119 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] meg határozattal az öregségi nyugdíjat, de a jogviszonya megszűnésének időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A 2023. évi LII. tv. alkalmazása során nyugdíjasnak minősül továbbá az a személy is, akinek a részére a nők kedvezményes nyugdíját határozattal állapították meg, vagy akinek a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyt (nyugdíjat) állapítottak meg, vagy egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.A 2023. évi LII. tv. a jubileumi jutalom helyett a köznevelési foglalkoztatotti jutalom elnevezést használja. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár huszonöt, harminc és negyven év szakmai gyakorlat esetén. A szakmai gyakorlati időbe beszámítható időket a 2023. évi LII. tv. sorolja fel. Beszámítható például a szakmai gyakorlati időbe a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony stb.Ha a jogviszony azért szűnik meg, mert a dolgozó a felmentés közlésének, vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének évében esedékessé váló köznevelési foglalkoztatotti jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Tehát a kérdezőnek jár a köznevelési foglalkoztatotti jutalom a harminc év szakmai gyakorlata után, annak ellenére, hogy a jogviszonya korábban, a „jubileumi év letöltését” megelőzően szűnik meg.Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a nyugdíjazás miatt szűnik meg (áthelyezés, rendkívüli felmentés vagy elbocsátás esetét kivéve), a negyven évhez kötődő köznevelési foglalkoztatotti jutalom akkor is jár, ha a dolgozó legalább harmincöt évi szakmai gyakorlattal rendelkezik.A köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetése nyugdíjbiztosítási szempontból sem lényegtelen, hiszen annak összegét az öregségi nyugdíj összegébe bele kell számolni.Végül a nyugdíjazást követő tanítóként történő munkavállalásról. Az öregségi nyugdíj[…]

Részlet a válaszából: […] alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.A végrehajtás alá vont tartozással és azon belül munkabérletiltással rendelkező munkavállalók eltérő jogcímű kifizetéseit a munkáltatónak minden esetben abból a szempontból kell értékelni, hogy adott juttatás letiltás alapját képező jövedelem, vagy éppen ellenkezőleg, letiltás alól mentes jövedelemnek minősül.A mérlegelést megkönnyíti, illetve elősegíti a megfelelő döntést annak a rendező elvnek az alkalmazása, hogy a kifizetési jogcím munkavégzéshez köthető, megjelenési formájában a végzett munka ellentételezését célozza, és megjelennek abban a munkabérre jellemző minősítő jegyek.Amennyiben a kifizetés a Vht. 74. § szerinti letiltás alól mentes juttatások taxatíve felsorolásában nem kapott helyet, és magán viseli a munkabérre jellemző elkülönítő jegyeket, bizonyos, hogy az a munkabérletiltás alapját képezi.A munkabérletiltás szempontjából levonás érvényesítésére rendelt kifizetési jogcím, így munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozó keresetkiegészítése munkavégzésből eredő időszakonként visszatérően fizetett juttatás, mely a foglalkoztató útján kerül kifizetésre annak ellenére, hogy a jövedelemkiegészítés biztosítása érdekében a munkáltató kormányrendeletben meghatározottak szerinti támogatást igényelhet.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Az egészségügyi dolgozó az őt megillető jövedelemkiegészítés után társadalombiztosítási járulékot nem fizet, azonban erről nem a járulékfizetésre vonatkozó általános szabályozás (Tbj-tv.), hanem az Eütev. 16/B. §-ának (7) bekezdése rendelkezik.Hivatkozott rendelkezés jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy a Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő[…]

Részlet a válaszából: […] jövedelmeit kell figyelembe venni. Amennyiben ez sem áll rendelkezésre, azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdőnapjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincadrészével kell számolni.A nyugdíj alapjául szolgáló kereset átlagának meghatározásakor azt a keresetet lehet figyelembe venni, amelyet nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelt, és amely összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták: az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén a főfoglalkozásban (heti 36 óra) elért jövedelmet (a többi jogviszonyból származó jövedelem csak ennek hiányában), a kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat kell figyelembe venni. 1997. január 1-jétől a nyugdíj összegének meghatározása során a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem beszámítására kerül sor.A nyugdíjak összegébe beszámíta) a baleseti járadék összege 1997-ig,b) a nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetén a megállapodásban rögzített összeg,c) a jogszabály által rögzített járulékalap tekintetében ez az összeg (mint például egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, kisadózó),d) 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-a, ezt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összege,e) a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-a,f) a magánszemélyt terhelő 15%-os mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapjának 50 százaléka,[…]

Részlet a válaszából: […] juttatható, ideértve az étkezési, illetve az oktatási költségeket is. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az óvodában, bölcsődében külső oktató végez tevékenységet külön juttatás ellenében, annak megtérítése már nem tartozik az adómentes juttatás körébe.Népszerű adómentes juttatás még a sportrendezvényre szóló ingyenes vagy kedvezményes belépő/bérlet juttatás, amely akár külföldi sportrendezvényre is felhasználható, a kulturális szolgáltatásra felhasználható jegy/bérlet juttatás, illetve az állatkertbe szóló belépő/bérlet ingyenes vagy kedvezményes juttatása. Ezek a belépők/bérletek a minimálbérnek megfelelő összegben nyújthatóak adómentesen, azaz 2025-ben mindhárom juttatásra adható 290.800 forint, összesen 872.400 forint. Az adómentesség fontos feltétele, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – ne legyen visszaváltható, valamint nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány.A Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó kérdés kapcsán érdemes röviden áttekinteni a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályokat, tekintettel arra is, hogy ezek a legnépszerűbbek, és legnagyobb mértékben ezek változtak 2025. január 1-jétől.Jelenleg béren kívüli juttatásnak a Széchenyi Pihenő Kártya és a 2025. január 1-jén bevezetett lakhatási támogatás minősül.A béren kívüli juttatások értéke után a munkáltató köteles megfizetni a közterheket, mégpedig a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 100.000 forintos juttatás 128.000 forintba kerül a munkáltatónak, illetve annyival csökkenti a munkavállaló cafeteriakeretét. Nettó munkabérként kifizetve a 100.000 forint körülbelül 170.000 forintba kerülne.A SZÉP-kártyára béren kívüli juttatásként utalható összeg jelenleg évi 450.000 forint, ha a dolgozó egész évben a munkáltató alkalmazásában állt, illetve ennek arányos összege, ha a jogviszony csak az év egy részében állt fenn. Az Szja-tv. a kifizetés időpontjára, illetve annak megosztására vonatkozóan semmilyen egyéb megkötést nem tartalmaz, ami azt jelenti, hogy ha a munkáltató esetleg év közben dönt arról, hogy munkavállalói jövedelmét béren kívüli juttatásokkal is ki szeretné egészíteni, akkor is az egész éves keretet utalhatja (egy egész évben nála dolgozóknak), akár egy összegben is.A SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlájának bevezetésére 2025. január 1-jén került sor az Szja-tv. 71. §-ának új, (1a) bekezdésének beiktatásával. Az alszámla egyik előnye, hogy az arra utalható összeg a SZÉP-kártya-kereten felül jár. Az Aktív Magyarok alszámlára utalható támogatás összege 120.000 forint, ha a munkaviszony egész évben fennállt, illetve, ha a magánszemély halála miatt szűnt meg. Az összeget arányosítani kell, ha a munkaviszony csak az év egy részében állt fenn.A 76/2018. Korm. rendelet 3. §-ának (2a) bekezdése értelmében a munkáltató az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat a munkavállaló részére. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az előző naptári félévben utalt pénzösszeg legalább nyolcvan százalékát már elköltötte.A Széchenyi Pihenő Kártyára tehát 2025-ben azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik egész évben a munkáltató alkalmazásában állnak, összesen 570.000 forint utalható különböző megosztásban.Felhívjuk a figyelmet, hogy a 450 ezer, illetve 120 ezer forinton felül utalt összeg már nem béren kívüli juttatásnak, hanem egyes meghatározott juttatásnak minősül, és ily módon viseli a terheket. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak ez esetben már nem a juttatás összege, hanem annak 1,18-szorosa után kell megfizetnie a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót. A 100.000 forintos juttatás így már 151.040 forintba fog kerülni.A SZÉP-kártyára utalt összeg változatosan felhasználható, finanszírozható belőle utazás, uszoda, masszázs, étterem stb. 2025. január 1-jétől szintén fontos változás volt, hogy a kártyára utalt[…]

Részlet a válaszából: […] élő hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] számára is megállapítható, haa) a szülő meghalt, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált, vagyb) a szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette.A szülő egészségi állapotára figyelemmel fennálló akadályozottság tényét és várható időtartamát a járási hivatal a 63/2006. Korm. rendelet 23. §-ában meghatározott igazolás alapján állapítja meg.A GYOD összege 2025-ben megegyezik a minimálbér összegével, azaz jelenleg bruttó 290.800 forint.A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ellátásban részesülő személy – ide nem értve a Tbj-tv. 37. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett [Tbj-tv. 23. § (1) bekezdés c) pont].A Szoc-tv. 39/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében[…]

Részlet a válaszából: […] évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során e naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a fent meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A jogszabály szerint a járulékalap meghatározásánál a minimálbért kell figyelembe venni, ami a Tbj-tv. alkalmazásában – a törvény 4. § 14.1. pontja alapján – a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét jelenti.A garantált bérminimumot – az ugyanezen szakasz 14.2. pontja értelmében – csak az egyéni és társas vállalkozók minimumjárulék-fizetési kötelezettségének a meghatározása során kell alkalmazni.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése alapján munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.Ebből az előírásból,[…]

Részlet a válaszából: […] alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.Az Mt. kommentárja alapján a lényege ennek az, hogy a felek a munkavállaló alapbérét a pótlék fizetését megalapozó különleges körülmények viszonylag gyakoribb előfordulására tekintettel magasabb mértékben állapítják meg, és így az alapbér a bérpótlékot is magában foglalja. Az alapbérnek, ha a bérpótlékot is magában foglalja, nyilvánvalóan magasabbnak kell lennie a kötelező legkisebb munkabérnél, és ez esetben is irányadó, hogy a munkavállaló nem járhat lényegesen rosszabbul, mintha eseti elszámolással történne a bérpótlék kifizetése. E körben az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó, olyan munkavállalók alapbérével való összehasonlítás jöhet szóba, akik bérpótlékra nem jogosító munkakörülmények között dolgoznak.Az órabéres díjazás kapcsán fontos, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. Az órabért arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb, és arányosan csökkentett mértékben kell számolni, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál rövidebb. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló teljes napi munkaideje az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése értelmében magasabb, mint az általános teljes napi munkaidő,[…]

Részlet a válaszából: […] szabályozásban, azt a minimális munkabérrészt jelöli, mely nem, vagy csak korlátozott feltételekkel, gyermektartásdíj és szüléssel járó költségek levonása érdekében vonható a letiltás hatálya alá.Letiltás alól mentes juttatásnak a Vht. 74. §-ában nevesített kifizetési jogcímek minősülnek. Az eddig alkalmazott gyakorlattal szemben 2025. július 1. napjával a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében a Vht. 74. §-ának kiegészítésével a végrehajtás alóli mentesség kiterjesztésre kerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegére is.A családi kedvezmény az összevont adóalap megállapítása során adóalap-csökkentő kedvezménynek minősül, mely az adóalap-kedvezmény mellett járulékkedvezmény is lehet, amennyiben nincs elég személyijövedelemadó-alap. Ebben az esetben a maradvány adómegtakarítás kiterjed a járulékra.A megfogalmazott kérdés lényeges abban a tekintetben, hogy a Vht. 74. §-ának l) pontja alapján a letiltás alól mentes juttatás – itt értve alatta inkább az összevont adóalap-csökkentő kedvezményt és nem juttatást – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege, és valóban – a Tbj-tv. rendelkezésének megfelelően – az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított családi járulékkedvezményre is jogosult.A családi járulékkedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adósnak biztosítottként társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezzen. A családi járulékkedvezmény kizárólag a biztosított személyek számára érvényesíthető kedvezménynek tekinthető. Lényeges azonban, hogy a biztosítási jogviszony fennállása esetében a kedvezmény kiterjesztése a megtett nyilatkozattal – az érvényesítésre irányuló szándékkal – ellentétesen az Szja-tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján (jogosult) nem korlátozható.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A munkabérletiltás alapjának meghatározása 2025. július 1. napja előtt különösebb nehézséget nem okoz, a munkavállalót megillető bruttó jövedelemből levont személyijövedelemadó-előleg és a járulékok levonása után fennmaradó összeg a letiltás alapja, melyből a Vht. 65. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva az érvényes letiltásmértéket a munkáltató kötelezően vonta le az adós jövedelméből, és utalta a végrehajtási eljárásban beszedni célzott követelés kielégítésére.Amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] időtartama,10. jövedelmei,11. a természetes személy részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcíme, az ellátásra való jogosultság és a folyósítás időtartama, az ellátás összege,12. keresőképtelenség, keresőképtelenség jogcíme,13. balesettel összefüggő körülmények,14. a folyósított ellátás melletti keresőtevékenység végzésének ténye,15. az ellátás megállapításához szükséges egészségügyi adatok,16. ellátás iránti kérelem elbírálása során figyelembe vett gyermekre vonatkozó adatok, továbbá minden olyan, törvényben előírt személyes adat vagy jogszabályban előírt egyéb adat, amely az ellátás iránti kérelem elbírálása, az ellátás megállapítása, illetve folyósítása szempontjából jelentőséggel bír.A nyilvántartás vezetése érdekében a kifizetőhelynek minden hónap 20. napjáig – többek között – be kell jelentenie:– az általa folyósított ellátások tárgyhavi összesített elszámolására vonatkozó adatokat,– ellátottanként az ellátásban részesülő személyekre, szükség szerint a gyermekekre, valamint a folyósított ellátásokra vonatkozó jogszabály szerinti adatokat,– ellátottanként a pénzbeli egészségbiztosítási, illetve a családtámogatási ellátások közötti választási szabályok alkalmazására tekintettel felmerült beszámításra vagy levonásra vonatkozó adatokat,– ellátottanként a korábban már elszámolt ellátásokkal összefüggésben a tárgyhónapban bekövetkezett változásokra vonatkozó, jogszabály szerinti adatokat.A jogszabály fontos rendelkezése, hogy az egészségbiztosító nyilvántartása a természetes személy részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcíme, az ellátásra való jogosultság, a folyósítás időtartama és az ellátás összege tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül. Több szempontból is fontos tehát, hogy a kifizetőhely adatszolgáltatása az ellátásokra vonatkozóan a jogszabályoknak megfelelő adatokat tartalmazza összesítve, és az egyes természetes személyekre vonatkozóan is. Az Eb-tv. 79/B. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, ha a kifizetőhely az adatszolgáltatás teljesítését követően állapítja meg, hogy az ellátás összegét tévesen állapította meg, vagy az ellátást tévesen folyósította, az adatszolgáltatásban emiatt tévesen közölt adatokat, a téves adatközlést követően benyújtott havi adatszolgáltatásban köteles módosítani. A kifizetőhelynek[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott saját jogú nyugellátásban,– a szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),– egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy– a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.Tehát, ha a kérdésben említett munkavállaló e körbe tartozik, akkor még abban az esetben sem szerezhet további szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet, ha a nyugellátásának folyósítását a Tny-tv. 83/A. szakasza alapján szünetelteti, vagy az a Tny-tv. 83/C. szakasza értelmében szünetel.Egészen más a helyzet, amennyiben nem saját jogú nyugdíjasról, hanem korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyről van szó. Ebben az esetben nem minősül nyugdíjasnak, és ha keresőtevékenységet folytat, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. (Mivel a kérdésben[…]