96 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] dolgozik a kft.-ben, és azt tagi jogviszonyban teszi, akkor ügyvezetőként a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok alapján kell elbírálni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét. Ebben az esetben akkor jön létre a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. Az ügyvezetés természetesen történhet ingyenesen is, ami egy nem működő cég esetében teljesen életszerű. Ingyenes megbízás esetén ez esetben nem keletkezik sem járulék-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.Ha viszont az ügyvezető tag kizárólag ezt a tevékenységet végzi a cégben, tehát személyesen a tényleges munkában nem működik közre, vagy azt munkaviszony, esetleg megbízási jogviszony keretében teszi, akkor az ügyvezetői (megbízási) jogviszonyára tekintettel válik társas vállalkozóvá. Márpedig – ha nem nyugdíjas, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas személy – főfoglalkozású társas vállalkozóvá.A főfoglalkozású társas vállalkozó biztosítottnak minősül, ezért a társas vállalkozástól személyes közre-működésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után, de havonta legalább a minimálbér alapján társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A szociális hozzájárulási adót ez esetben leg-alább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetni.Abban az esetben, ha az ügyvezető tag a társas vállalkozás mellett egyéb jogviszonnyal is rendelkezik, változhat a helyzet. Ha ugyanis a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor csak a tényleges jövedelme után kell megfizetnie a közterheket, a minimumok után nem. Az a bizonyos összeszámítási szabály ebben az esetben érdekes lehet, hiszen a Tbj-tv. 42. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.Ha tehát a társas vállalkozás mellett fennálló másik jogviszony munkaviszony (vagy esetleg több munkaviszony), akkor nem a munkabér nagysága, hanem a munkaidő határozza meg, hogy társas vállalkozóként kell-e minimumközterheket fizetni. Amennyiben a munkaidő nem éri el a heti 36 órát, a közterheket – a munkaviszonyban elért bér nagyságától függetlenül – legalább a minimumok után meg kell fizetni a kft.-ben.A társas vállalkozás mellett fennálló megbízási jogviszonynak a vállalkozásban fennálló jogviszonyra, biztosítási és fizetési kötelezettségre semmilyen hatása nincs.Ha a másik jogviszony egyéni vállalkozás, akkor a minimum fizetési kötelezettség alapesetben ott keletkezik, de évente egyszer nyilatkozatot lehet tenni, hogy ezt a társas vállalkozás teljesítse. Ha a fizetési kötelezettség több társas vállalkozásban áll fenn, akkor a minimumot csak az egyikben kell megfizetni. Azt, hogy ez melyik legyen, a vállalkozó dönti el.A részmunkaidő "összeadódásának" szabályát az[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdésének a) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül – főszabály szerint – az a személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek – többek között – az alábbi tételek:– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem,– a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,– a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,– a felszolgálási díj,– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum-adó-alap részeként) magában foglalja továbbá a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatásokat, és az 1. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. A Tbj-tv. szerinti főállású társas vállalkozónak minősülő tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Minimálbérnek a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér minősül. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított összegről és a folyósítás időtartamáról határozatban kell rendelkezni.Ez esetben a törvény nem ad lehetőséget a GYED összegének megváltoztatására. A számítás alapja minden esetben a jogosultságot megelőzően elért jövedelemből (szerződés szerinti jövedelemből) számított naptári napi átlag. A GYED folyósításának időtartama alatt bekövetkező béremelés tehát nem befolyásolja a már megállapított összeget.Tekintettel arra, hogy a GYED összege maximalizálva van, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet csak, ezért a maximális összegben megállapított GYED-eket a minimálbér emelésének napjától a megemelt összeghatár figyelembevételével újra meg kell állapítani. Ez a szabály nem alkalmazható a jelen esetben, mivel még a minimálbér kétszeresét sem éri el a jövedelme (szerződés szerinti bére).Mivel negyedik gyermek után járó ellátásról van szó, felhívjuk a figyelmét a GYED összegének megállapítására vonatkozó kedvezményszabályra. Ennek lényege, hogy ha a gyermek GYED vagy GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű, mint a számított GYED alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ehhez viszont van egy feltétel, hogy az utolsóként[…]

Részlet a válaszából: […] minimálbérnek, indokolt az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó kérdés.Ám a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személyek esetében mégsem kell alkalmazni az arányos szolgálatiidő-számítás szabályait. A Tny-tv. 39. §-a ugyanis – visszautalva a Tbj-tv.-re – tételesen felsorolja azokat a biztosítási jogviszonyokat [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés a)-b), f) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony], amikor arányos szolgálati időt kell számolni.Az álláskeresési járadék folyósítása révén fennálló biztosítási jogviszony nem tartozik ebbe a körbe, így a járadékban részesülő személy a folyósítás tartama alatt teljes szolgálati időt szerez.A[…]

Részlet a válaszából: […] követően szerzett jövedelem nem képezi járulék alapját.Ez például egy június 1-jétől június 30-áig tartó 100 000 forintos megbízási díj esetében – a megbízott június 16-ával történő nyugdíjazására tekintettel – azt jelenti, hogy a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével számított 90 000 forintos jövedelemből 45 000 forint (tehát a június 1-jétől 15-ig terjedő időszakra járó rész) járulékalapot képez, és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli. A június 16-tól 30-ig járó jövedelem viszont már nem járulékalap, hiszen az érintett június 16-tól már nem biztosított.A Szocho-tv. valóban nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy utólagos kifizetés esetén az adóalapot vissza kellene helyezni. Ugyanakkor a jogszabály 1. §-ának (9) bekezdése kimondja, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.E szabály alapján tehát a példában említett 45 000 forintos járulékalap után a szociális hozzájárulási adót is le kell róni, míg[…]

Részlet a válaszából: […] elszámoltatásnál a korábbi kifizetést már nem vette figyelembe.Érdemes megemlíteni, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből – főszabály szerint – legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A főszabálytól eltérően a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér a munkabér legfeljebb 50 százalékáig vonható le.Jelen esetben a munkavállaló elismerte a jogalap nélküli kifizetést, ezért javasoljuk, hogy egy írásbeli fizetési felszólítást küldjenek neki az összeg, a jogcím (téves munkabér utalás), a visszafizetési határidő, illetve a jogorvoslati lehetőségek (30 napon belül keresetet adhat be az illetékes bíróságon) megjelölésével, és ez alapján a munkavállaló visszautalhatja a tévesen megfizetett munkabért.A munkavállalónak arra is van lehetősége, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy a munkabéréből levonást teljesítsenek, azonban ez csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet, aminek összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimum összegével, azaz 28 500 forinttal. Az ilyen hozzájáruláshoz javasoljuk az írásbeli formát.Természetesen nincs akadálya annak sem, hogy megállapodásban rendezzék a visszafizetést, azonban ilyenkor is tekintettel kell lenni arra, hogy a munkabéréből történő levonáshoz adott munkavállalói hozzájárulás kizárólag a levonásmentes munkabérrészig terjedhet.A jogalap nélkül kifizetett munkabért nettó összegben kell visszafizetni.Egyebekben megjegyzendő, hogy hatvan napon túl, 3 éven belül (elévülési idő) csak akkor[…]

Részlet a válaszából: […] igénye keletkezik a prémium kifizetésére, amelyet akár bírósági úton is lehetősége van érvényesíteni.A prémium intézményét nem szabad összekeverni a teljesítménybérezéssel, hiszen míg – ahogyan fentiekben is látható – a prémiumra való jogosultság feltételeit a munkáltató szabadon határozza meg, addig a teljesítménykövetelményt olyan módon kell meghatároznia a munkáltatónak, hogy az rendes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető legyen.Amennyiben a prémiumkitűzés alapján a teljesítés megkezdődött a munkavállalók által, a feltételeken a munkáltató már nem változtathat. Fontos megjegyezni azt is, hogy nemcsak feladatokat határozhat meg a munkáltató, hanem egyéb feltételekhez is kötheti a jogosultságot, így például előírhatja azt is, hogy nem jár prémium azon munkavállalóknak, akik a prémium kifizetésének esedékességekor felmondási idejüket töltik.Az egyetlen lehetőség a prémium követelésére prémiumkitűzés és feladat elvégzése nélkül kizárólag az az eset, ha a prémium megfizetésére a munkáltató a munkaszerződésben vállalt kötelezettséget.A jutalék hasonlít a prémium intézményéhez, azonban míg a prémiumot általában konkrét összegben határozzák meg, addig a jutalék legtöbbször a valamilyen feladat teljesítéséből vagy eladásból származó bevétel meghatározott hányadát jelenti.A jutalom és a bónusz szinonim fogalmak, az előzőekben felsorolt intézményektől az különbözteti meg őket a legjobban, hogy nemcsak munkateljesítményt ösztönözhetnek velük, hanem a legkülönbözőbb indokok alapján adhatja oda a munkáltató[…]

Részlet a válaszából: […] díj,– egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér),– a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,– mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 92 százaléka.A betegszabadságra jogosult munkavállaló esetében tehát a jogosultság kezdőnapjának hónapjára számított távolléti díj összege alapján kerül kiszámításra a táppénz alapja.Az Mt. 152. §-a értelmében a távolléti díj kiszámításakor az alapbért kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban, azaz az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra munkabér-kifizetés nem történt.Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg – többek között – óra- vagy teljesítménybérezés esetén[…]

Részlet a válaszából: […] egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege pedig már évek óta nem változott, így az továbbra is 28 500 forint, melyből a kérelmező a nyugdíjjárulék levonását követően 25 650 forintot kaphat kézhez. Amennyiben a GYES nem jár egész hónapra, naptári napokra lebontva ez nettó 855 forintot jelent. Esetünkben a hármas ikrekre havonta az édesanya vagy édesapa a járulék levonása nélkül 85 500 forintra jogosult, a járulékok levonását követően a kiutalt összeg 76 950 forint lesz; ezt a következő szabályozás indokolja, melyet szintén a fent megnevezett törvény tartalmaz. A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyermekenként – ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad-része jár. Ez azt jelenti, hogy egészen annak az évnek a végéig, míg a gyermekek nem érik el az iskolaérettséget, a kérelmező a jelzett összegben kaphatja az ellátást. Az élet azonban néha furcsa dolgokat produkál, és hiába hasonlatosak az ikrek sokszor a megszólalásig egymáshoz, az iskolaérettséget nem biztos, hogy egyszerre érik el. A jogszabály erre az esetre egyedileg rendelkezik. Amennyiben iker-gyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, akkor a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha az ikrek közül akár csak egy gyermek nem iskolaérett a szakvélemény alapján, akkor az összes gyermek jogán a kérelmező továbbra is megkaphatja a gyermekgondozást segítő ellátást. Ez esetünkre lefordítva azt jelenti, hogy az édesanya továbbra is – legalább még egy évig – 76 950 forint[…]

Részlet a válaszából: […] személy Németországban öregségi nyugdíjban részesül, akkor Magyarországon létesített munkaviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás, biztosítottként bejelenteni nem szükséges, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Nyugdíjasstátuszát a német biztosító erre vonatkozó határozatával igazolhatja.Német nyugdíjasként az S1-es igazolás[…]