Munkaviszony megszüntetése GYED alatt

Kérdés: Hogyan szüntetheti meg a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát GYED alatt, és milyen járandóságokat kell kifizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] korig, ha a gyermek beteg, és emiatt a szülő hosszabb ideig jogosult GYES-re. Ez egy olyan egyértelmű szabály, amelytől kizárólag kollektív szerződés térhet el, és az is csak a munkavállaló javára, például a gyermek életkorának emelésével.Annak természetesen nincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntesse a munkaviszonyt. Ebben az esetben a munkavállaló részére a szabadságmegváltást kell kifizetni, illetve az esetleges elmaradt járandóságait. Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjai alapján munkában töltött időnek minősül, és így szabadságra jogosít a szülési szabadság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címke:

Családi kedvezmény érvényesítése elvált szülők esetén

Kérdés: Jogosult a gyermekek után járó családi kedvezményre az elvált édesapa abban az esetben, ha nagy összegű gyermektartást fizet, a gyermeket időnként háztartásában is gondozza, és a bíróság közös szülői felügyeleti jogot állapított meg? Az anya keresete jelenleg nagyon alacsony, ezért a szülők között megállapodás született a családi kedvezmény apa javára történő 90/10 százalékos megosztásáról.
Részlet a válaszából: […] hogy pontosan mit is jelent. Az első feltétel, hogy a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket.A felváltva gondozás azt jelenti, hogy a szülők megegyeznek abban, hogy a gyermek meghatározott ideig az egyik, meghatározott ideig pedig a másik szülő háztartásában él, tehát időszakonként vagy az anya, vagy az apa gondoskodik róla.A bíróság által megállapított közös szülői felügyelet nem elegendő, hiszen az csak annyit jelent, hogy a szülők közösen döntenek a gyermeket érintő legfontosabb kérdésekben, mint például a névválasztás vagy az iskola megválasztása (Ptk. 4:175. §). A közös szülői felügyeleti jog tehát mindenképpen az alapja a felváltva gondozásnak, ez azonban egy tágabb fogalom.A családi kedvezmény érvényesítéséhez semmiképpen sem elegendő az, hogy az apa gyermektartást fizet, illetve hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokhoz, és még az sem, hogy időnként ténylegesen is gondoskodik a gyermekről.Felváltva gondozás esetén ugyanis a gyermekek után akkor érvényesíthet mindkét szülő családi kedvezményt, ha a kormányhivatal felé közösen nyilatkoztak, és a családi pótlékra határozat alapján 50-50 százalékban mindkét szülő jogosult.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
Részlet a válaszából: […] lehetne elismerni a megállapodással szerzett szolgálati időt, ha a megállapodás időtartama alatt a jogosult dolgozott.A jogosultsági időnek minősülő biztosítási időket a nyugdíjjogszabályok tételesen felsorolják.Nem található a felsorolásban a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai képzés, ipari tanulóként eltöltött idő (kivéve nyári gyakorlat) időtartamát is. Ugyancsak nem jogosultsági idő a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, vagy az ápolási díj folyósításának az időtartama sem, ha az ápolási díjra jogosult nem gyermek gondozását, ápolását végezte.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Ahhoz, hogy nők számára a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapítható legyen, a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek gyermekek otthongondozási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Korkedvezmény

Kérdés:

Mikor mehet nyugdíjba az az 1964-ben született férfi, aki 5 év 63 nap korkedvezményre jogosító időt szerzett, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik?

Részlet a válaszából: […] biztos, hogy jogosít az ellátásra, meg kell felelni az egyéb feltételeknek is. Korhatár előtti ellátásra ugyanis csak az a személy lehet jogosult, aki – legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezményt a korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján, és rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel, – vagy a 150/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte, vagy – 2011. december 31-éig az 5/1992. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. Korkedvezmény alapján az a személy jogosult korhatár előtti ellátás megállapítására, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett, és ez alapján legalább kétévi korkedvezményre jogosult. A korkedvezmény mértéke a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján kerül az alábbiak szerint meghatározásra. Az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül – az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, – az, aki 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben legalább hat éven át dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb ötévi, nők esetében négyévi, a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napja ötven nappal számítható hozzá a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz. Ahogyan fentebb már írtuk, a korkedvezményre jogosító időszak csak 2015. január 1. előtti lehet. Korkedvezményre a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök, munkahelyek jogosítanak azzal, hogy a munkaköri jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben, személyszállításban járművezetői munkakörben 2008. május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül korkedvezményre jogosít. A 23/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett bányász is jogosult lehet korhatár előtti ellátásra, azzal az eltéréssel, hogy egy év korkedvezményre – az egyéb feltételek teljesítése esetén – a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el. A korhatár előtti ellátást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" nyomtatványon kell igényelni. A korhatár előtti ellátás iránti igényt személyesen,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címkék:      

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés:

Valóban figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál a foglalkoztatónál megbízási jogviszonyban álló személyeket abban az esetben, ha a munkaidejük bizonyíthatóan meghaladja a havi 60 órát?

Részlet a válaszából: […] létszám számításához csak segédletül szolgál. Az Mm-tv. 23. szakasza értelmében ugyanis a rehabilitációs hozzájárulás a munkaadót terheli. A jogszabály alkalmazásában viszont munkaadónak az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerinti munkaadó tekintendő. A jogszabályi hely alapján pedig csak az minősül munkaadónak, aki munkaviszonyban álló személyt alkalmaz. Ebből következően a rehabilitációs hozzájárulás meghatározása során csak a munkaviszonyban álló dolgozókat kell számításba venni. Így tehát a megbízási jogviszonyban munkát végzők nem befolyásolják e tekintetben az átlaglétszámot. Az Flt. alapján munkaviszonynak az alábbi jogviszonyok minősülnek: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. tagja

Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft. abban az esetben, ha semmilyen közterhet nem fizet a tulajdonos után, aki a cég tevékenységében semmilyen módon nem vesz részt, csak az ügyvezetői feladatokat látja el megbízási jogviszonyban, de a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az ügyvezető nem rendelkezik semmilyen más jogviszonnyal, fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Lehet kisadózó egyéni vállalkozó a tag a kft.-ben végzett ügyvezetői tevékenysége mellett?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó ugyanis a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosított. A biztosított társas vállalkozó közterheinek alapja elsődlegesen a részére kiosztott személyijövedelemadó-köteles jövedelem, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó tekintetében van azonban egy minimumösszeg, amit akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó egyáltalán nem kap jövedelmet, vagy ha kap, akkor az nagyon alacsony összegű. A társadalombiztosítási járulék esetén ez a minimumalap a minimálbér, a szociális hozzájárulási adónál pedig a minimálbér 112,5 százaléka.A NAV állásfoglalása alapján az ügyvezetés esetében nem várható el végzettség, így 2023-ban az egyszemélyes kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője után havonta legalább 232.000 forint alapján kell megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és 261.000 forint alapján a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Minimálbéren minden esetben a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell érteni, ezért ha év közben változik a minimálbér, akkor változik a fizetendő közterhek alapja is. A főfoglalkozású társas vállalkozói státusz kizárja a kisadózás alkalmazását az egyéni vállalkozásban, tekintettel arra, hogy kisadózó csak főfoglalkozású vállalkozó lehet.A társaság a közterhek minimalizálása érdekében viszont elgondolkodhat az ügyvezető munkaviszonyban történő foglalkoztatásán. Ez történhet részmunkaidős foglalkoztatás (akár heti néhány óra) keretében is, ami életszerű, hiszen az ügyvezetés – feltehetően – nem igényel teljes foglalkoztatást. Ebben az esetben az Mt. szabályai alapján kötelező a munkabérfizetés, amelynek összege legalább a minimálbér részmunkaidővel arányos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezetés külföldi munkaviszony mellett

Kérdés:

Maradhat továbbra is ingyenes megbízás keretében ügyvezető egy kft.-ben az a magánszemély, aki az ügyvezetés mellett eddig Magyarországon állt heti 40 órás munkaviszonyban, de ez a jogviszonya hamarosan megszűnik, a továbbiakban a cég ausztriai központjában fog dolgozni folyamatos munkaviszonyban, és ott is lesz biztosított? Van valamilyen lehetőség arra, hogy a magyar egészségügyi ellátásra is jogosult maradjon, tekintettel arra, hogy az állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában pedig ideiglenes lakcíme lesz? Kell valamilyen közterhet fizetni a magyar kft.-ben az ügyvezető után a magyar munkaviszony megszűnése miatt? A kft.-ben az ügyvezető nem rendelkezik tulajdonrésszel. A cég másik ügyvezetője a 100 százalékos tulajdonos, aki munkaviszony keretében látja el a feladatait.

Részlet a válaszából: […] belül létezik az ún. kettős biztosítás tilalma, ami azt jelenti, hogy a párhuzamosan több tagállamban is munkát végző személyek csak az egyik tagállamban válhatnak biztosítottá. Ezt a létrejött biztosítási kötelezettséget Magyarországon be kell jelenteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a magánszemély lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál személyesen vagy postai úton, illetve – amennyiben az érintett rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, a bejelentés azon keresztül is teljesíthető. Ehhez viszont szükség van a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartásába történő meghatalmazotti/képviseleti jogosultság bejegyzésére is. https://neak.gov.hu/nyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/Bejelento_lap_es_tajekoztato_a_kulfoldon_biztositassal_rendelkezo_szemelyek_szamara_bejelento_lap_es_tajekoztato_-EGT Felhívjuk a figyelmet, hogy a külföldi jogviszony megszűnését is be kell majd jelenteni. Fontos, hogy a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor a külföldi biztosító vagy a nemzetközi szervezet által kiadott EU-s formanyomtatványt vagy a biztosítási időszakról szóló egyéb igazolást is csatolni kell a bejelentéshez. A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttétől, illetve annak megszűnésétől számított 15 napon belül kell megtenni. Felhívjuk a figyelmét, hogy a bejelentés késedelme, elmulasztása vagy a nem megfelelő bejelentés 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után. Nem szabható ki mulasztási bírság, ha a bejelentési kötelezettségre előírt határidő lejártától számított öt év eltelt. A külföldön létrejött biztosítási jogviszony bejelentését követően a hatóság intézkedik a tajszám ideiglenes érvénytelenítéséről, amelyről az eljáró kormányhivatal értesítő levelet küld az ügyfél magyarországi lakó/tartózkodási helyére vagy levelezési címére. Az ausztriai biztosítási jogviszonnyal rendelkező személy tehát nem Magyarországon,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] (1) bekezdés]. Az Mt., illetve egyéb jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen kivételt vagy külön szabályozást a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységűnek minősülő, öregségi nyugdíjas munkavállaló napi 8 órás munkaviszonya esetén ugyanúgy legalább a minimálbérnek/garantált bérminimumnak megfelelő összegű alapbért kell megállapítani, mint a nem nyugdíjas dolgozóknak. Ezáltal a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett (nettó) munkabér valóban magasabb lesz, hiszen a társadalombiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményszabály

Kérdés:

Vonatkozni fog a kedvezményszabály a 2023. április közepén születendő gyermek jogán járó CSED és a GYED összegének kiszámításakor arra a munkavállalóra, aki a CSED és a GYED lejárta után jelenleg GYES-ben részesül a 2020. november 5-én született gyermeke jogán, a GYED folyósítása mellett 2021. szeptember 1-jétől visszament dolgozni, de a munkaviszonya 2022. november 30-án megszűnt, ezért 2022. december 12-től új munkáltatónál helyezkedett el kevesebb bérért?

Részlet a válaszából: […] akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ez a szabály csak abban az esetben alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja a jogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. Az igénylő édesanya esetében e két feltétel együttesen nem áll fenn, mert az első gyermeke jogán megállapított ellátásának alapját nem a jelenlegi jogosultsága, hanem a korábbi jogviszonyában elért jövedelme képezte. Az Eb-tv. 39/A. §-ában foglaltak egyértelműsítik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – így a CSED és a GYED – összegének kiszámításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg (szja) megállapításához[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Korhatár előtti ellátás

Kérdés:

Hogyan kell igényelnie a korhatár előtti ellátást egy 1961-ben született személynek, aki a nyugdíjintézet határozata szerint a korhatárhoz képest 3 évvel korábban jogosulttá vált erre a juttatásra? Nyugdíjnak minősül a korhatár előtti ellátás?

Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíjkorhatárát, a nyugdíjfolyósító szerv azt automatikusan öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. Amit még a korhatár előtti ellátással kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy az ellátás mellett lehet munkát vállalni, de csak korlátozott összegben, és a munkavégzés alapján az ellátás összege újra számítható. Ahhoz, hogy a korhatár előtti ellátást és a munkabért is megkapja az ellátott, az ellátás mellett vállalt biztosítással járó munkából származó jövedelemnek nem szabad meghaladnia a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ez az úgynevezett éves keretösszeg, ami 2023-ban 4.176.000 forint. Amennyiben az ellátott jövedelme meghaladja a jelzett összeget, a korhatár előtti ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. A korhatár előtti ellátás folyósítását a jövedelemhatár elérése után – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától egészen a tárgyév december 31-éig – a nyugdíjfolyósító szerv minden évben hivatalból szünetelteti, majd az adott évet követő év januárjától az ellátást, illetve a járandóságot továbbfolyósítja mindaddig, amíg az ellátott jövedelme újból el nem éri az adott évre meghatározott keretösszeget. Munkavállalás esetén a korhatár előtti ellátás folyósítása abban az esetben is szünetel, ha az ellátott a közszférában helyezkedik el. Ebben az esetben nem számít a jövedelem nagysága, a korhatár előtti ellátás folyósítását a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell. Melyek ezek a jogviszonyok? A közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony. A korhatár előtti ellátás újraszámításáról, pontosabban ismételt megállapításáról akkor lehet beszélni, ha az ellátásban részesülő a folyósítás időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az ismételt megállapítás során a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek – az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésétől – járó öregségi nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok szerint ismételten megállapítják, figyelembe véve az 1988. január 1-jétől az ismételt nyugdíj megállapításáig szerzett összes jövedelmet, ideértve a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság időtartama alatt szerzett jövedelmet is. Az ismételten megállapított öregségi nyugdíj csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha annak összege magasabb, mint az öregségi nyugdíjkorhatár[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
14