Egyéni vállalkozó bevallási kötelezettsége

Kérdés: 2023. január 1-jétől valóban csak negyedévente kell benyújtaniuk az '58-as bevallást az egyéni vállalkozóknak?
Részlet a válaszából: […] társadalombiztosítási járulékot az Art.-ben meghatározottak szerint továbbra is a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.Ugyanezen szakasz (2a) bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy az Szja-tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ben meghatározottak szerint a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó egyéni vállalkozó nagyszülői GYED-e

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a lánya helyett, nagyszülőként igényli a GYED-et? Jogosult lehet egyáltalán az ellátásra ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Tbj-tv. 5. §-a szerinti jogviszony – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez,c) a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,d) a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, ése) azon gyermekre tekintettel, aki után az e bekezdés szerinti ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.Ugyanakkor nem illeti meg a GYED a nagyszülőt többek között abban az esetben sem, ha keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi.Az egyéni vállalkozói tevékenység e tekintetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Lesz minimális járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. január 15-én indítja meg a tevékenységét, jelenleg GYED-et kap, majd februártól GYES-ben részesül, és egy ideig még fizetés nélküli szabadságon kíván maradni a főfoglalkozású munkahelyéről? Mi lesz a helyzet abban az esetben, ha visszamegy dolgozni, de kiveszi a felgyűlt szabadságot, és utána esetleg ismét babát vár, és táppénzre megy?

Részlet a válaszából: […] nélküli szabadság tartamára GYED-ben részesül, a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján nem kell teljesítenie a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget. A GYED-et követően azonban a GYES folyósítása alatt ez a mentesség csak abban az esetben áll fenn, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát, azaz nincs bevétele, vagy a bevételszerző tevékenységet alkalmazott révén végzi. Amennyiben megszűnik a fizetés nélküli szabadság, és a "felhalmozódott"[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszonyban álló dolgozók minimumjárulékai

Kérdés:

2020. július 1-jétől vagy szeptember 1-jétől kellett minimumjárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni a munkaviszonyban álló dolgozók után? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy foglalkoztató nem tett eleget ennek a kötelezettségének, ezért önellenőrzést kell végeznie? Pontosan melyik jogszabály tartalmazza az erre vonatkozó előírásokat?

Részlet a válaszából: […] juthatunk, hogy a kötelezettség július 1-jétől él. Ugyanakkor a Tbj-tv. 104. szakaszának 2020. július 15-én beiktatott (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az e törvény 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a biztosítási kötelezettséget egy kft. által megbízási jogviszony keretében otthonápolási tevékenységre foglalkoztatott ápolók esetében, ha az egyes napokon végzett munkájuk alapján fizetett napi díjazásuk lényegesen magasabb a minimálbér 30 százalékánál, a megbízási díj elszámolása azonban havonta történik, így a jövedelem a limit alatt marad? Kell járulékot vonni ebben az esetben az ápolók díjazásából?
Részlet a válaszából: […] naptári napokra számítva ennek harmincadrészét (azaz a 2320 forintot).Hogy a kérdésben vázolt helyzetben melyik viszonyítási alapot vesszük figyelembe, az a szerződés tartalmától (végső soron tehát a felek akaratától), illetve az elszámolástól függ.Az egyik lehetőség, hogy a felek a megbízási szerződést csak egy keretnek tekintik, és a biztosítási kötelezettséget minden tevékenységgel érintett nap vonatkozásában külön-külön bírálják el. Ebben az esetben a biztosítás (csak) azokon a napokon áll fenn, amikor tényleges munkavégzés történt, és az ebből származó jövedelem elérte a biztosítási összeghatárt.A másik lehetőség, hogy a megbízás a hó összes napján, folyamatosan fennáll (mert[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés:

Levonhatja az első negyedévi meg nem fizetett minimális szociális hozzájárulási adót 2023-ban egy megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó a II. negyedévben szerzett nagy összegű jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adóból? A vállalkozó az első negyedévben nem realizál jövedelmet, és érvényesíti a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt.

Részlet a válaszából: […] -járulék-alapként megfizetett összeggel csökkenteni lehet a tárgynegyedévi tényleges jövedelemből származó adó- és járulékalapot. Például, ha a vállalkozó I. negyedévben – tényleges jövedelem híján – a minimálbér 3-szorosának 112,5 százaléka után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót, és a II. negyedévben 5 millió forintos adóköteles jövedelme keletkezik, akkor II. negyedéves szociálishozzájárulásiadó-alapja 5 millió forint és a minimálbér × 3 × 112,5 százalékának a különbözete lesz, és nem az 5 millió forint. E számítási módot az sem befolyásolja – és erre irányul a kérdés –, ha az érintettnek az I. negyedévben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címke:

Hazautazás költségei

Kérdés:

Milyen adóvonzata van, ha a munkáltató megtéríti a hazautazást, illetve hányszor köteles ezt megtenni az alábbi esetben? A dolgozó ideiglenes lakcíme Budaörs, életvitelszerűen ott él, a napi munkába járás onnan történik. Állandó lakcíme Kecskemét. A munkahelye Biatorbágyon van, a cég biatorbágyi székelyére történő utazáshoz tömegközlekedést nem lehet igénybe venni. Köteles a munkáltató megtéríteni a munkavállaló számára a Kecskemétre történő hazautazást?

Részlet a válaszából: […] hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. Napi munkába járásnak a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás minősül, hazautazásnak pedig a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer, általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás számít. A munkáltató tehát köteles a hazautazás költségeit hetente egyszer megtéríteni, jegy vagy bérlet árának megtérítése esetén a bérlet, jegy árának legalább 86 százalékáig. A hazautazás költségeit 2022-ben maximum havi 41 760 forintig köteles viselni a munkáltató, ennek összege évente változik. A munkáltató hazautazáshoz adott költségtérítése saját döntése alapján ennél magasabb mértékű vagy összegű is lehet. A munkáltató választhat, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Levonás alól mentes és korlátlanul végrehajtható munkabér

Kérdés: Milyen befolyással bír a levonás alól mentes munkabérrész, illetve a korlátlanul végrehajtás alá vonható munkabér összegére a végrehajtás, így a munkabérletiltás rendszerében bekövetkezett 2023. évi módosítás?
Részlet a válaszából: […] szüléssel járó költségek beszedése érdekében vonható végrehajtás alá.A levonás alól mentes jövedelem a Vht. módosítását követően már nem az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét jelenti, hanem a 2022. évi LV. tv. hatálybalépését követően a 60 000 forint alatti jövedelmet. A Vht. 62. §-ának (1) bekezdésében ugyanis "a megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének" szövegrész helyébe a "nem haladja meg a 60 ezer forintot" szöveg lép.A szinkronitás a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtásának szabályaiban is megjelenik, mert a természetes személyt megillető pénzösszeg végrehajtása során – a letiltás elvrendszeréhez igazodóan – a 60 ezer forint alatti összeg mentes a végrehajtás alól. A gyermektartásdíj és a szüléssel járó költségek behajtása érdekében 50 százalék mértékben a 60 ezer forint alatti összeg is végrehajtható.A munkabérletiltás szabályozásában a levonás alól mentes munkabér ellentéte a maximumot meghaladó jövedelem. Abból, hogy a jogalkotó levonás alól mentes jövedelemrészről rendelkezett, egyenesen következik, hogy létezik annak ellentéte. A relatíve magasnak ítélt havi jövedelem már olyan mértékű, hogy a jogalkotó nem látja indokoltnak, hogy a végrehajtás alá vont tartozással rendelkező munkavállaló arról szabad belátása szerint rendelkezzen.A Vht. 61. szakaszában foglaltakat érvényesítve a 142 500 forint feletti jövedelemrész ezt megelőzően, azaz 2022. december 31. napjáig korlátlanul végrehajtás alá vonható volt. A törvény szövege szerint a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A 2022. évi LV. tv. 37. §-a a "korlátlanul végrehajtás alá vonható jövedelem" kategória határát is az adós megélhetése érdekében 200 ezer forintra növelte.2023. január 1. napjától a munkabérletiltás során alkalmazott, végrehajtás alá vont tartozással rendelkező adós számára a Vht. legsérelmesebb 63. szakasza tehát megváltozik, és a kötelező érvényű levonásokat követően az eddigi 142 500 forint helyett 200 000 forint kifizethető munkabér áll az adós rendelkezésére.A végrehajtás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó gyermekeinek szervezett tábor

Kérdés:

Egy cég a dolgozók gyerekeinek nyaranta tábort szervez, ahová az azonos telephelyen működő alvállalkozó cég dolgozóinak gyermekeit is fogadja. Hogyan finanszírozhatná meg a tábor költségét a kiva hatálya alá tartozó alvállalkozó cég a saját dolgozóinak? A tábort nem ő szervezi, tehát valószínűleg nem tekinthetjük munkaviszonyból származó jövedelemnek. Milyen jogcímen kaphatna a gyermekes dolgozó juttatást, és milyen járulékos költségei lennének?

Részlet a válaszából: […] munkavállalónak a gyermek táborozásához. Munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik akkor is, ha a munkáltató a gyermek üdültetéséhez járul hozzá, vagy azt biztosítja. Más következtetésre juthatunk akkor, ha a táborozást rendezvényként fogjuk fel, mert ekkor felmerül az Szja-tv. 70. § (6) bekezdése b) pontjának alkalmazhatósága is, mely szerint "...egyes más meghatározott juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát)". Ha a gyermektábor döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul, akkor a munkáltató által vállalt költség magánszemély[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaviszonyban álló lelkipásztor

Kérdés: Vonatkozik az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontjában meghatározott mentesség egy hitéleti tevékenységet végző egyesület vezetőjére, aki munkaviszonyban lelkipásztori tevékenységet végez? Az egyesület felvételt kapott a bejegyzett egyházak kötelekébe, és ez a törzsadatában is megjelenik.
Részlet a válaszából: […] elkülönített nyilvántartás alapjána) juttatott olyan vagyoni érték (így különösen a perselypénz, az egyházfenntartói járulék vagy az adomány, ide nem értve az egyházi jogi személy számára közcélú adományként átadott pénzösszeget), amelyet egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély közvetlenül vagy közvetve nyújt,b) a központi költségvetésből jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen nyújtott támogatás.A kérdésben azonban munkaviszonyban álló személyről van szó. A munkaviszonyból[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3