Társas vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy társas vállalkozó, aki cégéből csak osztalékot vesz ki, de mivel ügyvezető, és nincs más biztosítása, havonta a minimálbér után megfizeti a járulékot?

Részlet a válaszából: […] után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Ennek megfelelően az egyéni, illetve társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt csak a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni. Így[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolás a bejelentésről

Kérdés: Valóban át kell vetetni a 'T1041-es bejelentőlap egy példányát a dolgozóval? Egy kft. kormányhivatali tb-ellenőrzése során az ellenőr kérte ennek bemutatását, a cég azonban eddig nem adta át a bejelentőt, és erre vonatkozó előírást sem talált az Art.-ben.
Részlet a válaszából: […] vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított részére, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.A kérdésben említett vizsgálat során eljáró ellenőrök bizonyára erre az előírásra hivatkoztak.Az igazolásra vonatkozóan formai előírást nem tartalmaz a törvény.Erre valóban alkalmas[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni az egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki másutt rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, és a kft.-ben részmunkaidős munkaviszonyban közreműködik a társaság tevékenységében is? Az ügyvezető díjazásban nem részesül.

Részlet a válaszából: […] Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján, és – jóllehet minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli – 1452-es kóddal ("Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett") biztosítottként be kell őt jelenteni. A másik lehetőség, hogy az előzőekben említett részmunkaidős munkaszerződése kiterjed az ügyvezetői teendők ellátására is. Ebben az esetben (a munkaszerződés módosításán túl) nincs más teendő. Amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. tagja

Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft. abban az esetben, ha semmilyen közterhet nem fizet a tulajdonos után, aki a cég tevékenységében semmilyen módon nem vesz részt, csak az ügyvezetői feladatokat látja el megbízási jogviszonyban, de a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az ügyvezető nem rendelkezik semmilyen más jogviszonnyal, fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Lehet kisadózó egyéni vállalkozó a tag a kft.-ben végzett ügyvezetői tevékenysége mellett?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó ugyanis a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosított. A biztosított társas vállalkozó közterheinek alapja elsődlegesen a részére kiosztott személyijövedelemadó-köteles jövedelem, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó tekintetében van azonban egy minimumösszeg, amit akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó egyáltalán nem kap jövedelmet, vagy ha kap, akkor az nagyon alacsony összegű. A társadalombiztosítási járulék esetén ez a minimumalap a minimálbér, a szociális hozzájárulási adónál pedig a minimálbér 112,5 százaléka.A NAV állásfoglalása alapján az ügyvezetés esetében nem várható el végzettség, így 2023-ban az egyszemélyes kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője után havonta legalább 232.000 forint alapján kell megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és 261.000 forint alapján a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Minimálbéren minden esetben a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell érteni, ezért ha év közben változik a minimálbér, akkor változik a fizetendő közterhek alapja is. A főfoglalkozású társas vállalkozói státusz kizárja a kisadózás alkalmazását az egyéni vállalkozásban, tekintettel arra, hogy kisadózó csak főfoglalkozású vállalkozó lehet.A társaság a közterhek minimalizálása érdekében viszont elgondolkodhat az ügyvezető munkaviszonyban történő foglalkoztatásán. Ez történhet részmunkaidős foglalkoztatás (akár heti néhány óra) keretében is, ami életszerű, hiszen az ügyvezetés – feltehetően – nem igényel teljes foglalkoztatást. Ebben az esetben az Mt. szabályai alapján kötelező a munkabérfizetés, amelynek összege legalább a minimálbér részmunkaidővel arányos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Munkabér megállapítása

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha teljesítménybért is szerepeltet a munkavállaló bérelszámolási lapján annak ellenére, hogy a dolgozónak nincs tudomása arról, hogy teljesítménybérben is megállapodtak? A bérelem összege minden hónapban eltérő, de az elszámolásból nem állapítható meg, hogy mi alapján történt a teljesítmény elszámolása.
Részlet a válaszából: […] módosítani kell a teljesítménybérezés alapján való díjazásra. Ez a szabály megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, amennyiben az időbér nem éri el az alapbér összegét [Mt. 137. § (3) bekezdés]. Tehát ha a munkáltatóval megállapodnak teljesítménybérezésben, akkor ezt írásos formában, a munkaszerződés keretei között kell megtenni. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára [Mt. 138. § (1) bekezdés]. Ez egy kötelező feltétel, hiszen ezen index alapján lehet megállapítani a teljesítményt, annak alapján a bért. Ezen teljesítménykövetelmény megállapítása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőt alkalmazásuk előtt írásban közölni kell a munkavállalóval [Mt. 138. § (4) bekezdés]. Amennyiben ezt a munkáltató nem közölte és mérte fel előzetesen, akkor a teljesítménybér megállapítása alaptalan, és pontatlanságot okozhat. A teljesítménybér kifizetésének vonatkozásában a teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni, így akár ez is lehet az eltérő összegek indoka, illetve a teljesítmény is. Megjegyezzük, hogy a teljesítménybért[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya

Kérdés: Befolyásolhatja a kisadózásra való jogosultságot, ha az egyéni vállalkozó heti 30 órás munkaidős munkaviszonyban áll, és egyes hónapokban 20-30 túlórát is dolgozik?
Részlet a válaszából: […] státusz a hónap egészében fennáll.A kérdésben említett munkavállaló munkaideje a havi 20-30 óra többlettel elérheti ezt a limitet. Mivel a jogszabályban heti munkaidőről van szó, amennyiben a 36 órát elérő munkaidő a hónap nem minden hetét érinti, akkor ez a törvény betűje szerint nem lehet kizáró ok.Ugyanakkor nincs információnk arról, hogy az adóhatóság a túlórát e[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Iraki állampolgárságú kft.-tag

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy Magyarországon bejegyzett kft. iraki állampolgár tulajdonos-ügyvezetője után, aki az egyik budapesti egyetem nappali tagozatos hallgatója, és a cégből jelenleg nem részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] alapján az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés e) pontja] terjed ki rá a biztosítás.Ugyanakkor, mivel nappali tagozatos diák, és jövedelemben nem részesül, járulékfizetés nem terheli. Mivel azonban kiterjed rá a biztosítás, a 23T1041-es nyomtatványon be kell őt biztosítottként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Őstermelő bejelentési és bevallási kötelezettsége

Kérdés:

Hogyan alakul a 'T1041-es nyomtatványon a bejelentési, illetve az '58-as nyomtatványon a bevallási kötelezettsége annak a 2022 szeptemberétől őstermelői tevékenységet folytató magánszemélynek, akinek a tevékenység megkezdésekor teljes munkaidős munkaviszonya volt, a munkaideje azonban december hónaptól heti 10 órásra módosult? A magánszemélynek 2022-ben nem volt bevétele az őstermelői tevékenységből.

Részlet a válaszából: […] bejelentési), illetve járulékfizetési és -bevallási kötelezettsége. Amennyiben 2023-ban megszűnt (megszűnik) a részmunkaidős munkaviszonya, "helyébe lép" az őstermelői biztosítás, amit a 23T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni. Ugyanakkor mivel az érintett már 2022-ben is őstermelő volt, így nem minősül kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, tehát a 2023. évi járulékfizetési kötelezettségét a 2022. évi bevétele alapján kell meghatározni. Mivel ez a kérdésben foglaltak szerint 0 forint, a Tbj-tv. 41. §-ának (3) bekezdése alapján havi járulékalapja 0 forint. Így csak abban az esetben terheli járulékbevallási (2358-as) és -fizetési kötelezettség, amennyiben a Tbj-tv. 41. §-ának (4) bekezdése alapján az általa meghatározott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás

Kérdés: Fizetni kell mindkét munkavállaló részére saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítést abban az esetben, ha munkavállalók (férj és feleség) ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak, óvodás gyermeket nevelnek közös háztartásban, és egy gépjárművel járnak munkába? A munkáltató biztosít ingyenes buszjáratot a munkaidő kezdetére és végére a lakóhely és a munkavégzés helye között. Hivatkozhat arra, hogy emiatt csak az egyik munkavállaló részére fizet, vagy mindkét munkavállaló jogosult a költségtérítésre?
Részlet a válaszából: […] költségtérítések tekintetében jelenleg veszélyhelyzeti szabályozás írja felül.Ha a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van, és a tömegközlekedésre szóló jegy vagy bérlet alapján munkába járás költségét nem térítik meg, a munkáltatónak a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén 2023. január végéig 9 Ft/km mértékben, 2023 februárjától a veszélyhelyzeti szabályozás miatt 18 Ft/km mértékben kell a munkavállaló munkába járásának költségeit megtéríteni. A munkáltató saját maga dönthet ennél magasabb összegű költségtérítés kifizetéséről, ami 2023. január 31-ig 15 Ft/km mértékig, majd 2023. február 1-jétől 30 Ft/km mértékig nem visel adóterhet.A közigazgatási határon belülről történő munkába járásra főszabály szerint nem fizethető adómentes költségtérítés. A szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy a munkáltató saját maga úgy döntsön, hogy a munkavállaló bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermekére tekintettel a közigazgatási határon belüli munkába járásra is megtéríti a legalább 9 Ft/km, legfeljebb 15[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés:

Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?

Részlet a válaszából: […] megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ezen túlmenően, ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt a szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a munkáltató saját döntése alapján ne a szakképzési munkaszerződés alapján járó alacsonyabb, hanem az eredeti munkakör szerinti magasabb munkabért fizesse ki a teljes foglalkoztatás képzésre eső időtartamára is [Szak-tv. R. 248. § (2) bekezdés]. Az elkülönített két feladathoz külön-külön meghatározott bruttó bér közül a képzési időszakra járó havi 160 ezer forint megfelel a jogszabályi mértéknek. A vonatkozó szabályozás szerint a szakképzési munkaszerződés alapján a képzésben részt vevőt munkabér és egyéb juttatások illetik meg. A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének minimumát és maximumát a Szak-tv. R. határozza meg. A rendelet szerint a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a képzésben részt vevő és a duális képzőhely megállapodása alapján – a korábbiakkal ellentétben nem a minimálbérhez igazodik, hanem a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségéhez, annak egyhavi összege, de legfeljebb százhatvannyolc százaléka. Jelenleg a jogszabály által megállapított munkabér mértéke a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének (1.200.000 forint) egyhavi összege, de legfeljebb annak 168 százaléka, azaz 100.000–168.000 forint közötti összeg. Az egyéb juttatások közül – a ledolgozott napokra arányosítva, legfeljebb a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség (1.200.000 forint) egyhavi összegének 168 százalékáig, tehát 168.000 forintig – ugyanazon juttatások illetik meg a képzésben részt vevőt, mint az általa választott szakmának megfelelő munkakörben, szakképzettséggel rendelkező más alkalmazottat [Szak-tv. 85. § (1)–(3) bekezdések, Szak-tv. R. 253. §]. A vállalkozás által a képzési időszakra fizetendő havi 160 ezer forintra járhat a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó fizetése alóli mentesség. A kedvezmény[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:
1
2