Szülői szabadság tartamára járó távolléti díj

Kérdés:

Az Mt. 146. §-ának (5) bekezdése szerint a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, az Eb-tv. 42/A. §-ának (1) bekezdése vagy 42/E. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a Cst. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
A bruttó távolléti díjat kell csökkenteni a nettó (szja- és adóalap-kedvezményekkel és/vagy 10 százalék nyugdíjjárulékkal csökkentett) ellátás összegével vagy más számítási módszer alkalmazása jogszerű? Ha lehet, példával mutassák be a követendő eljárást számszakilag.

Részlet a válaszából: […] erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, az Eb-tv. 42/A. §-ának (1) bekezdése vagy 42/E. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a Cst. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével. Az Eb-tv. vagy a Cst. alapján megállapított ellátás szintén bruttó összeg. (A "munkavállalónak megfizetett" kifejezés módot ad ugyan arra, hogy a nettó összegre gondoljunk, de ez megítélésünk szerint félrevisz. Egyrészt a nettó összeg attól is függ, hogy az érintett az adóelőleg levonásával összefüggésben miként nyilatkozik, másrészt az ellátást terhelő nyugdíjjárulék szintén a munkavállalót illeti meg, csak a majdani nyugellátása érdekében levonásra kerül tőle. Mindezek alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] (1) bekezdés]. Az Mt., illetve egyéb jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen kivételt vagy külön szabályozást a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységűnek minősülő, öregségi nyugdíjas munkavállaló napi 8 órás munkaviszonya esetén ugyanúgy legalább a minimálbérnek/garantált bérminimumnak megfelelő összegű alapbért kell megállapítani, mint a nem nyugdíjas dolgozóknak. Ezáltal a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett (nettó) munkabér valóban magasabb lesz, hiszen a társadalombiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Munkabér pénzneme

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató, ha a több éve fennálló munkaviszony alapján nála dolgozó munkavállalók részére a továbbiakban külföldi fizetőeszközben kívánja fizetni a munkabért arra való hivatkozással, hogy ő is ebben kapja a bevételei nagy részét, és észszerűsíteni kívánja a pénzügyi helyzetét?
A munkáltató egy belső szabályzatban rendelkezett a változásról, és kérte a dolgozóit, hogy adjanak meg másik számlaszámot az utalás érdekében.
Részlet a válaszából: […] elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.A munkavállalót – ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges – a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell. A munkabér-különbözetet a következő havi munkabérrel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a többletkifizetést az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.Az idézett szakaszok alapján kizárólag magyar forintban lehet munkabért kifizetni, így a munkáltató gyakorlata és az említett belső szabályzata jogsértő. Ez ellen munkajogi igényt lehet érvényesíteni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon. Az idézett jogszabály azt is tisztázza, hogy semmilyen más fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló egyéb formában nem lehet munkabért juttatni a munkavállalónak, így étkezési vagy melegétel-utalvány, valamint a manapság közkedvelt bitcoint vagy más kriptovalutákat is kizártak e körből. A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. A felek írásbeli megállapodása esetén a munkabért készpénzben kell megfizetni [Mt. 158. § (1) bekezdés]. Tehát semmi esetre sem kérheti a munkáltató azt, hogy a munkavállaló egy másik bankszámlaszámot jelöljön meg, ez az Mt. szerint objektíve jogsértő. Kiegészítő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Igazolás letiltásról

Kérdés: Milyen formában kell feltüntetni a végrehajtóval kötött megállapodás alapján létrejött részletfizetés miatt szüneteltetett letiltást a kilépő igazoláson? Rá kell vezetnie a nyomtatványra a munkáltatónak, hogy a munkavállaló jövedelme letiltás alatt áll?
Részlet a válaszából: […] terheli-e végrehajtás alá vont tartozás, és amennyiben igen, akkor azt kinek a részére kell levonni, illetve az azt megalapozó intézkedés számát is közölni kell.A hivatkozott igazolást a munkavállaló részére a jogviszony megszűnésekor kiállított további igazolásokkal egyidejűleg át kell adni, és a jogviszony létesítése során az új munkáltatónak mindezt el kell kérnie.Az igazolás adattartalma alapján az új munkáltató a végrehajtást köteles tovább folytatni.Igazolás hiányában a munkavállalót nyilatkozattételi kötelezettség terheli, melyet az új munkáltató felhívására kell megtenni.A felek nyilatkozattal összefüggő kötelezettsége meglehetősen összetett, a korábbi munkáltatónak kiállítási és átadási kötelezettsége van, míg a munkavállalónak átadásra, vagy annak hiányában a tartozás fennállásáról vagy éppen nemlétéről kell nyilatkozatot tenni új munkahelyén.Az új munkáltatónak az említett nyilatkozat bekérésére van kötelezettsége.Amennyiben a munkáltatónak átadott tartozásigazolás kiállítására a foglalkoztatási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas szülő által előterjesztett otthonfelújítási támogatás elutasítása

Kérdés:

Mi lehet a tényleges indok egy nyugdíjas szülő otthonfelújítási támogatásának elutasítása esetén? Az elutasító döntés az 518/2020. Korm. rendelet 3. §-ára hivatkozva több elutasítási okot is felsorol.

Részlet a válaszából: […] foglalt eset kivételével – a Tbj-tv. 6. §-a szerint biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt –, vagy 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül. A feltett kérdésre a válasz a Tbj-tv. értelmező rendelkezéseiben keresendő, mely szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. Önmagában tehát a nyugdíjas jogállással a támogatási feltétel még nem tekinthető teljesítettnek, az igénylő a rendeletben sorolt külön részletezett feltételek mellett akkor jogosult az otthonfelújítási támogatásra, ha biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. A kérelemhez a kiegészítő tevékenység folytatásáról a foglalkoztató által teljes bizonyító erejű magánokiratként kiállított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Családipótlék-jogosultság bukás miatti pótérettségi esetén

Kérdés:

Meddig jogosult családi pótlékra az a tanuló, aki a középiskolai tanulmányok utolsó évének végén megbukott valamely tantárgyból, ezért érettségi vizsgát a normál rendben nem tehetett, de a pótvizsgát sikeresen teljesítette, és ezzel augusztus végén pótérettségi keretében fejezte be középiskolai tanulmányait?

Részlet a válaszából: […] napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti. Iskoláztatási támogatás tehát a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Az ellátás a gyermek jogán a tanév utolsó napjáig folyósítható, mivel addig a napig áll fenn a tanulói jogviszonya. Érettségi vizsgát jelenleg két középfokú iskolarendszerben lehet tenni, ez a gimnázium és a szakgimnázium. Arra a kérdésre, hogy a tanulói jogviszony milyen esetekben szűnik meg, a Köznev-tv.-ben találjuk meg a választ. Megszűnik a tanulói jogviszony gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján. Megszűnik továbbá a tanulói jogviszony szakgimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első képesítő vizsgaidőszak utolsó napján, illetve ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a közismereti oktatás utolsó évfolyama elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján. Szintén megszűnik a jogviszony, ha az államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló arról döntött, hogy továbbtanul az érettségi vizsgára felkészítő tizenkettedik és tizenharmadik évfolyamon, az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, vagy ha az államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló arról döntött, hogy nem tanul tovább az érettségi vizsgára felkészítő tizenkettedik és tizenharmadik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
Részlet a válaszából: […] lehetne elismerni a megállapodással szerzett szolgálati időt, ha a megállapodás időtartama alatt a jogosult dolgozott.A jogosultsági időnek minősülő biztosítási időket a nyugdíjjogszabályok tételesen felsorolják.Nem található a felsorolásban a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai képzés, ipari tanulóként eltöltött idő (kivéve nyári gyakorlat) időtartamát is. Ugyancsak nem jogosultsági idő a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, vagy az ápolási díj folyósításának az időtartama sem, ha az ápolási díjra jogosult nem gyermek gondozását, ápolását végezte.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Ahhoz, hogy nők számára a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapítható legyen, a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek gyermekek otthongondozási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzés

Kérdés: Kell előzetes értesítést küldenie a munkaügyi felügyeletnek abban az esetben, ha ellenőrzést kíván tartani egy cégnél, vagy bármikor megtehetik ezt, akár teljesen váratlanul is?
Részlet a válaszából: […] hatóság, valamint a foglalkoztatásfelügyeleti hatósági feladatkörében eljáró kormányhivatal általános hatáskörű foglalkoztatásfelügyeleti hatóságként ellátják a foglalkoztatásfelügyeleti hatóságról szóló jogszabályokban meghatározott feladatokat."Látható, hogy mind a munkavédelmi, mind a munkaügyi (foglalkoztatásfelügyeleti) hatóságként a vármegyei és a fővárosi kormányhivatalok járnak el. Jelen kérdésben a foglalkoztatásfelügyeleti eljárás alá vonták a foglalkoztatót, így ezt részletezzük. A 115/2021. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján "a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság az illetékességi területén található valamennyi foglalkoztatási helyszínen hatósági ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől vagy telephelyétől (fióktelepétől)." Ahogy a kérdés is említi, az ellenőrzés teljesen váratlan volt, azonban erre minden joga megvan a hatóságnak, ugyanis a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság valamennyi foglalkoztatási helyszínen külön engedély és előzetes értesítési kötelezettség nélkül helyszíni ellenőrzést tarthat [Ff-tv. 8. § (3) bekezdés.] Ugyanezen joghely (4) bekezdése részletezi a hatóság jogkörét is.A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzése és eljárása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályain túl jogosulta) az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére,b) az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményszabály

Kérdés:

Vonatkozni fog a kedvezményszabály a 2023. április közepén születendő gyermek jogán járó CSED és a GYED összegének kiszámításakor arra a munkavállalóra, aki a CSED és a GYED lejárta után jelenleg GYES-ben részesül a 2020. november 5-én született gyermeke jogán, a GYED folyósítása mellett 2021. szeptember 1-jétől visszament dolgozni, de a munkaviszonya 2022. november 30-án megszűnt, ezért 2022. december 12-től új munkáltatónál helyezkedett el kevesebb bérért?

Részlet a válaszából: […] akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ez a szabály csak abban az esetben alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja a jogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. Az igénylő édesanya esetében e két feltétel együttesen nem áll fenn, mert az első gyermeke jogán megállapított ellátásának alapját nem a jelenlegi jogosultsága, hanem a korábbi jogviszonyában elért jövedelme képezte. Az Eb-tv. 39/A. §-ában foglaltak egyértelműsítik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai – így a CSED és a GYED – összegének kiszámításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg (szja) megállapításához[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    
1
2