83 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani". A megváltás minden esetben pénzben történő megváltást jelent, ettől eltérni nem lehet, sem a felek megállapodása alapján, sem kollektív szerződésben. A szabadságmegváltás tehát kötelező, ugyanakkor a munkaviszony megszűnéséig a feleknek lehetőségük van úgy dönteni, hogy inkább természetben adják ki, illetve veszik igénybe a még felhasználható szabadságot. Mindez azonban csak a munkaviszony megszűntéig érvényes, ha a megszűnés beállt, kötelező pénzben megváltani (az elszámolás után tisztázott) a megmaradt szabadságot. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a másik felet a szabadság iránti igényről, illetve a szabadság kiadásáról 15 nappal előre értesíteni kell. Ha az értesítési határidőt a fél nem tartja tiszteletben, akkor a másik fél nem köteles a szabadságot igénybe venni, illetve kiadni. Ez különösen a munkáltatói felmondás esetén fontos. Munkáltatói felmondásnál ugyanis a munkavállalót a felmondási idő felére fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól, mégpedig a munkavállaló által kért időpontban, de legfeljebb két részletben.Fontos megemlíteni azt az esetet is, amikor épp az ellenkező történik, tehát pl. tévedés okán a munkavállaló[…]

Részlet a válaszából: […] nélküli szabadság tartamára GYED-ben részesül, a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján nem kell teljesítenie a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget. A GYED-et követően azonban a GYES folyósítása alatt ez a mentesség csak abban az esetben áll fenn, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát, azaz nincs bevétele, vagy a bevételszerző tevékenységet alkalmazott révén végzi. Amennyiben megszűnik a fizetés nélküli szabadság, és a "felhalmozódott"[…]

Részlet a válaszából: […] törvények tartalmazzák), az alábbiak szerint:Az Art. 206. §-a alapján az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybe-vétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.Megjegyzendő, hogy amennyiben az igazgatási szerv (pl. adóhatóság, egészségbiztosítási szerv) esik késedelembe, vagyis a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg harminc százalékát meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.Az Art. 211. §-a alapján, ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha a munkáltató vagy a kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti, illetve, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti. Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.Az Art. 215. §-a alapján, az ellenőrzés során megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását. Nem állapítható meg adóbírság a természetes személy terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, illetve az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az[…]

Részlet a válaszából: […] megállapításra a végkielégítés.A kormánytisztviselőnek a munkaviszonyban foglalkoztatottakkal szembeni kedvezőbb helyzete – a munkajog szabályozásával szemben már nyolc év szolgálati jogviszonyban is garantálja a háromhavi végkielégítést, mely tíz munkaviszonyban eltöltött év után illeti meg a munkavállalót, és tartva ezt az előnyös pozíciót, hathavi távolléti díj helyett a maximumot nyolc hónapban garantálja – ellentétes irányultságot vesz az esetleges visszafizetési kötelezettség rendkívül szigorú szabályozásában.Az Mt. a végkielégítés kifizetését követő munkavállalást nem korlátozza, az a munkavállaló szabad döntése. Korlátot kizárólag a felek munkaszerződésében foglalt elhelyezkedési vagy titokzáradék jelenthet.A Kit. korlátozó rendelkezése a jogalkotó szándéka szerint úgy érvényesül, hogy ha a kormánytisztviselő a jogviszony megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv részére köteles visszafizetni.A korlátozó rendelkezés további szigorítása jelenítődik meg a 185/2022. Korm. rendelet egyes szakaszaiban.A veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően a jogviszony megszűnését követő harminc napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesítő érintettet egyhavi végkielégítés illetett meg.A veszélyhelyzeti szabályozás a végkielégítés korlátozásmentes megtarthatóságát a 180 napon belül történő ismételt elhelyezkedés feltételéhez rendeli.Amennyiben a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 180 napon belül új jogviszonyt létesít, és végkielégítés illeti meg, a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése közötti időtartamnak megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.A[…]

Részlet a válaszából: […] formanyomtatványhoz kötött. Az igénybejelentő lap bármelyik megyei (fővárosi) kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél beszerezhető, vagy letölthető és számítógéppel kitölthető formában megtalálható a www.magyarorszag.hu internetes oldalon, a "Nyugdíj" – "ellátások igénylése" menüpontok alatt.Az igényt postai úton, személyesen az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél lehet benyújtani, vagy elektronikus úton előterjeszteni.Az igénybejelentő lapot pontosan kell kitölteni, ezért érdemes rászánni több időt. A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében a kérelemhez érdemes mellékelni a szolgálati idők igazolására szolgáló iratokat. Így például:– 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el,– a sor-, tartalékos vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás,– a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,– ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,– bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelem igazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,– mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, az 1998. január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,– egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,– kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,– munkakönyv, foglalkoztatói[…]

Részlet a válaszából: […] alapján munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ez a minősítés azonban szükségtelenné válik annak ismeretében, hogy a Szak-tv. 85. §-ának alapján a szakképzési munka-szerződés alapján végzett munkáért a munkavállalónak munkabér jár.A Vht. "Levonás a munkavállalói munkabérből" fejezetrészében egyértelműen deklarálja, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből a munkáltató a végrehajtó felhívására köteles a letiltást érvényesíteni.A Szak-tv. 85. § (4) bekezdése alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek, munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.Az Szja-tv. 1. számú melléklete a 4.11. pontjában adómentes bevételként kategorizálja a szakképzési munkaszerződés alapján, duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a Szak-tv. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérét és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatását.A Vht. 61. szakaszában – végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad – meghatározott letiltási alapját képező jövedelem megállapítása során a munkáltató értelemszerűen a bruttó jövedelmet személyijövedelemadó-előleggel nem csökkenti.A munkabérletiltás,[…]

Részlet a válaszából: […] irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettárs-ként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekvédelmi törvény szerint a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.A fentiek alapján megállapítható, hogy az édesapa jelenleg nem jogosult a gyermek születése esetén járó öt munkanap pótszabadságra, tekintettel arra, hogy a gyermeket az édesapa jelenleg nem a saját háztartásában neveli, gondozza.Amennyiben a jövőben a szülők és a gyermek Magyar-országon fognak együtt élni, úgy az édes-apa jogosulttá válik az öt munkanap pótszabadságra, amennyiben olyan időben kerül a gyermek a saját háztartásába, hogy a pótszabadság a születést követő második hónap végéig kiadható legyen.Fenti esetben – tehát amennyiben a Magyarországra költözést követően az édesapa részére kiadható a pótszabadság – a 350/2014. Korm. rendelet alapján igényelhető a munkáltató részéről a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összegének a központi költségvetésből történő megtérítése. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a munkavállaló által benyújtott nyilatkozatnak és az igénybevételi jogosultságot igazoló dokumentumnak a megőrzése – a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével – a munkáltató feladata.A költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. Az igazgatóság a kérelem elbírálásától függően folyósítja a kérelem szerinti költségeket. Az igazgatóság ellenőrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően[…]

Részlet a válaszából: […] mentesül a havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A másik lehetőség, hogy a kérdésben a főállású anyaság nevelőszülői jogviszonyt takar. A Tbj-tv. 4. §-ának 15. pontja értelmében a Gyvt. szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Tehát aki[…]

Részlet a válaszából: […] származó havi járulékalapot képező (Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó, adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem eléri-e a minimálbér 30 százalékát, azaz (2022-ben) a havi 60 000 forintot.Jelen esetben ez a feltétel bizonyosan nem teljesül, hiszen a 200 000 forintból származó 180 000 forintos jövedelem havi összege mindössze 15 000 forint. Tehát e jogviszony nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, így a kifizetőnek a 'T1041-es nyomtatványon[…]

Részlet a válaszából: […] biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a Hszt. szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Az öregségi nyugdíj kizárólag a nyugdíjas kérelmére folyósítható újból, és csak abban az esetben, ha igazolja a jogviszony megszűnését.Fontos kiemelni, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályozás alól – a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében – 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-éig felmentést kaptak azok a személyek, akik szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetőleg köznevelési vagy szakképző intézményben dolgoznak az ellátásuk mellett.Minden egyéb feladatot ellátó foglalkoztató esetében változatlanul szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. A nyugdíj szüneteltetése alóli felmentés szabályai nem vonatkoznak az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre. Esetükben továbbra is a Tny-tv. 83/C. §-a alapján kell szüneteltetni a nyugdíj, illetve a korhatár előtti ellátás folyósítását, ugyanakkor változatlanul az Et-tv. szerinti jövedelemkiegészítésben részesülnek.A szüneteltetés alóli mentesítés szabálya az öregségi nyugdíjasok mellett vonatkozik a korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, átmeneti bányászjáradékra, illetve táncművészeti életjáradékra jogosult személyekre is.Az érintetteknek az ellátás újbóli folyósítását kérelmezniük kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, ha a nyugdíj, illetve az említett korhatár előtti ellátás folyósítása[…]