Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés:

Valóban egyenértékű egy heti 36 órás munkaviszonnyal a főállású anyaság? Mellékfoglalkozásúnak fog minősülni ez alapján az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki 2023. március hónapjától gyermeknevelési támogatást kíván igényelni 3 gyermekére tekintettel? Választható GYET mellett a kisadózás?

Részlet a válaszából: […] heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya. Tehát a "főállású anyaság" nem akadálya a kisadózás választásának sem. Ugyanakkor a GYET folyósítására tekintettel a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Tehát átalányadózó egyéni vállalkozóként a járulékalapja és a szociálishozzájárulásiadó-alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelemmel egyezik meg. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony viszont teljes munkaidős[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
Kapcsolódó címkék:    

GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Lesz minimális járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki 2023. január 15-én indítja meg a tevékenységét, jelenleg GYED-et kap, majd februártól GYES-ben részesül, és egy ideig még fizetés nélküli szabadságon kíván maradni a főfoglalkozású munkahelyéről? Mi lesz a helyzet abban az esetben, ha visszamegy dolgozni, de kiveszi a felgyűlt szabadságot, és utána esetleg ismét babát vár, és táppénzre megy?

Részlet a válaszából: […] nélküli szabadság tartamára GYED-ben részesül, a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján nem kell teljesítenie a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget. A GYED-et követően azonban a GYES folyósítása alatt ez a mentesség csak abban az esetben áll fenn, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát, azaz nincs bevétele, vagy a bevételszerző tevékenységet alkalmazott révén végzi. Amennyiben megszűnik a fizetés nélküli szabadság, és a "felhalmozódott"[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

CSED- és GYED-jogosultság álláskeresési támogatás után

Kérdés: Jogosult CSED-re és GYED-re a 2023. január 20-án született gyermekére tekintettel az édesanya, aki 2022. december 14-ig álláskeresési támogatásban részesült, előtte pedig volt egy ötéves munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] biztosított volt a munkaviszonya és az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama alatt, 2022. december 15-étől viszont már nem biztosított. A gyermek a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül (36 nap) született, és a gyermek születését megelőző két éven belül az anyának van 365 nap biztosításban töltött ideje, tehát jogosult csecsemőgondozási díjra.A csecsemőgondozási díj összegét a 2023. évi minimálbér (232 000 forint) alapján kell kiszámítani, de az ellátás napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincadrészét.Gyermekgondozási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
Kapcsolódó címkék:      

Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés:

Mi az oka annak, hogy az öregséginyugdíj-kérelem elbírálása során nem vették figyelembe a rokkantsági nyugdíjban töltött időszakot, annak ellenére, hogy az igénylő az ellátás mellett dolgozott is?

Részlet a válaszából: […] adót, sem járulékot nem vont a nyugdíjfolyósító. Más a helyzet a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakban. 2007. január 1-jén ugyanis hatályba lépett a régi Tbj-tv.-nek az a szabálya, mely szerint a saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék-fizetés ellentételezéseképp a Tny-tv. a nyugdíjnövelés lehetőségét biztosította, de továbbra sem lehetett nyugdíjasként szolgálati időt szerezni. 2012. január 1-jétől hatályba lépett a 2011. évi CXCI. tv., mely alapján a rokkantsági nyugdíjakat megváltozott munkaképességű személyek ellátásaivá váltották át. Ennek két fajtája közül a rokkantsági ellátásból nem vonnak nyugdíjjárulékot, így annak folyósítási időtartama nem számít szolgálati időnek. A rokkantsági ellátás időtartama abban az esetben szolgálati idő, ha a jogosult mellette munkát végzett, és a nyugdíjjárulékot megfizette. Ellentétben a rokkantsági ellátással, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásból vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítás időtartama szolgálati időnek elismerhető. A rehabilitációs ellátás időtartama "a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított" kitétel miatt nem minden esetben minősül szolgálati időnek.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címke:

CSED alapja munkahelyváltás esetén

Kérdés:

Mi lesz a CSED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2021. szeptember 1-jétől 2022. november 20-ig részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott, majd 2022. december 1-jétől új, teljes munkaidős munkaviszonyt létesített havi 450 000 forint munkabérrel? Figyelembe kell venni a részmunkaidővel arányos, lényegesen alacsonyabb munkabért is az ellátás megállapítása során, vagy csak a magasabb, teljes munkaidős bért? A szülés várható időpontja 2023. június 23.

Részlet a válaszából: […] jogosultságot (a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idő) azonban a korábbi biztosításban töltött idő beszámítása adja. A biztosítási idő számításának szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az igénylő korábban részmunkaidőben dolgozott. A CSED naptári napi összegének kiszámítására több szabály vonatkozik. Ha van az igénylőnek a jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számolva 180 naptári napi jövedelme, akkor a CSED összegét e 180 napi jövedelem alapján kell megállapítani. Ha nincs az igénylőnek 180 napi jövedelme, de rendelkezik a jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számolva 120 naptári napnyi jövedelemmel, és van 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, a CSED összegét a 120 nap tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. Ha 120 napnyi jövedelme sincs az igénylőnek, a CSED összege a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze, ha a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelme ezt az összeget eléri. Ha a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelme ennél[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
Részlet a válaszából: […] lehetne elismerni a megállapodással szerzett szolgálati időt, ha a megállapodás időtartama alatt a jogosult dolgozott.A jogosultsági időnek minősülő biztosítási időket a nyugdíjjogszabályok tételesen felsorolják.Nem található a felsorolásban a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai képzés, ipari tanulóként eltöltött idő (kivéve nyári gyakorlat) időtartamát is. Ugyancsak nem jogosultsági idő a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, vagy az ápolási díj folyósításának az időtartama sem, ha az ápolási díjra jogosult nem gyermek gondozását, ápolását végezte.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Ahhoz, hogy nők számára a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapítható legyen, a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek gyermekek otthongondozási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása

Kérdés: Mi a nyugdíj-megállapítás menete annak a mezőgazdasági őstermelőnek az esetében, aki 2023. február hónapban tölti be a 65. életévét, és ekkor el szeretne menni nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] nyomtatványban előírt iratokat. A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében érdemes továbbá mellékelni a szolgálati idők igazolására szolgáló dokumentumokat is. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül, szolgálati idők igazolására szolgál a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, a katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás, az ipari tanuló munkakönyv, a szakmunkástanulói bizonyítvány, a munkakönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv.Miután a formanyomtatványt kitöltöttük, és megvan minden csatolandó melléklet, az igényt feladhatjuk postán, vagy személyesen is leadhatjuk az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Aki elektronikusan tölti ki a formanyomtatványt, az a fentiek mellett elektronikus úton is előterjesztheti.A fentieken túlmenően 2023. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelőnek soron kívüli adóbevallást is kell benyújtania az adóhatóság felé, amennyiben a biztosított mezőgazdasági őstermelő vagy az Szja-tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó. Erre azért van szükség, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek a bevallással még le nem fedett, az öregségi nyugdíj megállapításának általa kért kezdőnapját megelőző napig terjedő időszakra vonatkozó adatai a nyugdíj megállapításához rendelkezésre álljanak.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címke:

Munkabérletiltás helyett részletfizetés

Kérdés:

Milyen feltételei vannak a részletfizetés engedélyezésének az adósság megfizetésére a végrehajtási eljárásban és azon belül a munkabérletiltás rendszerében? Valóban elkerülhető a munkabér letiltása a részletfizetéssel?

Részlet a válaszából: […] személy felelőssége nyilvánul meg abban, ha egyezségi ajánlattal fordul az ügygazda végrehajtóhoz. A Vht. 52/A. §-a alapján a végrehajtó a természetes személy adós kérelmére – az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével – megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Részletfizetés biztosítása a vagyontárggyal nem rendelkező adós számára is lehetséges, mert a Vht. nem rendeli a megállapodás feltételrendszeréhez, hogy a tartozás fedezete egyidejűleg a végrehajtó részéről lefoglalásra kerüljön. Amennyiben a végrehajtásra jogosult a részletfizetés megállapításával és annak tartalmával egyetért, abban az esetben a végrehajtói részletfizetés biztosításával elkerülhető a további kényszercselekmények alkalmazása. A végrehajtást kérő természetesen jogosult érdekei érvényesítésére, így a részletfizetés feltételeit magában foglaló jegyzőkönyv megállapításainak érdekeinek megfelelő módosítására, illetve a Vht. 52/A. §-ának (3) bekezdése alapján további javaslatot tehet, vagy a teljesítést erősítő további biztosítékot kérhet. Eltérő azonban a biztosított futamidő attól függően, hogy a végrehajtást kérő természetes vagy jogi személynek minősül. A különbségtétel oka a természetes személy irányába teljesítésre kötelezett követeléstípus vagy megélhetés biztosítását célzó tartozás fennállásának lehetősége, ami jogi személyek esetében ebben a formában nem jelentkezik. A 2022. évi LV. tv. a Vht. 52/A. §-ának (6) bekezdését úgy módosította, hogy ha az adós tartozása olyan szerződésből vagy egyoldalú kötelezettségvállalásból ered, amely alapján havi részteljesítésre volt köteles, és az adós a szerződés szerinti lejárt részleteket megfizette, valamint az eredeti szerződés szerinti részteljesítésnek megfelelő összegű részletet fizet, vagy ilyen összeg kerül tőle levonásra, a végrehajtó a szerződés megkötését biztosító feltételek fennállása esetén ezen összegben állapítja meg számára a részletfizetést. Ebben az esetben a részletfizetés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében 2 évnél hosszabb időre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kft. tagja

Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft. abban az esetben, ha semmilyen közterhet nem fizet a tulajdonos után, aki a cég tevékenységében semmilyen módon nem vesz részt, csak az ügyvezetői feladatokat látja el megbízási jogviszonyban, de a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az ügyvezető nem rendelkezik semmilyen más jogviszonnyal, fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Lehet kisadózó egyéni vállalkozó a tag a kft.-ben végzett ügyvezetői tevékenysége mellett?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó ugyanis a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosított. A biztosított társas vállalkozó közterheinek alapja elsődlegesen a részére kiosztott személyijövedelemadó-köteles jövedelem, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó tekintetében van azonban egy minimumösszeg, amit akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó egyáltalán nem kap jövedelmet, vagy ha kap, akkor az nagyon alacsony összegű. A társadalombiztosítási járulék esetén ez a minimumalap a minimálbér, a szociális hozzájárulási adónál pedig a minimálbér 112,5 százaléka.A NAV állásfoglalása alapján az ügyvezetés esetében nem várható el végzettség, így 2023-ban az egyszemélyes kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője után havonta legalább 232.000 forint alapján kell megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és 261.000 forint alapján a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Minimálbéren minden esetben a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell érteni, ezért ha év közben változik a minimálbér, akkor változik a fizetendő közterhek alapja is. A főfoglalkozású társas vállalkozói státusz kizárja a kisadózás alkalmazását az egyéni vállalkozásban, tekintettel arra, hogy kisadózó csak főfoglalkozású vállalkozó lehet.A társaság a közterhek minimalizálása érdekében viszont elgondolkodhat az ügyvezető munkaviszonyban történő foglalkoztatásán. Ez történhet részmunkaidős foglalkoztatás (akár heti néhány óra) keretében is, ami életszerű, hiszen az ügyvezetés – feltehetően – nem igényel teljes foglalkoztatást. Ebben az esetben az Mt. szabályai alapján kötelező a munkabérfizetés, amelynek összege legalább a minimálbér részmunkaidővel arányos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] (1) bekezdés]. Az Mt., illetve egyéb jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen kivételt vagy külön szabályozást a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységűnek minősülő, öregségi nyugdíjas munkavállaló napi 8 órás munkaviszonya esetén ugyanúgy legalább a minimálbérnek/garantált bérminimumnak megfelelő összegű alapbért kell megállapítani, mint a nem nyugdíjas dolgozóknak. Ezáltal a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett (nettó) munkabér valóban magasabb lesz, hiszen a társadalombiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
13