17 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] éri keresetveszteség, nem jogosult táppénzre.Jogosultsága esetén azonban meg kell állapítani részére az ellátást. Az Eb-tv. 48. §-a pontosan meghatározza, hogy a táppénz alapjának megállapítása során mely időszak jövedelmeit kell figyelembe venni. Ez függ a fennálló biztosítási jogviszony hosszától, a folyamatos biztosítási időtől stb.Az Eb-tv. pontosan meghatározza azt is, hogy az ellátások alapjának megállapítása során mi minősül jövedelemnek. Az 5/c. § a) pontja értelmében jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem.Abban az esetben tehát, ha a kiküldött munkavállalónak fizetett díjazás után az adókötelezettség teljesítése a magyar jogszabályok alapján Magyarországon történik, a társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem táppénzalap lesz, bármilyen címen – pl. napidíjként – történik annak kifizetése.A kérdéssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésre, amely szerint, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a járulékalapot képező jövedelema) az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban[…]

Részlet a válaszából: […] munkaadó nevében fizetik ki, amelyik nem rendelkezik Magyarországon belföldi illetőséggel, és – a díjazás terhét nem a munkáltató magyarországi telephelye viseli. A három feltétel együttes fennállása esetén a magánszemélyt nem terheli adókötelezettség Magyarországon. Ha a három feltétel bármelyike nem teljesül, az adózás a munkavégzés helyén, azaz Magyarországon történik. Ha a munkabért a török munkáltató fizeti a magánszemélynek, akkor nincs olyan munkáltató, amelynek a magyar szabályok szerint adóelőleget kell megállapítania. Ezért ilyen esetben a magánszemélynek az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni. Az Szja-tv. 2. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy a nem magyarországi illetőségű munkáltató magyarországi fióktelepe kifizetőként járjon el, ha a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokkal rendelkezik. Ha a jövedelmet a fióktelep fizeti ki, az Art. 7. §-a[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonyában nem számol el kivétet, illetve nem részesül tagi jövedelemben, akkor ez a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetét nem befolyásolja. Szolgálati idő – és ezen keresztül a majdani nyugellátás összegének – szempontjából egyetlenegy speciális élethelyzetben bírhat jelentőséggel az egyéni vállalkozói jogviszony, nevezetesen akkor, ha a heti 36 órás munkaviszonyból származó havi munkabér nem haladja meg a minimálbér 90 százalékát. Ebben az esetben a Tny-tv. 39. szakaszában foglaltak szerint arányosan kellene megállapítani a szolgálati időt, ami – leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy munkaviszonyában[…]

Részlet a válaszából: […] foglalkoztatónál a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül.Fenti előírás alapján tehát duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás is létesíthet a munkavállalójával – munkaszerződése módosítása révén – szakképzési munkaszerződést. Az ez alapján kifizetett díjazást – a Szocho-tv. e) pontjának ea) alpontja alapján – nem terheli szociális hozzájárulási adó.Ami a személyijövedelemadó-kötelezettséget illeti, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11. pontja értelmében – többek között – adómentes a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek[…]

Részlet a válaszából: […] nem terjed ki rá a biztosítás, és a járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet. Amennyiben nincs más biztosítási jogviszonya (tehát "passzív jogon" részesül GYED-ben), akkor viszont őstermelőként biztosítottá válik, és ennek megfelelően a 23T1041-es nyomtatványon be kell őt jelenteni. Tekintettel azonban arra, hogy GYED-ben részesül, járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben sem terheli. A Tbj-tv. 41. §-ának (6) bekezdése értelmében ugyanis az őstermelőre megfelelően alkalmazni kell a főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetésére vonatkozó mentességi előírásokat. Ugyanakkor a jogszabályi hivatkozás ebben az esetben némi problémát okoz, mert a Tbj-tv. 41. §-ának (6) bekezdése egészen pontosan a Tbj-tv. 40. §-ának (2) és (3) bekezdéseire utal. 2023. január 1-jétől azonban a járulékmentességre a (4) és (5) bekezdés előírásai vonatkoznak. A változás a Tbj-tv. 41. §-ának (6) bekezdésében nem került átvezetésre, tehát amennyiben a jogszabályt "betű szerint értelmeznénk", akkor a járulékfizetési[…]

Részlet a válaszából: […] esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét (munkavégzés behívás alapján). Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.A munkavállaló munkaviszonya, így biztosítási jogviszonya – függetlenül a munkavégzés tényleges napjaitól és idejétől – folyamatosan fennáll. Eltérő előírás hiányában, ebben az esetben is alkalmazni kell a Tbj-tv. 27. §-ának (2) és (3) bekezdésében taglalt szabályokat, tehát a munkavállaló után havi szinten legalább a minimálbér[…]

Részlet a válaszából: […] százalékos szociális hozzájárulási adó. Ez utóbbi esetében azonban a kifizető élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó adókedvezménnyel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszereséig nem kell az érintett díjazása után megfizetni a szociális hozzájárulási adót. A rokkantsági ellátás mellett szabadon – tehát munkaidő és kereseti korlát nélkül – lehet keresőtevékenységet folytatni. A majdani nyugellátása szempontjából csak a munkabérből származó járulékalap összegének van[…]

Részlet a válaszából: […] kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, tekintettel arra, hogy nem érvényesíti a jogosultságát.Ennek megfelelően továbbra is biztosított társas vállalkozó, és ha tagi jövedelem kerülne kifizetésre a számára, azt 18,5 százalékos nyugdíjjárulék terhelné.Ugyanakkor, mivel táppénzben részesül, minimumjárulék-fizetésre nem kötelezett, illetve jogviszonyára tekintettel a kivaalapot sem kell növelni[…]

Részlet a válaszából: […] kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére – ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa [Szja-tv. 72. § (1)–(2) bek.]. Magyarán, kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik (mely után szja-t kell fizetni) abban az esetben, hogyha a kifizető (aki esetünkben a munkáltató) magánszeméllyel (aki esetünkben a munkavállaló) szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számítja fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot. Ez alól természetesen vannak kivételek, melyeket az Szja-tv. 72. §-ának (4) bekezdése tartalmaz. A teljesség igénye nélkül ilyen többek között a vevőkövetelés, kötbér, kártérítés; a jegyzett, de még be nem fizetett tőke; a 30 napot meg nem haladó időtartamra adott előleg, elszámolásra kiadott összeg a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében; az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált; olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hathavi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik (azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható); üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön stb. Ezekben az esetekben tehát a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a fentiekben megjelölt jogcímeken és a fentiekben rögzített feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt. Van azonban egy olyan is e körben, ami szintén kivétel, és a kérdés szempontjából kiemelten fontos: a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés f) pont]. Vannak e körben olyan feltételek, amelyek további magyarázatot igényelnek. Lakás vásárlása alatt a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzését (ideértve a lakás zárt végű lízingbe vételét is) kell érteni; lakás bővítésén a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelését; korszerűsítésen a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-,[…]

Részlet a válaszából: […] munkáltató által megjelölt helyen és időben, munkavégzésre képes állapotban meg kell jelennie, és munkavégzés céljából rendelkezésre kell állnia.Amennyiben a munkaidőt teljes egészében a munkavállaló osztja be magának, akkor kötetlen munkarendről beszélünk, azonban ilyenkor is köteles a munkavállaló az előzetesen egyeztetett megbeszélésen, értekezleten megjelenni, illetve meghatározott időpontban elvégezni azokat a feladatokat, melyek csak egy adott időszakban vagy időpontban teljesíthetőek – ettől még a munkarend kötetlen marad. Kötetlen munkarend esetén fogalmilag lehetetlen rendkívüli munkavégzésről (túlóráról) beszélni, és nem értelmezhető a vasárnapi vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés sem, így az ezekhez kapcsolódó pótlékok kifizetése sem jöhet szóba. Szintén nem lenne értelmezhető a munkaidő nyilvántartása, ezért kötetlen munkarend esetén csak a szabadságot, betegséget, egyéb speciális munkaidőt (pl. bírósági tárgyaláson tanúként történő megjelenés) kell nyilvántartani.Számos olyan tevékenység van azonban, melyek elvégzéséhez a teljesen kötetlen munkarend nem lenne célravezető a munkáltató számára, azonban bizonyos rugalmasságnak nincs akadálya a munkakezdés/befejezés terén. Ezeknél a tevékenységeknél igazán az fontos, hogy a munkavállaló egy meghatározott idősávban mindenképpen a munkahelyén legyen, és ott munkát végezzen. Az ilyen munkavégzést, amikor a munkavállaló (jellemzően egy meghatározott idősávban, pl. 8:00 és 10:00 között) viszonylag szabadon határozza meg a munkaidő kezdetét és végét (peremidő), de egy, a munkáltató által meghatározott idősávban (pl. 10:00 óra és 15:00 óra között) köteles a munkahelyen tartózkodni (törzsidő), a köznyelv rugalmas munkaidőnek nevezi. Bár az Mt. ezeket a fogalmakat (törzsidő, peremidő, rugalmas munkaidő) nem ismeri, magát a megoldást[…]