Felmondás nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállalónak

Kérdés: Jogosult felmondási időre és végkielégítésre a munkáltató általi felmondáskor az az 1962-ben született munkavállaló, aki a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjban részesül? Vonatkozik a munkavállalóra az Mt.-ben megfogalmazott felmondási védettség?
Részlet a válaszából: […] előtti nyugdíjba vonulásra.Ez azt jelenti, hogy a munkavállalóra mindenben a nyugdíjasokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Az Mt. 66. §-ának (4) bekezdése értelmében a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg. Ez az a bizonyos felmondási védelem, amely alapján a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát ebben az időszakban csak akkor szüntetheti meg, ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez a védelem azonban csak a nyugdíjasnak nem minősülő dolgozókat illeti meg, jelen esetben tehát nem kell alkalmazni.A munkáltatónak egyébként a határozatlan idejű munkaviszony felmondása esetén nincs is indokolási kötelezettsége abban az esetben, ha a felmondás időpontjában a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.Természetesen a határozott idejű munkaviszonyok felmondására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nem nyugdíjas dolgozók esetében.A felmondási idővel kapcsolatban a nyugdíjasokra vonatkozóan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkaviszony megszüntetése GYED alatt

Kérdés: Hogyan szüntetheti meg a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát GYED alatt, és milyen járandóságokat kell kifizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] korig, ha a gyermek beteg, és emiatt a szülő hosszabb ideig jogosult GYES-re. Ez egy olyan egyértelmű szabály, amelytől kizárólag kollektív szerződés térhet el, és az is csak a munkavállaló javára, például a gyermek életkorának emelésével.Annak természetesen nincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntesse a munkaviszonyt. Ebben az esetben a munkavállaló részére a szabadságmegváltást kell kifizetni, illetve az esetleges elmaradt járandóságait. Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjai alapján munkában töltött időnek minősül, és így szabadságra jogosít a szülési szabadság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Nevelőszülő házastársának pótszabadsága

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha csak a saját gyermekre tekintettel számol pótszabadságot annak a munkavállalónak, akinek a felesége nevelőszülő, elvégezte az ehhez szükséges tanfolyamot, és ezután a nevelőszülői hálózat gyermekeket helyezett ki a családhoz? A házaspárnak egy közös gyermeke van, aki után a munkáltató megadta a két nap pótszabadságot, a dolgozó véleménye szerint azonban a nevelt gyermekek utáni szabadság is megilleti.
Részlet a válaszából: […] Cst. szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.A kérdés eldöntéséhez tehát a Cst.-t kell tanulmányozni. A Cst. 4. §-ának k) pontja értelmében saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a következő személyek szerepelnek: a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] járna részére a CSED, de jelen esetben fennáll egy folyósítást kizáró körülmény. A munkavállaló erre az időszakra sem CSED-ben, sem átlagkeresetben nem részesül, így a Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítása 2022. november 1-jétől 2023. március 31-ig. Hiába kért erre az időre fizetés nélküli szabadságot, az sem ad biztosításban töltött időt, mert nem 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén vette igénybe. Feltételezve, hogy a szülési szabadság 2023. március 31-ig tartott, 2023. április 1-jével a biztosítása helyreállt. Mint biztosított igényelte a GYED-et, melyhez fizetés nélküli szabadságot is kellett igényelnie gyermeke gondozása címén. Az igény elbírálásakor a kifizetőhelynek figyelembe kell venni az Eb-tv. 63. §-ában foglaltakat, mely szerint annak, aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét csak az egészségbiztosító bírálhatja el, és folyósíthatja az ellátást. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy az anya nyilatkozott, a másik jogviszonyában nem igényel ellátást. A kifizetőhelynek az Igénybejelentést, a Foglalkoztatói igazolást és a benyújtott igazolásokat az illetékes kormányhivatal részére az igénybenyújtást követő 5 napon[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Gyermekápolás időtartama

Kérdés:

Fegyveres szervek hivatásos szolgálati állományába tartozó szülő 8 éves gyermeke fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményi tartózkodása tartamára nem részesült gyermekápolás jogcímen egészségügyi szabadságban, mert gyermekével egy éven belüli időtartamban már 14 napig keresőképtelen állományban volt. A dolgozó álláspontja szerint azonban a Hszt. két különböző jogcímen is biztosít egészségügyi szabadságot, ezért két jogcímen is megilleti 14-14, mindösszesen 28 naptári nap.

Részlet a válaszából: […] helyettes szülő tagját, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek egyéves koráig, c) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját, ca) ha az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermekét ápolja, évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át, cb) ha háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermekét ápolja, évenként és gyermekenként negyvenkét, egyedülálló esetén nyolcvannégy naptári napon át, cc) ha hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermekét ápolja, évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülálló esetén huszonnyolc naptári napon át, d) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén da) a gyermek egyéves koráig, db) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont ca) alpontjában meghatározott mértékben, dc) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont cb) alpontjában meghatározott mértékben, dd) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont cc) alpontjában meghatározott mértékben. A megfogalmazott kérdésre adható választ tulajdonképpen a hivatkozott Hszt. 148. §-ának (1a) bekezdése, mely szerint az (1) bekezdés c) vagy d) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján gyermekápolás céljából igényelt egészségügyi szabadság tekintetében előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig e jogcímen egészségügyi szabadságon töltött napokat kell figyelembe venni. Előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, melyre a gyermek ápolása címén a c) pont (ápolás) vagy d) pont (gyermek melletti kórházi tartózkodás) a gyermek legutóbbi születésnapját követően egészségügyi szabadságot engedélyezett, illetve fizetett a foglalkoztató. Az előzmény a használt fogalomkörben minden esetben összeszámítási szabályt és a folyósítás tartamának korlátozását jelenti. A jogalkotó szándéka, melyben a gyermekek ápolását mint tevékenységet elkülöníteni rendelte a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményi tartózkodástól, abban keresendő, hogy az ápolást végző szülő általában az otthonában látja el feladatát a gyermek egészségi állapotának javítása, helyreállítása, stabilizálása érdekében, mert a gyermek korából következve erre képtelen. A kórházi tartózkodás tartamában az ápolás tényleges tevékenysége már magasabb szintet képvisel. Az ápolás különleges szakértelmet igényel, így az ebben az esetben már nem tekinthető szülői feladatnak, jellemzően a gyermek melletti szülői[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címke:

Anyasági ellátás

Kérdés:

Milyen feltételekkel és milyen összegben jár az anyasági ellátás? Ikergyermekek esetén kétszeres összegre lesz jogosult a szülő?

Részlet a válaszából: […] támogatás általános benyújtási határidejéhez igazodik, hiszen ez is hat hónap. Az apa igénylése egészen más eseményen alapszik, hiszen csak akkor van rá lehetőség, ha az édesanya még a támogatás felvételét megelőzően meghal. Ebben az esetben a közös háztartásban élő apának, vagy ha nem az apa háztartásába kerül a gyermek, akkor a gondozását a továbbiakban ellátó személynek lehet a támogatást kifizetni. Az anyasági támogatást minden esetben a gyermekek számának megfelelően kell megállapítani és kifizetni, nem az esetszámot kell figyelembe venni. Tehát nem lehet úgy gondolkodni, hogy mindegy, hány gyermek született, az anya csak egyszer szült. Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában hatályos szociális vetítési alap összegének 225 százalékával, ikergyermekek esetén 300 százalékával. A szociális vetítési alap összege jelenleg 28 500 forint, ami azt jelenti, hogy egy gyermek születése esetén az anyuka 64 125 forintban részesül. Ikerszülés esetén gyermekenként ez az összeg 85 500 forint. Természetesen az anyasági támogatás igénylése, megállapítása – mint valamennyi családtámogatási ellátásé – a kérelmező állandó lakhelye vagy tartózkodási címe szerint illetékességgel rendelkező kormányhivatalnál történhet. Ezen belül a családtámogatási szakterület, jellemzően a családtámogatási osztály foglalkozik a hasonló ügyekkel. A családi pótlék, gyermekgondozási segély vagy akár a gyermeknevelési támogatás esetében a családok támogatásáról szóló jogszabály hatáskörrel szintén a nevezett kormányhivatal családtámogatási szervét ruházta fel. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a "Kérelem anyasági támogatás megállapítására" elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. Minden kérelmező vonatkozásában csatolandó a személye azonosítására szolgáló érvényes okirat másolata. A fentieken túlmenően[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címke:

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Meddig jár az özvegyi nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] bányászjáradékban részesült, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.Ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálozás időpontjától kezdődően fix időtartamra, egy évre állapítható meg. Ettől eltérő időpontig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj, ha az özvegy másfél évesnél fiatalabb gyermeket vagy fogyatékos, illetve tartósan beteg – azaz magasabb összegű családi pótlékra jogosító – gyermeket tart el. Előbbi esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, utóbbi esetben a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az "állandó" özvegyi nyugdíj annak jár, aki az elhunyt halálakor betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, vagy egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2