877 cikk rendezése:
1. cikk / 877 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
2. cikk / 877 Jubileumi jutalom
Kérdés: Beleszámít az állásidő a jubileumi jutalomra jogosító időbe egy kulturális intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében, aki 2023. április 24-től keresőképtelen, 2023. június 1-jétől a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmatlannak minősítette a munkavégzésre, az intézmény azonban nem tudott megfelelő munkakört biztosítani a számára, de nem mondott fel neki, azóta is állományban tartja? Milyen munkabér alapján kell kifizetni a jutalmat ebben az esetben?
3. cikk / 877 Bt. beltagjának üzemorvosi vizsgálata
Kérdés: Kötelező a munkavállalók üzemorvosi munkaköri alkalmassági vizsgálatának elvégzése egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő beltagja esetében, aki a cég ügyvezetésén kívül részmunkaidőben személyesen is dolgozik a vállalkozásban? Hogyan módosult az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozás?
4. cikk / 877 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
5. cikk / 877 Nyugdíjigénylés több tagállamban végzett munka esetén
Kérdés: Melyik tagállamban kell kezdeményeznie a nyugdíj-megállapítást annak a magyar állampolgárságú igénylőnek, aki az elmúlt években több uniós országban is létesített biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyt? Milyen jogszabályokat kell alkalmazni ebben az esetben?
6. cikk / 877 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Be kell jelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott öregségi nyugdíjas munkavállalót, illetve kell közterhet fizetni ebben az esetben? Amennyiben nem kell megtenni a bejelentést, hogyan igazolható, hogy létrejött a foglalkoztatás?
7. cikk / 877 Munkavállaló képzése
Kérdés: Utasíthatja a munkáltató a munkavállalóit, hogy szombati napokon járjanak egy olyan képzésre, ahol – többek között – a munkájukhoz szükséges új eszközök kezelését is megtanulják? Szombati napokon egyébként beosztás szerint nem végeznek munkát a dolgozók. A tanfolyam díját ebben az esetben a munkáltatónak kell megfizetnie?
8. cikk / 877 Szabadságmegváltás
Kérdés: Meg kell váltani a munkavállaló szabadságát a munkaviszony megszűnése esetén akkor is, ha a munkáltató a felmondási idő teljes tartamára felmentette a dolgozót a munkavégzési kötelezettsége alól? Van különbség az eljárásban abban az esetben, ha a kilépő dolgozó vezető állású munkavállalónak minősül? Szabadságmegváltás esetén módosul a munkaviszony megszűnésének időpontja?
9. cikk / 877 Munkaszerződés módosítása
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkavállalók nem akarják elfogadni a munkáltató által kezdeményezett munkaszerződés-módosítást, mert úgy vélik, hogy a módosítás kedvezőtlen lenne a számukra? Felmondhat a munkáltató azoknak a munkavállalóknak, akik nem fogadják el a módosítást?
10. cikk / 877 Fizetés nélküli szabadság megszakítása
Kérdés: Mi a helyes eljárás a munkaadó részéről abban az esetben, mikor a GYED-ellátásban részesülő kismama kéri fizetés nélküli szabadságának megszakítását, de a kérelem benyújtásával egyúttal közli, hogy ismét várandós, és veszélyeztetett terhessége okán orvosa táppénzre vette? Meg kell szüntetni a fizetés nélküli szabadságot, és ha igen, mikortól (a munkavállaló nem jelzett konkrét dátumot), tekintettel a munkáltató rendelkezésére álló 30 napra? A munkavállaló a veszélyeztetett terhessége miatt nem tud ténylegesen munkába állni.