Egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő orvos egyéni vállalkozása

Kérdés: Működhet tovább az egyéni vállalkozása, vagyis más egészségügyi intézménnyel köthet vállalkozási szerződést egy egyéni vállalkozó orvos, aki egy állami egészségügyi intézménnyel kórházi szolgálati jogviszonyt létesít? Amennyiben működhet tovább a vállalkozás, maradhat továbbra is kiegészítő tevékenységű a vállalkozó orvos, aki saját jogú nyugdíjban részesül, de a szolgálati jogviszonyra tekintettel a nyugellátás folyósítása szünetel?
Részlet a válaszából: […] értelmében szüneteltetésre kerül. Ez azonban a nyugdíjas és az ebből következő kiegészítő tevékenységű státuszát nem érinti, tehát egyéni vállalkozóként továbbra sem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie, ahogy illetménye sem lesz járulékköteles.Ami a második kérdést illeti: az Eszj-tv. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, illetve az ugyanazzal az egészségügyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó

Kérdés: Érinti bármilyen formában a járulékfizetési kötelezettséget, ha egy betéti társaság társas vállalkozó beltagja egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] tevékenységet folytatónak, amennyiben öregségi nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjban részesül, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.Tehát a kérdésben említett társas vállalkozó, ha még nem öregségi nyugdíjas, akkor ideiglenes özvegyi nyugdíjára tekintettel csak abban az esetben mentesül e jogviszony tekintetében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése és munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
Részlet a válaszából: […] járulékfizetési kötelezettséget abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti. És végül, a Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése értelmében nem terheli minimumjárulék-fizetés az egyéni vállalkozót, amennyiben heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.Mindezek figyelembevételével a következőket állapíthatjuk meg. Május 11-ig az érintett egyéni vállalkozó rendelkezett heti 36 órás foglalkoztatással, így a minimumjárulék-fizetési kötelezettség május 12-től terheli.A vállalkozói tevékenységét május 5-től szünetelteti, de mivel a szüneteltetés a tárgyhó egészében nem áll fenn, a május havi járulékfizetési kötelezettséget nem érinti, június 1-jétől viszont ez alapján mentesül a minimumkötelezettség alól.Tehát a május havi minimális járulékalap: a minimálbér[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Biztosítási jogviszony nyugdíjelőleg folyósítása alatt

Kérdés: Öregségi nyugdíjba vonuló, de tovább dolgozó munkavállaló esetében elég az előlegfolyósításról szóló határozat a biztosítási jogviszony megszüntetéséhez? A határozat tartalmazza, hogy a munkavállaló jogosult öregségi nyugdíjra, de a szolgálati idejének a mértékét még pontosítani kell. Kezelhető kiegészítő tevékenységűként a dolgozó ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] jogosultsága fennáll, tehát ez alapján akár nyugdíjasnak, azaz kiegészítő tevékenységet folytatónak tekintheti a munkaadó.Ugyanakkor a Tny-tv. 64. §-ának (2) bekezdése értelmében az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, illetve a 83. § (1) bekezdéséből következően a megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napig le lehet mondani.Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas státuszt teljes bizonyossággal csak a végleges (jogerős) határozat bemutatásával lehet megállapítani. Mindezek ellenére érthető a foglalkoztató azon törekvése, hogy a nyugdíjazás kezdőnapjához minél közelebbi időponttól kezelje nyugdíjasként a munkavállalót, hiszen ebben az esetben nem, vagy csak rövidebb időszak vonatkozásában kell a későbbiekben az önellenőrzést elvégezni.Tovább árnyalja a képet, hogy a biztosítási jogviszony megszűnésének a bejelentését követő 45 nap után az érintett egészségügyi szolgáltatási jogosultsága megszűnik, és egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kap felszólítást. Ugyanakkor vannak olyan tapasztalataink, hogy az érintett nyugdíjasként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Távmunkavégzés külföldről

Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
Részlet a válaszából: […] államban van, vagy egyik államban sincs szokásos tartózkodási helye, az állampolgárság dönt. Amennyiben ezen ismérvek alapján nem lehet döntést hozni, kérelemre a szerződő államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.A kérdéses esetben mindhárom személy esetében a máltai illetőség vélelmezhető, tekintettel arra, hogy a lakóhelyük, illetve a szokásos tartózkodási helyük Máltán van. A külföldi távmunkavégzés nem a munkáltató, hanem a magánszemély szándéka szerint történik. A munkavállalók Magyarországon csak alkalmilag végeznek munkát. A magyarországi munkáltató részére történő munkavégzés adózási helyének meghatározásakor a magyar–máltai kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény 15. cikkét kell alapul venni, mely szerint a máltai illetőségű személy Máltán végzett nem önálló tevékenysége Máltán adóköteles, feltéve, hogy naptári évben összesen a 183 napot a magyarországi tartózkodás nem haladja meg.A magyar munkáltatónak az Szja-tv. 7. számú melléklet rendelkezéseire figyelemmel kell az adóelőleg-levonási kötelezettségét kezelnie. A külföldi illetőségű magánszemély magyarországi jövedelméből nem kell adót, adóelőleget levonni akkor, ha a jövedelem nem adóztatható Magyarországon, és a magánszemély igazolja a külföldi illetőségét.Társadalombiztosítási szempontból az alapvető kérdés, hogy az érintettek mely ország hatálya alá tartoznak, hiszen egyidejűleg nem lehetnek Magyarországon és Máltán is biztosítottak.Mindhármuk lakóhelye Málta, és mindhármuk munkavégzésének a helye is Málta, hiszen a magyarországi tevékenységüket távmunkában végzik, illetve Máltán is rendelkeznek munkaviszonnyal, illetve egyikük ott egyéni vállalkozó. Mindezek alapján – álláspontunk szerint – a vázolt esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Szülés érettségi után

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra a tanulói jogviszonya megszűnését követően az a várandós kismama, aki 2025 nyarán fejezi be középiskolai tanulmányait, és a szülés várható ideje 2025. december 5.? Miként változik a helyzet, ha a családi betéti társaságban kültagként személyesen közreműködik és jövedelmet szerez?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatásra való jogosultságot.Ami az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait illeti, e tekintetben viszont megfontolandó a társas vállalkozói jogviszony létesítése.Pályakezdő biztosítottról van szó, akinek keresőképtelensége esetén az Eb-tv. 46. §-ának (4) bekezdése értelmében biztosítási idejére tekintettel jár táppénz, mivel az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. Így néhány napos (hetes) járulékfizetést követően akár a szüléséig jogosult lehet táppénzre.A CSED vagy GYED vonatkozásában szintén előnyös lenne ez a megoldás.A CSED-, illetve GYED-jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napnyi biztosításban töltött idő számítása esetén ugyanis figyelembe lehet venni a köznevelési intézmény,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Angliából hazaköltöző kismama szülése

Kérdés: Van valamilyen mód arra, hogy Magyarországon állapítsanak meg CSED-et és GYED-et az angol jogviszonya alapján annak a jelenleg 24 hetes várandós kismamának, aki 2024 márciusa óta Angliában él és dolgozik, ott volt biztosított, így a magyar tajszáma jelenleg érvénytelen? Az érintett kismama 2025. május hónapban visszaköltözik a családjával Magyarországra, és ott is szeretne szülni, azonban az angol munkaviszonya jelenleg még aktív, mert anyasági szabadságon lesz, és ha megszünteti a biztosítási jogviszonyát, nem kaphat anyasági támogatást. Fizethet esetleg Magyarországon társadalombiztosítási járulékot az egészségügyi ellátása érdekében, ha felmond az angol munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] Biztonsági Koordinációról szóló jegyzőkönyvben foglaltak nem teszik lehetővé.)Az viszont szabályozva van, hogy a Magyarországon biztosított, s anyasági, illetve pénzbeli betegségi ellátást igénylő személynek az Egyesült Királyságban biztosítási jogviszonyban töltött idejét a magyar biztosítási idejéhez hozzá kell számítani. Ez vonatkozik a CSED-re, annyiban, hogy a gyermek születését megelőző két éven belüli 365 nap biztosítási időbe az Angliában szerzett biztosításban töltött időt be kell számítani, vagy táppénznél a folyamatos biztosítási idő számításánál figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy ha Angliában a munkaviszonya megszűnik, s itthon biztosításra kötelezett jogviszonyt létesít, akár táppénzt, akár CSED-et[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Ukrán munkavállalók szülése

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re mindkét ukrán állampolgárságú kismama az alábbi esetben? Az egyik kismama Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, 2024. július 22-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkahelyén, ukrán biztosítási időt igazolt 2020-tól 2023. december 31-ig, és 2025. április 28-án szült. A másik kismama 2024. október 1-től áll munkaviszonyban, állandó lakhelye Ukrajnában van, Magyarországon csak szálláshellyel rendelkezik, előző munkaviszonya Magyarországon 2024. február 5-től 2024. április 30-ig állt fenn, ezt megelőzően 2019-től 2023. december 31-ig Ukrajnában dolgozott, és 2025. május 16-án szült.
Részlet a válaszából: […] jogosultnak az állandó lakóhelye van.Az a kismama, akinek állandó lakóhelye Magyarországon van, és 2025. április 28-án szült, a szülést megelőző két éven belül nálunk csak 280 nap biztosítási idővel rendelkezik. Mivel Ukrajnában biztosítási időt igazolt 2023. december 31-ig, ezért a szülést megelőző két éven belüli 365 nap biztosításban töltött időhöz az ukrán biztosítási időből 85 nap beszámítható. Amennyiben rendelkezik az Eb-tv. szerint előírt további jogosultsági feltételekkel, a kismama jogosult CSED-re és GYED-re is.A másik kismama – akinek csak szálláshelye van nálunk, mert állandó lakóhelye Ukrajnában van – CSED- és GYED-igényének elbírálásánál figyelemmel kell lenni a 246/2022. Korm. rendeletben foglaltakra. A rendelet kimondja, hogy a szálláshellyel rendelkező biztosítottat CSED és GYED a 2023. december 31-ét követően született gyermekek esetében megilleti. Az igényjogosultság elbírálásánál csak a Magyarország területén szerzett biztosítási idő vehető figyelembe.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

GYED-ről visszatérő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy GYED-ben részesülő kismama, megszakítva a fizetés nélküli szabadságot, vissza szeretne menni a munkahelyére recepciós munkakörbe, de a helyére már felvettek egy másik dolgozót, a kismamát pedig a továbbiakban nem kívánják foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] amikortól vissza kíván menni dolgozni, akkor a fizetés nélküli szabadság a kérelem leadásának napjától számított harmincadik napon szűnik meg. Ettől az időponttól tehát a munkáltatónak foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettsége van.A gyermek nevelésének megkönnyítése érdekében a munkavállaló számára több könnyítő rendelkezést is tartalmaz a törvény az alábbiak szerint.A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló kéri, akkor a továbbiakban a munkáltató napi 4 órás (heti 20 órás) munkaidőben köteles őt foglalkoztatni. Ez a lehetőség kizárólag a munkavállaló számára adott. Természetesen a munkáltató is javasolhatja a munkaszerződés részmunkaidőre történő módosítását, ezt azonban a munkavállaló nem köteles elfogadni.A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési hely és a munkarend módosítását, továbbá a távmunkavégzés keretében, illetve a részmunkaidőben való foglalkoztatását [Mt. 61. § (4) bekezdése]. A kérést a munkavállalónak indokolnia kell, annak elfogadása a munkáltató részéről azonban ebben az esetben már nem kötelező. A kérelemre a munkáltató 15 napon belül köteles írásban válaszolni, amely jognyilatkozat jogellenes elutasítása vagy elmulasztása esetén a munkavállaló igényét harminc napon belül benyújtott keresettel érvényesítheti a bíróságon. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.A munkavállaló visszatérésével kapcsolatban fontos szabályozás található az Mt. 65. §-ának (3) bekezdésében, amelynek értelmében a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt – többek között – a várandósság, a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §) tartama alatt.A (6) bekezdés szerint az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a felmondási tilalom a gyermek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

CSED-túlfizetés rendezése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
Részlet a válaszából: […] időtartama,10. jövedelmei,11. a természetes személy részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcíme, az ellátásra való jogosultság és a folyósítás időtartama, az ellátás összege,12. keresőképtelenség, keresőképtelenség jogcíme,13. balesettel összefüggő körülmények,14. a folyósított ellátás melletti keresőtevékenység végzésének ténye,15. az ellátás megállapításához szükséges egészségügyi adatok,16. ellátás iránti kérelem elbírálása során figyelembe vett gyermekre vonatkozó adatok, továbbá minden olyan, törvényben előírt személyes adat vagy jogszabályban előírt egyéb adat, amely az ellátás iránti kérelem elbírálása, az ellátás megállapítása, illetve folyósítása szempontjából jelentőséggel bír.A nyilvántartás vezetése érdekében a kifizetőhelynek minden hónap 20. napjáig – többek között – be kell jelentenie:– az általa folyósított ellátások tárgyhavi összesített elszámolására vonatkozó adatokat,– ellátottanként az ellátásban részesülő személyekre, szükség szerint a gyermekekre, valamint a folyósított ellátásokra vonatkozó jogszabály szerinti adatokat,– ellátottanként a pénzbeli egészségbiztosítási, illetve a családtámogatási ellátások közötti választási szabályok alkalmazására tekintettel felmerült beszámításra vagy levonásra vonatkozó adatokat,– ellátottanként a korábban már elszámolt ellátásokkal összefüggésben a tárgyhónapban bekövetkezett változásokra vonatkozó, jogszabály szerinti adatokat.A jogszabály fontos rendelkezése, hogy az egészségbiztosító nyilvántartása a természetes személy részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcíme, az ellátásra való jogosultság, a folyósítás időtartama és az ellátás összege tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül. Több szempontból is fontos tehát, hogy a kifizetőhely adatszolgáltatása az ellátásokra vonatkozóan a jogszabályoknak megfelelő adatokat tartalmazza összesítve, és az egyes természetes személyekre vonatkozóan is. Az Eb-tv. 79/B. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, ha a kifizetőhely az adatszolgáltatás teljesítését követően állapítja meg, hogy az ellátás összegét tévesen állapította meg, vagy az ellátást tévesen folyósította, az adatszolgáltatásban emiatt tévesen közölt adatokat, a téves adatközlést követően benyújtott havi adatszolgáltatásban köteles módosítani. A kifizetőhelynek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
1
2
3
4