Szolgálati járandóságban részesülők nyugdíjának újraszámítása

Kérdés: Valóban kérheti az ellátás újraszámítását egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha az ellátás ideje alatt keresőtevékenységet végez? Hogyan, milyen nyomtatványon adható be a kérelem ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] csökkentett összegben kell folyósítani.A 2011. évi CLXVII. tv. 18. §-ának (3) bekezdése értelmében azonban a nyugdíjas személy kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását a nyugdíj-megállapító szervtől, ha legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, mialatt szolgálati járandóságban részesült. Az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapításához szükséges 365 nap szolgálati időt tehát a szolgálati járandóság folyósításának kezdő időpontja (legkorábban 2012. január 1-je) és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző nap közötti időtartamban kell megszerezni.A kérelemre a nyugdíjmegállapító szerv az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően az öregségi nyugdíjat ismételten megállapítja, de kizárólag akkor, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a korábban folyósított összegnél. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása esetén a különbözet visszamenőlegesen járó összegét is folyósítani kell, de legfeljebb csak a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra.A 2022. évi XXIV. tv. 73. §-a egyébként 2022. július 28-ától kedvezően módosította ezt a szabályozást. 2022. július 28-áig ugyanis ilyen újraszámítási kérelmet csak az érintett személy nyugdíjkorhatára betöltését követő 6 hónapon belül lehetett benyújtani. A határidő elmulasztása esetén megfelelő indokkal lehetett ugyan igazolási kérelmet beadni (pl. huzamos kórházi kezelés miatt), de akinek nem volt ilyen indoka, vagy az igazolási kérelmét elutasították, az elvesztette az újraszámításra való jogosultságát. A módosítás lényege, hogy az újraszámítási kérelem időkorlát nélkül benyújtható, ami azt is jelenti, hogy akinek korábban – akár évekkel ezelőtt – azért utasították el a nyugdíj újraszámítása iránti kérelmét, mert túllépte[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet a válaszából: […] képező jövedelmet szerezhet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában anélkül, hogy ellátásának a folyósítása felfüggesztésre kerülne.A kérdésben említett munkavállaló ezt a határösszeget a munkaviszonyában eléri, így ha további járulékalapot képező jövedelmet szerezne, az a kereseti korlát túllépését jelentené.Ugyanakkor a lakáskölcsönből származó engedmény összegét semmiképpen sem kell a kereseti korlát számításánál figyelembe venni, már csak azért sem, mert annak összege mentes a személyi jövedelemadó alól, tehát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú kft.-tag

Kérdés: Hogyan oldható meg 2022. szeptember 1-jétől a legkedvezőbben egy egyszemélyes kft. tagjának a jogviszonya, aki 2022. augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, és emellett pszichiáterként személyesen is közreműködik a tevékenységben? Az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozó is, amelyet eddig nem főfoglalkozásban végzett, de szeptember 1-jétől már csak főfoglalkozású lehet. Érdemes lehet esetleg egy nyugdíjas ügyvezetőt alkalmaznia ingyenes megbízási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] megbízási jogviszonyban tevékenykedő ügyvezető a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5 pontja értelmében társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha a személyes közreműködése alapján már egyébként is társas vállalkozó. Erre jelen esetben van esély, hiszen a társaság tagja személyesen is közreműködik a tevékenységben. A lényeg, hogy így vagy úgy, a jelenlegi megoldással biztosan kiesne a kisadózás lehetőségéből.A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Sem a Ptk., sem egyéb jogszabály nem tartalmaz olyan kizáró rendelkezést, amely az egyszemélyes kft. ügyvezetőjének munkaviszonyban történő tevékenykedését tiltaná vagy korlátozná.A szabályok ismeretében tehát a helyzet megoldására többféle lehetőség is van. Az ügyvezető közreműködhet részmunkaidős munkaviszonyban, és mellette megbízási jogviszonyban elláthatja a tevékenységet is. A munkaidő meghatározása természetesen szabadon történhet, igazodva az ellátandó feladatokhoz, arra azonban ügyelni kell, hogy munkaviszonyban a minimálbér 30 százaléka után akkor is meg kell fizetni a járulékot, illetve a szociális hozzájárulási adót, ha a ténylegesen megállapított bér ennél kevesebb.A másik megoldás, hogy a tevékenységbe tartozó feladatok ellátása szintén a munkaviszony keretében történik, hiszen az Mt. nem tartalmaz olyan tiltást, hogy egy munkaviszony keretében nem lehet két munkakört ellátni. Ez tehát engedélyezett, és abban az esetben megmaradhat a főfoglalkozású kisadózói státusz az egyéni vállalkozásban, ha a kft.-ben a munkaidő nem éri el a heti 36 órát. Ez egyébként szintén egy részmunkaidős munkaviszony lesz, hiszen az Mt. szerint a teljes munkaidő heti 40 óra. Ebben az esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Biztosított egyéni vállalkozó bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni, illetve ha igen, milyen kódon a mellékállású kisadózói egyéni vállalkozói jogviszony megszűnését, illetve a tevékenység átalányadózóként történő folytatását abban az esetben, ha az érintett társas vállalkozóként biztosított?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyt (mint új biztosítási jogviszonyt) igen.Az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony bejelentésekor három jogviszonykód közül választhatunk:Főfoglalkozású egyéni vállalkozó: 1341Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett: 1342Egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok folytatása mellett: 1344Tehát, ha főfoglalkozású[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság végelszámolója I.

Kérdés: Lehet egy betéti társaság végelszámolója egy olyan beltag, aki a végelszámolás kezdetétől egyéni vállalkozóvá is vált? Milyen fizetési kötelezettség keletkezik a végelszámoló után, akinek ezen túlmenően van egy kft.-je is, melyben ügyvezetőként társas vállalkozó, és végelszámolóként nem vesz fel jövedelmet? Mentesülhet a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól átalányadózó egyéni vállalkozóként az érintett személy, abban az esetben, ha a kft.-ben megfizeti a minimumjárulékokat?
Részlet a válaszából: […] pedig ügyvezetői státuszára tekintettel társas vállalkozó.A Tbj-tv. 42. §-ának (8) bekezdése értelmében annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, minimumjárulék-fizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozásban áll fenn, míg a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem.Tehát többes vállalkozói jogviszony esetén főszabályként az egyéni vállalkozásban kell eleget tenni a minimálisadó- és minimálisjárulék-fizetési kötelezettségnek. Így abban az esetben, ha jövedelemkifizetésre nem kerül sor, a bt.-ben és a kft.-ben nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. Erről a nyilatkozatról a 2022. év vonatkozásában már "lekésett" a vállalkozó, noha valójában augusztus 31-ig társas vállalkozóként tett eleget minimálisjárulék-fizetési kötelezettségének, így álláspontunk szerint nem lenne akadálya, hogy ez a továbbiakban is maradjon.Információink szerint azonban az adóhatóság ragaszkodik a "törvény betűjéhez",[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság végelszámolója II.

Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
Részlet a válaszából: […] főfoglalkozásúnak, azaz tulajdonképpen elveszíti a kisadózás szerinti közteherfizetésre való jogosultságát az az egyéni vállalkozó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,b) a Tbj-tv. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a Tny-tv. alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a 2011. évi CXCI. tv. 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,f) rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Ev-tv. szerint nyilvántartásba nem vett, az Szja-tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül,i) a Gyvt. szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat az előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.Jelen esetben az a), illetve a g) pont lesz fontos.Az egyszerűsített végelszámolás esetén ugyanis végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat automatikusan a cég korábbi vezető tisztségviselői látják el. Az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül, aki a Ptk. rendelkezései értelmében vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a feladatait. A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése szerint azt, hogy a vezető tisztségviselő melyik jogviszonyban látja el a társaság ügyvezetését, a társasággal kötött megállapodásba kell foglalni. A jogviszony megválasztása tehát taggyűlési hatáskör, arról elegendő a tagok gyűlésének határozatot hozni, nem szükséges a társasági szerződés módosítása.Megbízási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó minimumjárulékai

Kérdés: Helyesen jár el az egyéni vállalkozó akkor, ha abban a hónapban, amikor szakképzettséghez kötött tevékenységről is állít ki számlát, a garantált bérminimum alapján fizeti meg a minimumjárulékot, de ha kizárólag nem szakképzettséghez kötött tevékenységből származik a bevétele, akkor a minimálbér alapulvételével fizet?
Részlet a válaszából: […] alapulvételével köteles-e a minimumjárulékot megállapítani, hogy az általa folytatott fő tevékenység igényel-e legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget.Az Ev-tv. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a fő tevékenységet rögzítenie kell az egyéni vállalkozók nyilvántartásába az azt vezető szervnek.Ennek megfelelően, ha az említett nyilvántartásba olyan tevékenység kerül fő tevékenységként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Ekhós művész járuléka

Kérdés: Milyen összeg után kell járulékot fizetnie egy napi 4 órás munkaviszonyban álló művésznek, aki a továbbiakban ekho szerinti adózással szeretné felvenni a jövedelmét? Elegendő a minimálbér feléig megfizetni, ha másutt nincs főállása?
Részlet a válaszából: […] minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a magánszemély– nyugdíjas;– a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;– igazolja, hogy az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Ekhós munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó minimumközterhei

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy társas vállalkozó abban az esetben, ha mellette két 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik, de az egyikben a munkabérét teljes egészében ekhósan veszi ki?
Részlet a válaszából: […] legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Mindehhez az említett szakasz (3) bekezdése annyit tesz hozzá, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.E feltétel vonatkozásában semmilyen jelentőséggel sem bír, hogy az érintett a munkabérét illetően milyen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom

Kérdés: Kifizetheti méltányossági alapon a 3 havi illetményt jubileumi jutalom címén a munkáltató annak a közalkalmazott munkavállalónak, aki 40 év jogosultsági ideje megszerzése után igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, a jogviszonya 2022. augusztus 31-én szűnik meg, és 2022. szeptember 19-én érte volna el a jutalomhoz szükséges 30 évet? A dolgozó 2022. április végéig szabadságát töltötte, az utolsó 4 hónapban pedig mentesült a munkavégzés alól.
Részlet a válaszából: […] évében esedékes jubileumi jutalomra, ebben az esetben azonban nagyon fontos, hogy két feltétel együttesen teljesüljön. A Kjt. 78. §-ának (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A hivatkozott 30. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a jogviszonynak felmentéssel kell megszűnnie, azaz ha a jogviszony közös megegyezéssel vagy lemondással szűnik meg, akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható. A másik feltétel, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősüljön [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]. Hiába kéri tehát a közalkalmazott a felmentéssel történő megszüntetést, ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4