jogszabályai lesznek alkalmazandók.Az adóhatóságok között automatikus adatcsere működik (pl. pénzügyi számlák, jövedelmek, béradatok tekintetében) az EU-ban és más országokkal. Ennek lényege, hogy előre meghatározott pénzügyi és adózási adatokat, rendszeres időközönként, automatikusan továbbítanak egymásnak az érintett államok adóhatóságai – külön kérés és előzetes megkeresés nélkül. Az információcsere elsősorban a nemzetközi adóelkerülés, adócsalás visszaszorítására és a jogszerű adóztatás biztosítására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
Részlet a válaszából: […] vállalkozók tételesadó-fizetési kötelezettségét nem befolyásolja, alóla mentességet nem biztosít.Ugyanakkor a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának f) pontja kizárja azt az egyéni vállalkozót a kisadózás választásának lehetőségéből, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. („C” kategória esetén az egészségi állapot 31–50 százalék közötti.)E tekintetben azonban figyelembe kell vennünk az Mm-tv. 15/A. §-a (1) bekezdésének azon előírását, hogy komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték. Ebből következően – álláspontunk szerint – a rokkantsági ellátás megállapítása a kisadózói jogviszonyt visszamenőlegesen (tehát a február 1-től április 5-ig tartó időszakot) nem érinti.A rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó biztosított és – többes jogviszony híján – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli mindaddig, amíg táppénzben nem részesül, tehát április 19-ig. Ezt követően[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Kereseti korlát számítása során figyelembe vett jövedelem

Kérdés: Figyelembe kell venni az ekhoalapot képező jövedelmet a szolgálati járandósághoz, illetve a korhatár előtti ellátáshoz kapcsolódó kereseti korlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] kell figyelembe venni.Az Ekho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a 15 százalékos mértékkel levont, magánszemélyt terhelő ekhóból az ekhoalap 5,5 százaléka társadalombiztosítási járuléknak minősül. Ez alapján a 15 százalékos ekho alapja egyben társadalombiztosításijárulék-alapnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségügyi szolgálati jogviszony szolgálati járandóság mellett

Kérdés: Valóban elveszítheti a szolgálati járandóságra való jogosultságát az a személy, aki jelenleg az ellátás mellett napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik egy egészségügyi intézményben, és ősztől lehetősége lenne teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyban,– kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,– politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban,– köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban,– igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban,– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy– a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonybanáll.Abban az esetben, ha jogviszony– szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,– köznevelési intézményben vagy– szakképző intézménybenkerült létesítésre, fentiekkel ellentétben a Tny-tv. R. 73/B. §-ának (1) bekezdése alapján mégsem kerül szüneteltetésre.A fent említett előírással ellentétben kevésbé közismert, hogy a Keny-tv. 11/A. §-a értelmében a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny-tv. 83/C. §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseit, valamint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Kft.-tag minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keresőképtelenség alatt

Kérdés: A táppénzjogosultsága lejárta után is mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy 2025 májusában indult egyszemélyes kft. tagja, aki társas vállalkozóként működik közre a cégben, és emellett heti 10 órás munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, ahol úti üzemi baleset érte, amelyből kifolyólag mindkét jogviszonyában hosszú ideig keresőképtelenné vált, de a kft.-ben hamarosan megszűnik az ellátásra való jogosultsága?
Részlet a válaszából: […] minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól (többek között) abban az esetben, ha táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. E szabály tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a jogosultságot melyik jogviszonya alapozza meg. Tehát a kérdésben említett esetben, míg az érintett személy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Szociális gondozói díj közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékvonzata van az egy személyre, éves szinten fizetett szociális gondozói díj 180.000 forint feletti összegének?
Részlet a válaszából: […] jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelkisegély-szolgálatért kap a magánszemély.Ha a szociális gondozási díjra jogosult személy munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, akkor munkabérre jogosult, az adókötelezettség a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint teljesítendő, és a kifizetett jövedelemnek az Szja-tv. 1. számú melléklet 1.9. pontja szerinti adómentes része nincs.Ha a szociális gondozási díj kifizetése nem munkaviszonyban, hanem más jogviszonyban történik, akkor a kifizetett gondozói díj adóköteles része adókötelezettségének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Apa GYED-jogosultsága előzetes biztosítási idő hiányában

Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 2025. január 1-től GYED-re 2024. április 1-jén született gyermekére tekintettel az édesapa, aki 2025. június 15-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkahelyén, előtte 2024. április 16-tól 2025. június 14-ig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, 2023. szeptember 4-től 2024. március 14-ig munkaviszonyban állt, 2023. május 8-tól 2023. július 28-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2021. április 15-től 2023. május 3-ig munkaviszonyban állt? A gyermek édesanyja 2025. június 30-ig gyermekgondozást segítő ellátásban részesült, amelyről lemond. Az apa GYED iránti igénybejelentésén szerepel az ellátásból történő levonáshoz szükséges szülői egybehangzó nyilatkozat.
Részlet a válaszából: […] biztosításban töltött idő. Azt, hogy az igénylő biztosított-e vagy sem, az ellátásra való jogosultság megnyílásakor kell vizsgálni. Tehát ha az apa a GYED igénylésének időpontjában biztosítási jogviszonyban áll, és az egyéb jogosultsági feltételekkel is rendelkezik, a jogosultságát meg kell állapítani. Az egyéb jogosultsági feltétel a gyermek születését megelőző két éven belül a 365 nap biztosításban töltött idő, és a gyermek saját háztartásban történő nevelése.Jelen esetben az apa az igény benyújtásakor ugyan biztosított, viszont az igény megnyílásakor, amely a visszamenőleges igénylés miatt 2025. január 1., nem volt biztosított, hiszen a NEAK felé egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett. E járulékfizetés csak az egészségügyi szolgáltatások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Nagyszülő GYED-e középiskolás szülők esetén

Kérdés: Valóban nem lesz jogosult GYED-re a több mint 30 éves munkaviszonnyal rendelkező nagyszülő a 2025. augusztus 9-én született unokájára tekintettel abban az esetben, ha a lánya, a gyermek édesanyja harmadikos gimnáziumi tanuló és a gyermek apja is középiskolai tanuló? A munkavállaló fizetés nélküli szabadság iránti kérelmét engedélyezte a munkáltató, de a kifizetőhelyi ügyintéző szerint a GYED iránti kérelmet el kell utasítani. Abban az esetben, ha nem kaphat GYED-et, milyen ellátásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a lánya folytatni tudja a gimnáziumi tanulmányait, ő pedig otthon tudjon maradni az újszülöttel?
Részlet a válaszából: […] alatt biztosítottként keresőtevékenységet folytat. Az igénylő lánya, vagyis az újszülött gyermek édesanyja nem jogosult GYED-re, mivel nem biztosított. A középiskolai tanuló nem biztosított, csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Az egyedi élethelyzetre való tekintettel javasoljuk, hogy a nagyszülő méltányosságból kérje a GYED megállapítását. A méltányossági ellátást a kormányhivatal állapítja meg, de a kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, a pénzbeli ellátás méltányosságból történő elbírálásához elnevezésű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemi baleset minősítése

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem jogosult baleseti táppénzre az az autószerelőként dolgozó munkavállaló, aki 2025. szeptember 5-én a munkahelyén a saját autója javítása közben egy kábelben megbotlott, és olyan szerencsétlenül esett el, hogy több helyen is eltört a karja, és az orvosai tájékoztatása szerint a gyógyulása hosszú időt fog igénybe venni? A kifizetőhely tájékoztatása szerint nem kaphat baleseti táppénzt, mert a saját autóját javította.
Részlet a válaszából: […] a baleset, amely engedély nélkül végzett munka során történt. Jelen esetben nem rendelkezünk információval arról, hogy a munkavállalónak a saját gépkocsija javításához volt-e engedélye. Abban az esetben, ha volt, a balesetét üzemi balesetnek el lehet ismerni. Ha viszont nem volt engedélye, az Eb-tv. 53. §-ában foglaltak alapján a kifizetőhely tájékoztatása helytálló, balesetitáppénz-igényét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:
1
2