118 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti.Korábban (2024. május 9-ig) valóban tartalmazott olyan kitételt az említett jogszabályi hely, hogy a díjazás csak legalább hat hét egybefüggő időtartamú szakmai gyakorlat esetén illeti meg a hallgatót. E szűkítő rendelkezés azonban törlésre került, így 2024. május 10-től a szakmai gyakorlat hosszától függetlenül jár a díjazás, kivéve azt az esetet, amennyiben költségvetési szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél kerül sor – hallgatói munkaszerződés nélkül – a szakmai gyakorlatra.A hallgatói munkaszerződés a Tbj-tv. 17. §-a 2) bekezdésének b) pontja értelmében nem keletkeztet biztosítási (és így) járulékfizetési kötelezettséget, a Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés e) pontjának eb) pontja[…]

Részlet a válaszából: […] jövedelmeit kell figyelembe venni. Amennyiben ez sem áll rendelkezésre, azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdőnapjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincadrészével kell számolni.A nyugdíj alapjául szolgáló kereset átlagának meghatározásakor azt a keresetet lehet figyelembe venni, amelyet nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelt, és amely összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták: az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén a főfoglalkozásban (heti 36 óra) elért jövedelmet (a többi jogviszonyból származó jövedelem csak ennek hiányában), a kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat kell figyelembe venni. 1997. január 1-jétől a nyugdíj összegének meghatározása során a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem beszámítására kerül sor.A nyugdíjak összegébe beszámíta) a baleseti járadék összege 1997-ig,b) a nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetén a megállapodásban rögzített összeg,c) a jogszabály által rögzített járulékalap tekintetében ez az összeg (mint például egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, kisadózó),d) 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-a, ezt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összege,e) a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-a,f) a magánszemélyt terhelő 15%-os mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapjának 50 százaléka,[…]

Részlet a válaszából: […] élő hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] számára is megállapítható, haa) a szülő meghalt, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált, vagyb) a szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette.A szülő egészségi állapotára figyelemmel fennálló akadályozottság tényét és várható időtartamát a járási hivatal a 63/2006. Korm. rendelet 23. §-ában meghatározott igazolás alapján állapítja meg.A GYOD összege 2025-ben megegyezik a minimálbér összegével, azaz jelenleg bruttó 290.800 forint.A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ellátásban részesülő személy – ide nem értve a Tbj-tv. 37. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett [Tbj-tv. 23. § (1) bekezdés c) pont].A Szoc-tv. 39/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében[…]

Részlet a válaszából: […] azonban – ahogyan fentebb is írtuk – nincs szükség.Abban az esetben, ha az egyik fél, jelen esetben a munkáltató, mégis meg kívánja szüntetni a munkaviszonyt, annak sincs semmilyen akadálya.Az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Általános esetben ugyan a felmondást a munkáltató indokolni köteles, és valóban van meghatározott mértékű felmondási idő (Mt. 69. §), illetve végkielégítés-fizetési kötelezettség is.A nyugdíjas munkavállalóknak történő felmondás szabályai azonban némiképp eltérnek az aktív korú munkavállalókra vonatkozó szabályozástól.Az első eltérés, hogy az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.A második eltérés a végkielégítéssel kapcsolatos. Ez a juttatás ugyanis nem illeti meg a munkavállalót, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak tehát indokolási kötelezettség nélkül felmondhat a munkáltató, és még végkielégítést sem kell fizetnie. A felmondási idővel azonban ebben az esetben is kalkulálni kell.A munkáltató szempontjából jó hír, hogy az Mt. szabályainak alkalmazásakor nyugdíjasnak minősül a munkavállaló, ha– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra[…]

Részlet a válaszából: […] további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.Családi szerepvállalással töltött idő igazolható terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idővel.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne.Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.A gyermekgondozási segély összegét, vagy a folyósítása alatt szerzett jövedelmet az öregségi nyugdíj összegének számításakor a nyugdíj-megállapító szerv csak akkor veszi figyelembe, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb összegű nyugellátást eredményez. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési[…]

Részlet a válaszából: […] szabályozásban, azt a minimális munkabérrészt jelöli, mely nem, vagy csak korlátozott feltételekkel, gyermektartásdíj és szüléssel járó költségek levonása érdekében vonható a letiltás hatálya alá.Letiltás alól mentes juttatásnak a Vht. 74. §-ában nevesített kifizetési jogcímek minősülnek. Az eddig alkalmazott gyakorlattal szemben 2025. július 1. napjával a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében a Vht. 74. §-ának kiegészítésével a végrehajtás alóli mentesség kiterjesztésre kerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegére is.A családi kedvezmény az összevont adóalap megállapítása során adóalap-csökkentő kedvezménynek minősül, mely az adóalap-kedvezmény mellett járulékkedvezmény is lehet, amennyiben nincs elég személyijövedelemadó-alap. Ebben az esetben a maradvány adómegtakarítás kiterjed a járulékra.A megfogalmazott kérdés lényeges abban a tekintetben, hogy a Vht. 74. §-ának l) pontja alapján a letiltás alól mentes juttatás – itt értve alatta inkább az összevont adóalap-csökkentő kedvezményt és nem juttatást – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege, és valóban – a Tbj-tv. rendelkezésének megfelelően – az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított családi járulékkedvezményre is jogosult.A családi járulékkedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adósnak biztosítottként társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezzen. A családi járulékkedvezmény kizárólag a biztosított személyek számára érvényesíthető kedvezménynek tekinthető. Lényeges azonban, hogy a biztosítási jogviszony fennállása esetében a kedvezmény kiterjesztése a megtett nyilatkozattal – az érvényesítésre irányuló szándékkal – ellentétesen az Szja-tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján (jogosult) nem korlátozható.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A munkabérletiltás alapjának meghatározása 2025. július 1. napja előtt különösebb nehézséget nem okoz, a munkavállalót megillető bruttó jövedelemből levont személyijövedelemadó-előleg és a járulékok levonása után fennmaradó összeg a letiltás alapja, melyből a Vht. 65. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva az érvényes letiltásmértéket a munkáltató kötelezően vonta le az adós jövedelméből, és utalta a végrehajtási eljárásban beszedni célzott követelés kielégítésére.Amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] időtartama,10. jövedelmei,11. a természetes személy részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcíme, az ellátásra való jogosultság és a folyósítás időtartama, az ellátás összege,12. keresőképtelenség, keresőképtelenség jogcíme,13. balesettel összefüggő körülmények,14. a folyósított ellátás melletti keresőtevékenység végzésének ténye,15. az ellátás megállapításához szükséges egészségügyi adatok,16. ellátás iránti kérelem elbírálása során figyelembe vett gyermekre vonatkozó adatok, továbbá minden olyan, törvényben előírt személyes adat vagy jogszabályban előírt egyéb adat, amely az ellátás iránti kérelem elbírálása, az ellátás megállapítása, illetve folyósítása szempontjából jelentőséggel bír.A nyilvántartás vezetése érdekében a kifizetőhelynek minden hónap 20. napjáig – többek között – be kell jelentenie:– az általa folyósított ellátások tárgyhavi összesített elszámolására vonatkozó adatokat,– ellátottanként az ellátásban részesülő személyekre, szükség szerint a gyermekekre, valamint a folyósított ellátásokra vonatkozó jogszabály szerinti adatokat,– ellátottanként a pénzbeli egészségbiztosítási, illetve a családtámogatási ellátások közötti választási szabályok alkalmazására tekintettel felmerült beszámításra vagy levonásra vonatkozó adatokat,– ellátottanként a korábban már elszámolt ellátásokkal összefüggésben a tárgyhónapban bekövetkezett változásokra vonatkozó, jogszabály szerinti adatokat.A jogszabály fontos rendelkezése, hogy az egészségbiztosító nyilvántartása a természetes személy részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcíme, az ellátásra való jogosultság, a folyósítás időtartama és az ellátás összege tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül. Több szempontból is fontos tehát, hogy a kifizetőhely adatszolgáltatása az ellátásokra vonatkozóan a jogszabályoknak megfelelő adatokat tartalmazza összesítve, és az egyes természetes személyekre vonatkozóan is. Az Eb-tv. 79/B. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, ha a kifizetőhely az adatszolgáltatás teljesítését követően állapítja meg, hogy az ellátás összegét tévesen állapította meg, vagy az ellátást tévesen folyósította, az adatszolgáltatásban emiatt tévesen közölt adatokat, a téves adatközlést követően benyújtott havi adatszolgáltatásban köteles módosítani. A kifizetőhelynek[…]

Részlet a válaszából: […] végrehajtás alá vont tartozás beszedése érdekében kiadott munkabérletiltás jelentős mértékben befolyásolja.Az adós munkavállaló jövedelmét érintően önként vállalt, tulajdonképpen hozzájárulására alapított levonási elem mellett további, a végrehajtói kényszerintézkedés miatt kötelező érvényű munkabérletiltás is terheli. A levonási elemek eltérősége, kötelező, illetve hozzájáruláson alapuló levonhatósága a jogi szabályozásban keresendő.A levonási sorrendet érintő alábontott kérdést megelőzően azonban nem mellőzhető az a tény, hogy egymástól el kell különíteni a táppénzt és a munkabért. A táppénz a biztosítottat a keresőképtelenség tartamára megillető egészségbiztosítási pénzbeli ellátás.A munkabér pedig a munkavállaló által végzett munka ellenértéke. Az eltérő rendeltetésből következően a munkajogi szabályozás és a végrehajtás szabályrendszere is megkülönböztetetten alkalmazható. A gondolatmenet sorrendiségét követve a keresőképtelenség idejére járó táppénzellátásból a munkabér-előleg nem vonható le.Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése alapján munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A (2) bekezdés értelmében a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered.A hivatkozott normaszöveg kizárólag a munkabér levonhatóságának a feltételét teremti meg, és ez a levonási jogosultság nem terjed ki a táppénzre.Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásból levonásra kizárólag gyermektartásdíj – még rokontartás esetében sem – és jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás tartozás tekintetében van lehetőség [Vht. 68. § a)–b) pontjai].Az alkalmazott jogszabályhelyek ismeretében a letiltás és a levonás a példabeli esetben eltérően alakul.Amennyiben a munkabérelőleget visszatörlesztő munkavállaló jövedelmére a végrehajtásra jogosult munkabérletiltást kiadmányoz, abban az esetben az általános szabályok alapján megállapított letiltás alapját képező jövedelemből 33 százalék, több letiltás esetében 50 százalék mértékű jövedelemrész vonható le.Hangsúlyozott, hogy az általános szabályok szerint a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adóelőlegnek, társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Mindez azt jelenti, hogy a letiltás alapjának meghatározása során a munkavállaló bruttó jövedelmét kizárólag az úgynevezett kötelező és továbbutalásos jellegű levonási elemek csökkentik, a munkavállaló[…]

Részlet a válaszából: […] július 1-je előtt minden esetben egyes kifizetési jogcímet jelölt meg azzal a különbözőséggel, hogy nem kizárólag a munkáltató, hanem egyéb arra jogosult is folyósíthatta, azonban ebben a tekintetben mentességet élvezett a letiltás hatálya alól. Funkciójában a munkabér jellegű kifizetések halmazából kiemelve, technikai megoldásként a letiltás alapjának a Vht. 61. §-a (1) bekezdése szerinti meghatározása során a munkabér jellegű kifizetésektől elkülönítve kimutatva és a foglalkoztatottnak kifizetve.A korábbi gyakorlattal szemben a már hivatkozott határnaptól ebbe a körbe tartozik a személyi jövedelemadó rendszerébe bevezetett összevont alapot csökkentő kedvezményi elem, mely idővel nem kizárólag a személyi jövedelemadót érintette, hanem meghatározott feltételek fennállása esetében a társadalombiztosítási járulékra is kiterjed, amennyiben nincs elegendő személyijövedelemadó-alap. Ebben az esetben a maradvány adómegtakarítás kiterjed a járulékra.Megtévesztő a Vht. kedvezménykörre vonatkozó – személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege – meghatározása. Annak ellenére, hogy a családi járulékkedvezményt a Tbj-tv. szabályozza, és a Vht.-módosítás kizárólag családi kedvezményre utal, a Tbj-tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított – nyilatkozata szerint – családi járulékkedvezményre is jogosult lehet. A családi járulékkedvezmény érvényesítése a megtett adózói nyilatkozattal ellentétesen nem korlátozható.A munkabérre folytatott végrehajtás során munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A munkabér fogalmának meghatározása megerősítheti a letiltást érvényesítő[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjjogosultságot semmilyen formában sem befolyásolja!A kisadózói jogviszony mellett létesített biztosítási jogviszony, illetve az ebből származó járulékalapot képező jövedelem mind a szolgálati idő, mind pedig a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem szempontjából figyelembe veendő, ahogy természetesen hatással van az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira is.Ez utóbbiak tekintetében a többes jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz minden jogviszonyban külön-külön kell a jogosultságot vizsgálni és az ellátás összegét megállapítani.A nyugdíjbiztosítási ellátások vonatkozásában a további jogviszonyban szerzett szolgálati idő figyelembevételével „kiegészíthető” a kisadózói jogviszonyból származó szolgálati idő azzal, hogy legyen szó bármilyen további jogviszonyról, 1 nap biztosításban töltött idő alapján legfeljebb csak 1 napnyi szolgálati idő szerezhető.A további jogviszonyokból származó járulékalapot képező jövedelem pedig a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapítása során veendő figyelembe.Ami a szóba jöhető további jogviszonyokat illeti, elsődlegesen arra kell tekintettel lenni, hogy az új jogviszony létesítése ne zárja ki a kisadózás lehetőségét, azaz ne érintse a Kata-tv. 2. §-ának 1. pontja szerinti főfoglalkozású egyéni vállalkozói státuszt.Ezt figyelembe véve:– munkaviszony abban az esetben jöhet[…]