136 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] megszűnik. Ebből következően a továbbiakban nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, a járadéka viszont nem minősül nyugdíjnak, így egyéni vállalkozóként – az általános szabályok szerint[…]

Részlet a válaszából: […] munkáltatói jogos érdek esetén lehetséges, melyet jogvita esetén tudni kell igazolni a munkáltató részéről [Mt. 192. § (4) bekezdés]. Hosszabbítás esetén a határozott időtartamok összeadódnak, vagyis egy kétéves és egy hároméves határozott időtartamú foglalkoztatás után további határozott idejű foglalkoztatásra nincs lehetőség, és a fentiek alapján, amennyiben a munkáltatói jogos érdek nem áll fenn, a két szerződés között legalább 6 hónapnak el kell telnie [Mt. 192. § (4) bekezdés]. A határozott idő lehet egy évnél rövidebb idő is, de naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni és rögzíteni. Határozott idejű szerződés munkáltatói felmondása [Mt. 66. § (8) bekezdés] csak a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított[…]

Részlet a válaszából: […] biztos, hogy jogosít az ellátásra, meg kell felelni az egyéb feltételeknek is. Korhatár előtti ellátásra ugyanis csak az a személy lehet jogosult, aki – legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezményt a korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján, és rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel, – vagy a 150/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte, vagy – 2011. december 31-éig az 5/1992. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. Korkedvezmény alapján az a személy jogosult korhatár előtti ellátás megállapítására, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett, és ez alapján legalább kétévi korkedvezményre jogosult. A korkedvezmény mértéke a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján kerül az alábbiak szerint meghatározásra. Az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül – az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, – az, aki 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben legalább hat éven át dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb ötévi, nők esetében négyévi, a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napja ötven nappal számítható hozzá a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz. Ahogyan fentebb már írtuk, a korkedvezményre jogosító időszak csak 2015. január 1. előtti lehet. Korkedvezményre a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök, munkahelyek jogosítanak azzal, hogy a munkaköri jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben, személyszállításban járművezetői munkakörben 2008. május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül korkedvezményre jogosít. A 23/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett bányász is jogosult lehet korhatár előtti ellátásra, azzal az eltéréssel, hogy egy év korkedvezményre – az egyéb feltételek teljesítése esetén – a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el. A korhatár előtti ellátást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" nyomtatványon kell igényelni. A korhatár előtti ellátás iránti igényt személyesen,[…]

Részlet a válaszából: […] (1) bekezdés]. Az Mt., illetve egyéb jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen kivételt vagy külön szabályozást a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységűnek minősülő, öregségi nyugdíjas munkavállaló napi 8 órás munkaviszonya esetén ugyanúgy legalább a minimálbérnek/garantált bérminimumnak megfelelő összegű alapbért kell megállapítani, mint a nem nyugdíjas dolgozóknak. Ezáltal a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett (nettó) munkabér valóban magasabb lesz, hiszen a társadalombiztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] időpontokban írja jóvá a bankszámlákon.Az említett ellátások jóváírása 2023-ban:– május 3-án, szerdán,– június 2-án, pénteken,– július 4-én, kedden,– augusztus 2-án, szerdán,– augusztus 25-én, pénteken,– október 3-án, kedden,– november 3-án, pénteken,– december 4-én, hétfőntörténik.A kifizetést postai úton is lehet kérni. Postai kézbesítés esetén az[…]

Részlet a válaszából: […] kézbesítését leggyorsabban a Magyar Posta Zrt. utánküldési szolgáltatásának igénybevételével, vagy sikertelen kézbesítési kísérletet követően "Ismételt kézbesítés új címre" szolgáltatásának igénybevételével lehet kérni. Ha ez nem történik meg, az illetékes posta a régi címre kísérli meg a kézbesítést. Ha a kézbesítés sikertelen, a posta 10 munkanapig a címzett rendelkezésére tartja a küldeményt az értesítőn megjelölt postahelyen. Ha ez idő alatt sem jelentkezett átvevő, a küldemény a Magyar Államkincstár részére kerül visszaküldésre.Az újbóli kézbesítés a Magyar Államkincstártól[…]

Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíjkorhatárát, a nyugdíjfolyósító szerv azt automatikusan öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. Amit még a korhatár előtti ellátással kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy az ellátás mellett lehet munkát vállalni, de csak korlátozott összegben, és a munkavégzés alapján az ellátás összege újra számítható. Ahhoz, hogy a korhatár előtti ellátást és a munkabért is megkapja az ellátott, az ellátás mellett vállalt biztosítással járó munkából származó jövedelemnek nem szabad meghaladnia a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ez az úgynevezett éves keretösszeg, ami 2023-ban 4.176.000 forint. Amennyiben az ellátott jövedelme meghaladja a jelzett összeget, a korhatár előtti ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. A korhatár előtti ellátás folyósítását a jövedelemhatár elérése után – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától egészen a tárgyév december 31-éig – a nyugdíjfolyósító szerv minden évben hivatalból szünetelteti, majd az adott évet követő év januárjától az ellátást, illetve a járandóságot továbbfolyósítja mindaddig, amíg az ellátott jövedelme újból el nem éri az adott évre meghatározott keretösszeget. Munkavállalás esetén a korhatár előtti ellátás folyósítása abban az esetben is szünetel, ha az ellátott a közszférában helyezkedik el. Ebben az esetben nem számít a jövedelem nagysága, a korhatár előtti ellátás folyósítását a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell. Melyek ezek a jogviszonyok? A közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony. A korhatár előtti ellátás újraszámításáról, pontosabban ismételt megállapításáról akkor lehet beszélni, ha az ellátásban részesülő a folyósítás időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az ismételt megállapítás során a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek – az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésétől – járó öregségi nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok szerint ismételten megállapítják, figyelembe véve az 1988. január 1-jétől az ismételt nyugdíj megállapításáig szerzett összes jövedelmet, ideértve a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság időtartama alatt szerzett jövedelmet is. Az ismételten megállapított öregségi nyugdíj csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha annak összege magasabb, mint az öregségi nyugdíjkorhatár[…]

Részlet a válaszából: […] létszám számításához csak segédletül szolgál. Az Mm-tv. 23. szakasza értelmében ugyanis a rehabilitációs hozzájárulás a munkaadót terheli. A jogszabály alkalmazásában viszont munkaadónak az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerinti munkaadó tekintendő. A jogszabályi hely alapján pedig csak az minősül munkaadónak, aki munkaviszonyban álló személyt alkalmaz. Ebből következően a rehabilitációs hozzájárulás meghatározása során csak a munkaviszonyban álló dolgozókat kell számításba venni. Így tehát a megbízási jogviszonyban munkát végzők nem befolyásolják e tekintetben az átlaglétszámot. Az Flt. alapján munkaviszonynak az alábbi jogviszonyok minősülnek: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem[…]

Részlet a válaszából: […] családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni. Van azonban egy kedvező szabály. Az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdésének a)–b) pontjaiban nem említett (tehát többes jogviszonyban nem álló) egyéni vállalkozó ugyanis a járulékkedvezményt az e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesítheti. Amennyiben tehát az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdésének a)–b) pontjaiban nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért/garantált bérminimumot köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak[…]

Részlet a válaszából: […] akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ez a szabály csak abban az esetben alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja a jogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. Az igénylő édesanya esetében e két feltétel együttesen nem áll fenn, mert az első gyermeke jogán megállapított ellátásának alapját nem a jelenlegi jogosultsága, hanem a korábbi jogviszonyában elért jövedelme képezte. Az Eb-tv. 39/A. §-ában foglaltak egyértelműsítik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – így a CSED és a GYED – összegének kiszámításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg (szja) megállapításához[…]