Gépkocsivezetők kiküldetése

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
Részlet a válaszából: […] felmerült kiküldetési költségek megtérítése címén fizetik a munkavállaló részére, az nem része az adott országban elvárt minimális bérnek. A napidíjat tehát akkor lehet beszámítani az adott tagállamban elvárt minimális bérbe, ha mellette a munkáltató számlák alapján megtéríti a kiküldetéshez kapcsolódó költségeket.Az Szja-tv. 3. számú melléklete II. fejezetének 7. pontja értelmében a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemély (fuvaros) esetén - kizárólag az e tevékenysége tekintetében - igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a 285/2011. Korm. rendelet szerint naponta 60 eurónak megfelelő forintösszeg. A napi 60 euró tehát köztehermentesen kifizethető, azonban ennek egyik feltétele, hogy a kiküldött magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek megtérítésére jogosult (azaz a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást, például szállást, étkezést nem kap).Ez pedig azt jelenti, hogy a munkavállalók részére kifizetett 60 euró napidíj a kiküldetés során ténylegesen felmerülő költségek megtérítésére szolgál, így azt nem lehet figyelembe venni a külföldi minimálbér számítása során.A megoldás ebben az esetben az lehet, hogy a munkáltató megtéríti a munkavállalónak a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeit (szállás, utazás, étkezés). Az ezeken felül - napidíjként - kifizetett összeg ebben az esetben beszámítható a külföldi minimálbérhez.A munkáltató által megtérített költségeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni abban az esetben, ha az elszámolás rendben megtörténik. Ezeknek a költségeknek egy része a kamionsofőrök esetében nem releváns, a teljesség kedvéért azonban ezeket a szabályokat sem árt megismerni.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket a törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Ugyanezen bekezdés q) pontja alapján szintén nem része a jövedelemnek az utazási jegy ellenértéke, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a szállás díját, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Prémium, jutalék, bónusz, jutalom

Kérdés: Mi a különbség a prémium, a jutalék, a bónusz és a jutalom között?
Részlet a válaszából: […] jogos igénye keletkezik a prémium kifizetésére, amelyet akár bírósági úton is lehetősége van érvényesíteni.A prémium intézményét nem szabad összekeverni a teljesítménybérezéssel, hiszen míg - ahogyan fentiekben is látható - a prémiumra való jogosultság feltételeit a munkáltató szabadon határozza meg, addig a teljesítménykövetelményt olyan módon kell meghatároznia a munkáltatónak, hogy az rendes munkaidőben 100 százalékosan teljesíthető legyen.Amennyiben a prémiumkitűzés alapján a teljesítés megkezdődött a munkavállalók által, a feltételeken a munkáltató már nem változtathat. Fontos megjegyezni azt is, hogy nemcsak feladatokat határozhat meg a munkáltató, hanem egyéb feltételekhez is kötheti a jogosultságot, így például előírhatja azt is, hogy nem jár prémium azon munkavállalóknak, akik a prémium kifizetésének esedékességekor felmondási idejüket töltik.Az egyetlen lehetőség a prémium követelésére prémiumkitűzés és feladat elvégzése nélkül kizárólag az az eset, ha a prémium megfizetésére a munkáltató a munkaszerződésben vállalt kötelezettséget.A jutalék hasonlít a prémium intézményéhez, azonban míg a prémiumot általában konkrét összegben határozzák meg, addig a jutalék legtöbbször a valamilyen feladat teljesítéséből vagy eladásból származó bevétel meghatározott hányadát jelenti.A jutalom és a bónusz szinonim fogalmak, az előzőekben felsorolt intézményektől az különbözteti meg őket a legjobban, hogy nemcsak munkateljesítményt ösztönözhetnek velük, hanem a legkülönbözőbb indokok alapján adhatja oda a munkáltató[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.
Kapcsolódó címkék:      

Kettős állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló

Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak egy magyar-német kettős állampolgár alkalmazásakor, aki jelenleg Németországban már öregségi nyugdíjas? A munkavállaló eddig kizárólag Németországban dolgozott, ahol egy magán-betegbiztosítónál biztosított. Milyen igazolásokat kell bemutatnia az alkalmazásához? Kell számára tajszámot igényelni abban az esetben, ha nem kívánja igénybe venni a magyar egészségügyi ellátásokat?
Részlet a válaszából: […] személy Németországban öregségi nyugdíjban részesül, akkor Magyarországon létesített munkaviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás, biztosítottként bejelenteni nem szükséges, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Nyugdíjasstátuszát a német biztosító erre vonatkozó határozatával igazolhatja.Német nyugdíjasként az S1-es igazolás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Jutalom bevallása

Kérdés: Kell önellenőrzést benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a 2021. december 1-jével nyugdíjassá vált munkavállalója számára december hónapra számfejtett 1,2 millió forint összegű jutalom összegét a '08-as bevallás M-09-02-es lap 626. sorában vallották be a 627. sor helyett?
Részlet a válaszából: […] összegét a bevallás 627. sorában kell feltüntetni.Ennek oka, hogy e nem rendszeres jövedelmek a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása során az általánostól eltérő - a Tny-tv. R. 15. §-ának (3) bekezdésében taglalt szabályok szerint - kerülnek beszámításra.Ugyanakkor e számítási mód csak abban az esetben okoz (ekkor sem számottevő) eltérést, amennyiben az érintettnek az adott évben több olyan biztosításban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címke:

Családi adókedvezmény

Kérdés: Hogyan tudja visszafizetni a helytelenül igénybe vett családi kedvezményt az a munkavállaló, aki 2022. január hónapban a volt feleségével 50-50 százalékos arányban megosztva kérte a családi adókedvezményt, majd azt a felvilágosítást kapta, hogy csak 33 százalékot vehet igénybe, mert nem ő neveli a gyerekeket? Kell valamilyen bírságot fizetnie, ha majd csak az éves személyijövedelemadó-bevallásában korrigálja a hibát, és akkor fizeti vissza a különbözetet? Hogyan kerülhető el a bírság ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] fenn.A felváltva gondozott gyermek után a családi pótlékot a két szülő közös nyilatkozatával lehet igényelni. A közös kérelem alapján a gyermek után járó családi pótlékra a két szülő a jogszabály alapján 50-50 százalékos arányban válik jogosulttá [Cst. 9. § (4) bekezdés]. Mivel a felváltva gondozás a gyermek azonos időtartamú gondozását jelenti, fel sem merülhet, hogy a szülők az 50-50 százalékos aránytól eltérő megoszlásban igénylik a családi pótlékot. Ha a szülők közösen tett nyilatkozata a családi pótlék megállapításához pl. a körülmények változása okán nem fedi a valóságot, akkor azt a családi pótlékot folyósító szervhez be kell jelenteni.A családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítésének joga a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosult szülők esetén mindkét szülőt megilleti 50-50 százalékos arányban azzal, hogy a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak [Szja-tv. 29/B. § (1e) bekezdés]. A felváltva gondozott gyermek után a felváltva gondozó szülőket felesben megillető adóalap-kedvezmény azon a törvényi feltételezésen alapul, hogy a szülők egyenlő időszakokban gondozzák felváltva a gyermeküket. A kedvezmény 50-50 százalékos megoszlásának mértéke nem felülírható.Összefoglalva,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszony

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell bejelenteni egy kft. 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjait, ha mindketten ügyvezetők, de ezért a tevékenységért semmilyen díjazásban nem részesülnek? Mindkét tulajdonos kisadózó egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak mi-nő-sülnek a vállalkozások ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] megbízási jogviszony keretében látják el az ügyvezetést. Ennek megfelelően a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősülnek. Így a 22T1041-es nyomtatványon 1451-es kóddal kell bejelenteni őket. Mivel nincs heti 36 órás munkaviszonyuk, illetve nem nappali tagozatos diákok, havi minimálisadó- és -járulék-fizetési kötelezettség terheli őket a kft.-ben.A társas vállalkozóként fennálló biztosítás keletkezésével párhuzamosan kisadózóként pedig - a Kata-tv. 2. § 8. pontjának g) alpontja értelmében - nem főállásúvá válnak.A másik lehetőség, hogy a társaságban munkaviszony keretében látják el az ügyvezetői teendőket. Ha munkaviszonyukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, a kisadózói jogviszonyuk változatlanul nem főállásúnak minősül, míg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltató által elrendelt képzés

Kérdés: Jár munkabér, illetve pótlék a munkáltató által elrendelt, jogszabály által előírt képzés idejére az alábbi esetben? Az érintett dolgozókat egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják, 6.00-14.20-ig tart a munkaidejük, de általában hamarabb befejezik a munkát, így havonta 8-24 órával kevesebbet dolgoznak, mint a keret szerinti tényleges munkaidejük, viszont a kieső időre is megkapják a munkabérüket. Túlórának minősül a képzés időtartama, ha munkaidőn túl zajlik, hetente három alkalommal kb. egy hónapon keresztül? Kell pluszban fizetni a képzésre annak ellenére, hogy arra az időre is megkapják a dolgozók a bérüket, amikor ténylegesen nem dolgoznak? Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatban? Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak azon munkavállalók esetében, akik távolabbi helyekről járnak be dolgozni, és a tanfolyam miatt csak kb. 1-1,5 óra várakozással tudnak este hazaérni? A dolgozók a havi bérlettérítést 100 százalékban megkapják.
Részlet a válaszából: […] munkaidőnek számít, mivel a munkavállaló abban az idősávban is a munkáltató utasítása szerint jár el, vagyis a munkaszerződésből eredő kötelezettségét teljesíti. Azonban jelen esetben a képesítés megszerzését törvény írja elő, ezért közvetlenül nem a munkáltató kötelezi a munkavállalót a képzés elvégzésére, hanem jogszabályban megfogalmazott kritérium, amelyet a munkáltató nem írhat felül. Ezért eredetileg a munkavállaló feladata lenne gondoskodni arról, hogy a szükséges képesítéseket megszerezze, mivel jelen követelmény nem a munkáltató üzleti érdekéből, illetve arra alapozott döntéséből ered. Tehát a képzésen való részvétel ebben a helyzetben nem tekintendő munkaidőnek, ezért munkabér és pótlék fizetése nem indokolt.A teljes körű válasz érdekében vizsgáljuk meg, hogy mi lenne a teendő, ha a képzés munkaidőnek számítana. Az előbbiekben leírt eredmény ekkor sem változna, mivel jelen esetben a munkavállalók foglalkoztatása munkaidőkeretben történik. A munkaidőkeret fontos ismérve, hogy lehetővé teszi a munkáltató számára az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazását, amely következtében a munkáltató szabadabban határozhatja meg a munkavállalók adott napi munkaidő-beosztását, vagyis az egyik napon pl. 6 órára, míg a következő napon 10 órára is beosztható a munkavállaló. Ez alapján a képzés napjaira is be lehet osztani a munkavállalót hosszabb napi munkaidőre, így a havi munkaidőkeretbe a korábban befejezett munkavégzések miatt belefér a képzési idő. Megjegyzendő, hogy ilyenkor is figyelemmel kell lenni a napi és heti pihenőidőre, valamint a munkaközi szünetekre. Azonban - mint ahogy említésre került az előző bekezdésben is - erre a megközelítésre nincs szükség, mivel nem számítandó munkaidőnek jelen képzésen való részvétel.A nyilvántartási kötelezettség tekintetében a képzést nem munkaidőnek kell elszámolni, mivel törvény teszi kötelezővé azt. Azonban ajánlott adminisztrációt vezetni arról, hogy a képzéssel érintett munkavállalók az adott időpontokban megjelennek-e a képzésen. Ettől függetlenül pedig általánosságban az Mt. 134. §-a alapján a munkáltató köteles nyilvántartást vezetni a rendes és a rendkívüli munkaidőről, a készenlétről, a szabadságról, illetve azon megállapodásokról, amelyek értelmében a felek eltérnek az Mt. által meghatározott munkaidőre és munkaidő--beosztásra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Egyéni vállalkozó ekhója

Kérdés: Terheli minimumjárulék-fizetés azt az egyéni vállalkozót, aki munkaviszonyban is áll, de munkabére teljes egészére az ekho szerinti közteherfizetést választja?
Részlet a válaszából: […] módot választ.Ugyanakkor az ekho választásának a lehetősége kérdéseket vet fel. Az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében ugyanis munkaviszonyban az ekho szerinti adózás csak abban az esetben lehetséges a munkabér egészére nézve (nem nyugdíjas esetében), ha- a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;- a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen (munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként vagy megbízási jogviszonyban) az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Átalányadózás ingatlan-bérbeadás és magánszálláshely-tevékenység esetén

Kérdés: Választhatja az átalányadózást egy öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó abban az esetben, ha magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez? Abban az esetben, ha ugyanez az egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez, átalányadózás választása esetén valóban semmilyen közterhet nem kell megfizetnie évi 1 200 000 forint bevételig? Milyen közterheket kell megfizetni az 1 200 000 forint feletti bevétel után? Az '58-as bevallást üresen is be kell nyújtani?
Részlet a válaszából: […] magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységére 40 százalék költséghányadot alkalmazhat. Az átalányadózásból származó jövedelemből az éves minimálbér felét meg nem haladó összeg - ez 2022-ben valóban 1,2 millió forintot jelent - adómentes. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kétmillió forint bevételig nincs adófizetési kötelezettség. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót nem terheli sem szociális hozzájárulási adó, sem társadalombiztosítási járulék.A 2258-as havi bevallást a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Szerződés szerinti munkabér

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?
Részlet a válaszából: […] díj,- egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér),- a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,- mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 92 százaléka.A betegszabadságra jogosult munkavállaló esetében tehát a jogosultság kezdőnapjának hónapjára számított távolléti díj összege alapján kerül kiszámításra a táppénz alapja.Az Mt. 152. §-a értelmében a távolléti díj kiszámításakor az alapbért kell figyelembe venni, ha az irányadó időszakban, azaz az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra munkabér-kifizetés nem történt.Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg - többek között - óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
1
2
3
10