134 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] nevével és a 1916 Budapest egységes postacímmel megcímezve, elektronikusan pedig a www.magyarorszag.hu honlapon lehet előterjeszteni. A www.magyarorszag.hu oldalon a „Nyugdíj” címszó alatt megjelenik az összes ügyintézési lehetőség. Az „Ellátások igénylése” cím alatt található az öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges űrlap.Ami a nyugdíj melletti munkavállalást illeti, az öregségi nyugdíj mellett keresetkorlátozás nélkül lehet munkát vállalni, így a nyugdíjas egyidejűleg megkapja a nyugdíját és a keresetét is. Ez alól a szabály alól egy kivétel van, ha a nyugdíjas a közszférában helyezkedik el. A nyugellátás folyósításának szünetelésével kell számolni, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.A felsorolt jogviszonyok létesítése esetén a nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.Kérelemre mentesül a folyósítás szüneteltetése alól az a nyugdíjas, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben dolgozik. Az ellátás folyósításának szüneteltetés alóli mentesítését az érintettnek kell kérelmeznie a nyugdíjfolyósító szervnél.A kérelemhez mellékelni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a foglalkoztató szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, köznevelési intézménynek vagy szakképző intézménynek minősül, valamint a jogviszony fennállására és keletkezésének (megszűnésének) időpontjára vonatkozó adatokat. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok megtalálhatóak a www.allamkincstar.hu honlapon a „Nyugdíj” címszó alatt a „Nyugdíjfolyósítás”-sal kapcsolatos tudnivalók között „A nyugdíj folyósításának szüneteltetése”, azon belül pedig a „Közszférában történő foglalkoztatás miatti szüneteltetés” cím alatt.A nyugdíjba[…]

Részlet a válaszából: […] vagy köznevelési/felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,b) a szülő rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási díjának összegét,c) a szülő nappali tagozaton tanul,d) a szülő keresőtevékenységet folytat.Főszabály szerint, ha a szülő a gyermekek otthongondozási díjánál magasabb összegű rendszeres pénzellátásban részesül, akkor a jogosultság megszűnik. Amennyiben a pénzellátás összege alacsonyabb, akkor a gyermekek otthongondozási díját csak a különbözeti összegben lehet folyósítani. Bizonyos ellátások mellett azonban a szülő egyidejűleg és teljes összegben megkapja a gyermekek otthongondozási díját. Ilyen ellátás a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása. Ha a szülő a gyermekek otthongondozási díjában részesül, akkor a díjjal egyidejűleg az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági ellátás akkor állapítható meg, ha az új ellátásra jogosultság megnyílása előtti húsz éven belül legalább tíz évig otthon ápolta tartósan önellátásra képtelen gyermekét/hozzátartozóját. A tíz év otthon ápolás akkor bizonyított, ha a szülő igazolja, hogy összeszámítva, vagyis nem feltétlenül egybefüggően legalább tíz évig emelt összegű ápolási díjban, kiemelt ápolási díjban vagy gyermekek otthongondozási[…]

Részlet a válaszából: […] közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.A társas vállalkozó a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosítottnak minősül. A Tbj-tv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de havonta legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A Tbj-tv.-hez hasonlóan a Szocho-tv. is meghatároz egy minimális alapot a fizetendő szociális hozzájárulási adóhoz a 8. § (1) bekezdésében. Ennek értelmében a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.A leírtak alapján tehát az „A” gazdasági társaságban a személyesen közreműködő társas vállalkozó után havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és legalább a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót. Természetesen, ha a tényleges jövedelem ennél magasabb, akkor az lesz a közterhek alapja.A leírtak alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonos a „B” vállalkozásban is biztosítottá válik [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés], azaz egyidejűleg két fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.A Tbj-tv. erre az esetre is tartalmaz rendelkezést. A 42. § (4)–(7) bekezdései szerint, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.Ebben az esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31-éig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.Ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a minimumközterhek megfizetésére választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya[…]

Részlet a válaszából: […] százalékával rendelkezik.Ahhoz, hogy a kivételes rokkantsági ellátást a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel meg lehessen állapítani, kérelmet kell előterjeszteni, és a kérelmezőnek legalább az előírt biztosítási időnek a felével kell rendelkeznie, amit a kellő biztosítási idő hiányára tekintettel elutasított döntéssel igazolni tud. Szükséges továbbá 50 százalékos vagy kisebb mértékű („C1”, „C2”, „D” vagy „E” minősítési kategória) egészségkárosodás, és az, hogy a kérelmező ne részesüljön más rendszeres pénzellátásban. Kizárja a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megállapítását, így a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását is, ha a kérelmező csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban, bányászok egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, időskorúak járadékában, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, tartós ápolást végzők időskori támogatásában, közszolgálati járadékban, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátásban részesül.A kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez rendszeresített Kérelem adatlap beszerezhető a kormányhivataloknál, de le is letölthető a kormányhivatalok honlapjáról vagy a www.magyarország.hu internetes oldalról (Juttatás, Segély menüpont alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira kattintva). Az igénybejelentő lap kitöltése során a természetes személyazonosító adatokon és[…]

Részlet a válaszából: […] mezőgazdasági őstermelő szolgálati idejét illeti, annak megállapítására is alkalmazni kell a Tny-tv. 39. szakaszát, az arányos szolgálati idő számításának a szabályait.Ez azt jelenti, hogy amennyiben a biztosított nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a Tny-tv. 20. §-ának alkalmazása (tehát a nyugdíj összegének a meghatározása) során – 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében – a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.Mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha egy mezőgazdasági őstermelő 2025. évi éves járulékalapja 12 × 100.000 forint, akkor a 2025-ben szerzett szolgálati ideje: 1.200.000: (12 × 290.800) = 0,35 × 365 = 126 nap.Az arányos szolgálati időnek – ahogy a fentiekben már utaltunk rá – csak a nyugdíj összegének a meghatározása szempontjából van jelentősége. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő (15, illetve 20 év) vagy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő (40 év) tekintetében 1 nap biztosításban töltött idő 1 nap szolgálati időnek minősül, függetlenül a járulékalapot képező jövedelem összegétől.A kérdésben vázolt esetben ugyanakkor az arányos szolgálati időre vonatkozó szabályoknak nincs jelentősége, hiszen az érintett ápolási díjban is részesül, ami révén eleve teljes szolgálati időre szerez jogosultságot.Ami a nyugdíj alapjául szolgáló[…]

Részlet a válaszából: […] közszférában dolgozik? Nem kaphatja egyszerre a munkabért és a nyugdíjat is az, aki nyugdíjasként közalkalmazotti jogviszonyt, költségvetési intézménynél fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt, vagy a Magyar Honvédséggel fennálló szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt tölt be vagy létesít.Az öregségi nyugellátást a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.A nyugdíj folyósításának szüneteltetése alól csak az a nyugdíjas jelent kivételt, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben,[…]

Részlet a válaszából: […] §-ának (1) bekezdése szerint a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított ún. diplomás gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.A kérdés szempontjából ez egy nagyon fontos jogszabály. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt ugyanis a biztosítás szünetel. Ez az érintett munkavállalóra vonatkozóan két dolgot eredményez. Egyrészt, a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté, mert ebben az esetben nem lép érvénybe az ún. 45 napos szabály (hogy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően még 45 napig fennmarad), mert a biztosítási jogviszony nem szűnik meg, csak szünetel.Másrészt, mivel a 30 napnál hosszabb ideig tartó fizetés nélküli szabadság megszünteti a biztosítás folyamatosságát, így a fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó csak annyi időre lehet jogosult táppénzre, amennyit a fizetés nélküli szabadság után a keresőképtelenség első napjáig dolgozott. A táppénz összege is lényegesen alacsonyabb lesz így, mert az alap és a mérték is kedvezőtlenebb szabályokkal számítódik. Ha a munkavállaló nem rendelkezik 180 nap folyamatos biztosítási idővel, akkor a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani az alapot. Ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor a kisebb összeget kell figyelembe venni. A táppénz 60 százalékos mértékéhez legalább 730 nap folyamatos biztosítási időre van szükség, így egy 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság után csak 50 százalék lesz a táppénz mértéke.Abban az esetben, ha a munkavállaló várandós lesz, a CSED-jogosultságot már egyszerűbb eldönteni.Az Eb-tv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított[…]

Részlet a válaszából: […] szempont, hiszen a 2025. évi XXXIV. tv. jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat is tartalmaz.A törvénymódosítás további célja, hogy a munkáltatók számára átláthatóvá váljanak azok az esetleges jogviszonyok is, amelyekben egy egészségügyi dolgozó más szolgáltatónál is párhuzamosan foglalkoztatva van. Ennek érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató elektronikus úton hozzáférjen ahhoz az információhoz, hogy az általa alkalmazott vagy alkalmazni kívánt személy mely egészségügyi szolgáltatónál, milyen jogviszonyban áll.Az elektronikus felület bevezetésével vitathatatlanul egy korszerű újítás következik, melynek segítségével mindig naprakész adatok állhatnak rendelkezésünkre. Lekérdezhetővé válnak a biztosítási jogviszonyok, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a balesetitáppénz-adatok, ezen túl az e-kiskönyv tartalmazni fogja a személyazonosító adatokat, a tajszámot, a foglalkoztató adatait, illetve a jogviszony szünetelésének időszakait, továbbá gyermekgondozási ellátások esetében az ellátásra jogosító gyermek személyes adatait is. A kétségkívül pozitív innovációt ígérő módosítás mellett érdemes megjegyezni, hogy a változtatás egy terhet is ró a lakosságra, hiszen az érintetteknek érdemes lesz meggyőződniük arról, hogy adataik helyesen szerepeljenek a nyilvántartási rendszerben. A biztosítottak a Betegéletút szolgáltatáson keresztül érhetik el saját adataikat.Milyen változtatások tehetik ténylegesen egyszerűbbé az adminisztrációt?Az adminisztrációt egészen biztosan megkönnyíti majd, hogy a biztosítottak a rájuk vonatkozó adatokat egy helyen, az elektronikus felületen tekinthetik majd meg, a jelenlegi rendszer helyett – melyben a biztosítási jogviszonyok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) rendszerében, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások a Magyar Államkincstár Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátások szakrendszerében vannak nyilvántartva. A 2025. évi XXXIV. tv. kimondja az adminisztratív terhek csökkenését azáltal, hogy a digitalizációnak köszönhetően az államigazgatás adatbázisaiban már rendelkezésre álló adatok nem kerülnek ismételt bekérésre, illetve dokumentálásra.A papíralapú tb-kiskönyvnél találkozhatunk olyan esettel, hogy nem teljes körű. Ugyanis a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állók ellátását a kormányhivatal folyósítja, a kormányhivatalnak ezen ellátásokat pedig nem kell bejegyeznie a tb-kiskönyvbe. Ebben az esetben az e-tb-kiskönyv a gyakorlatban valóban könnyíthet az adminisztrációs terheken, hiszen bevezetéséig, amennyiben a korábban kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál elhelyezkedő munkavállalónak utóbb fizetőhellyel rendelkező foglalkoztatója lesz, a vármegyei kormányhivataloktól szükséges az ellátás megállapításához szükséges előzményadatokat bekérni.Habár a témában még nem találkozhatunk egységes joggyakorlattal, az új rendszer bevezetése rejthet[…]

Részlet a válaszából: […] ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a kiegészítő rokkantsági támogatásban, a kiegészítő hozzátartozói támogatásban, az árvák kiegészítő támogatásában és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátásokban, házastársi pótlékban, házastárs után járó jövedelempótlékban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, a nemzeti gondozási díjban és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelésekben és juttatásokban részesülő személyek, feltéve ha számukra a 2025. januári emelés is járt.A 2025. novemberi kiegészítő emelés megilleti továbbá a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított, a felsorolás szerinti saját jogú ellátásban részesülő személyt is, amennyiben ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg.Az előzőek mellett a kiegészítő emelés jár a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személynek is, amennyiben az ellátását 2025. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági járadékának, vagy januári emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították[…]

Részlet a válaszából: […] bevételeiből nem tudja fedezni az esedékes vagy a megszűnésével esedékessé váló bértartozásokat. Az 1994. évi LXVI. tv. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló a támogatási igény meghatározásakor a bérfizetési napon fennálló bértartozást veszi figyelembe, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évben közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset ötszörösét számíthatja be. Ha a támogatás több részletben kerül igénybevételre, és az egyes naptári években eltérő a bruttó átlagkereset, a magasabb érték alapján kell számolni. A jogszabály lehetőséget ad további támogatásra is, ha a felszámolási eljárás kezdete óta eltelt egy év, vagy a korábban igénybe vett összeg elérte az ötszörös felső határt. Ebben az esetben jogosultanként további legfeljebb kéthavi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatás igényelhető, ha a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállnak. A támogatás mértéke nem haladhatja meg azt az összeget, amellyel a bértartozás meghaladja a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló forrásokat.A törvény külön rendelkezik azokról a munkavállalókról, akiknek a munkaviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg. Az ő esetükben, valamint az olyan bértartozásoknál, amelyek a megszűnés időpontjában válnak esedékessé, a felszámoló köteles a támogatási kérelmet hivatalból benyújtani, külön igénybejelentés nélkül.A támogatás iránti kérelmet (a felszámoló/bérgarancia biztos vagy meghatalmazottja) elektronikus úton kell benyújtani a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett formai és tartalmi követelmények szerint. A kérelemhez szükséges csatolni a munkavállalók részére járó bértartozást kimutató „Adatlapot”, valamint – lehetőség szerint – a felszámolást vagy kényszertörlést elrendelő jogerős végzést is, vagy ennek hiányában a felszámolási eljárás megindításáról szóló jogerős végzést. A kérelmet az országos illetékességgel eljáró állami foglalkoztatási szervhez, azaz a Budapest Főváros Kormányhivatalához kell benyújtani. Fontos, hogy ha a kérelem hiányos vagy nem felel meg a törvényi feltételeknek, a hivatal hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt, ennek elmulasztása esetén pedig az eljárás megszüntethető. Amennyiben a benyújtott kérelem megfelel a feltételeknek, akkor tíz napon belül döntés születik róla, és a határozat után öt napon belül el is kezdik a kifizetést. A támogatási összeget közvetlenül a munkavállaló kapja meg, miközben az adókat és egyéb levonásokat automatikusan a megfelelő hatóságokhoz továbbítják. Ha viszont a kérelemben szereplő összeg nagyobb, mint amennyi valójában járna, akkor az adott dolgozóra vonatkozó igényt elutasítják. Ilyenkor a döntés azt is tartalmazza, hogy mekkora támogatás lenne jogos, amit egy új kérelemben újra be lehet nyújtani. Felhívandó a figyelem arra, hogy a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása, illetve jogosulatlan igénybevétele súlyos jogkövetkezményeket von maga után, ilyen esetekben a visszafizetendő összeget a Magyar Nemzeti Bank mindenkori alapkamatának kétszeresével növelt mértékben kell visszatéríteni. Éppen ezért elengedhetetlen a támogatás jogszerű és átlátható kezelése, hiszen a szabálytalan igénylés vagy felhasználás nemcsak pénzügyi, hanem jogi következményeket is maga után vonhat.A Bérgarancia Alap igénybevételével kapcsolatos bírósági gyakorlat az elmúlt években egyre kiforrottabbá vált, és az alapján elmondható, hogy a munkavállalónak mindenképp igazolnia kell a bérkövetelés jogalapját, esedékességét,[…]