GYOD öregségi nyugdíj mellett

Kérdés: Jogosult lehet gyermekek otthongondozási díjára egy öregségi nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] vagy köznevelési/felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,b) a szülő rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási díjának összegét,c) a szülő nappali tagozaton tanul,d) a szülő keresőtevékenységet folytat.Főszabály szerint, ha a szülő a gyermekek otthongondozási díjánál magasabb összegű rendszeres pénzellátásban részesül, akkor a jogosultság megszűnik. Amennyiben a pénzellátás összege alacsonyabb, akkor a gyermekek otthongondozási díját csak a különbözeti összegben lehet folyósítani. Bizonyos ellátások mellett azonban a szülő egyidejűleg és teljes összegben megkapja a gyermekek otthongondozási díját. Ilyen ellátás a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása. Ha a szülő a gyermekek otthongondozási díjában részesül, akkor a díjjal egyidejűleg az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági ellátás akkor állapítható meg, ha az új ellátásra jogosultság megnyílása előtti húsz éven belül legalább tíz évig otthon ápolta tartósan önellátásra képtelen gyermekét/hozzátartozóját. A tíz év otthon ápolás akkor bizonyított, ha a szülő igazolja, hogy összeszámítva, vagyis nem feltétlenül egybefüggően legalább tíz évig emelt összegű ápolási díjban, kiemelt ápolási díjban vagy gyermekek otthongondozási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett

Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] közszférában dolgozik? Nem kaphatja egyszerre a munkabért és a nyugdíjat is az, aki nyugdíjasként közalkalmazotti jogviszonyt, költségvetési intézménynél fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt, vagy a Magyar Honvédséggel fennálló szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt tölt be vagy létesít.Az öregségi nyugellátást a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.A nyugdíj folyósításának szüneteltetése alól csak az a nyugdíjas jelent kivételt, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.A társas vállalkozó a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosítottnak minősül. A Tbj-tv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de havonta legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A Tbj-tv.-hez hasonlóan a Szocho-tv. is meghatároz egy minimális alapot a fizetendő szociális hozzájárulási adóhoz a 8. § (1) bekezdésében. Ennek értelmében a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.A leírtak alapján tehát az „A” gazdasági társaságban a személyesen közreműködő társas vállalkozó után havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és legalább a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót. Természetesen, ha a tényleges jövedelem ennél magasabb, akkor az lesz a közterhek alapja.A leírtak alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonos a „B” vállalkozásban is biztosítottá válik [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés], azaz egyidejűleg két fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.A Tbj-tv. erre az esetre is tartalmaz rendelkezést. A 42. § (4)–(7) bekezdései szerint, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.Ebben az esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31-éig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.Ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a minimumközterhek megfizetésére választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Nők nyugdíjazása

Kérdés: Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a köz-érdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címke:

Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] bízzanak meg, pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőirodát, de a munkavállaló maga is teljesítheti a járulékfizetést a munkáltató helyett eljárva.Abban az esetben, ha a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán), akkor Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat.Ebben az esetben is kötelező vizsgálni, hogy a munkavállaló a saját országában biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor a magyar munkáltatónak ugyanúgy kell eljárnia, mint az előző esetben: azaz a járulékfizetés és minden adminisztratív kötelezettség a biztosítás helye szerinti tagállamban marad.Minden EU-s tagállami munkavállalónál vizsgálni kell, hogy melyik ország társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, még akkor is, ha nem lép be Magyarország területére. Ez azért szükséges, mert a foglalkoztatás ugyan magyar munkáltatóhoz kötött, de az uniós szabályok alapján el kell dönteni, hogy a társadalombiztosítási kötelezettségek melyik országban keletkeznek, és ezt az A1 igazolás hitelesen igazolja.Az Európai Unió szabályai kizárják a kettős biztosítottságot: egy magánszemély egyidejűleg csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerében lehet biztosított. Ha valaki párhuzamosan több EU-tagállamban dolgozik, a koordinációs rendelet mindig kijelöli, hogy melyik ország biztosítási jogszabályai lesznek alkalmazandók.Az adóhatóságok között automatikus adatcsere működik (pl. pénzügyi számlák, jövedelmek, béradatok tekintetében) az EU-ban és más országokkal. Ennek lényege, hogy előre meghatározott pénzügyi és adózási adatokat, rendszeres időközönként, automatikusan továbbítanak egymásnak az érintett államok adóhatóságai – külön kérés és előzetes megkeresés nélkül. Az információcsere elsősorban a nemzetközi adóelkerülés, adócsalás visszaszorítására és a jogszerű adóztatás biztosítására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Bérpótlék ünnepnapokon

Kérdés: Jogosult lesz bérpótlékra, és ha igen, akkor milyen mértékben az a call centeres munkakörben dolgozó munkavállaló, aki külföldi munkáltató részére otthonában végezhető munkakörben végez munkát, munkája során nagyszámú külföldről érkező bejövő hívást fogad, amelyek indokolják, hogy október 23-án az állami ünnepen is dolgozni fog?
Részlet a válaszából: […] pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján teljesíti. Amennyiben a külföldi vállalkozás biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettségét az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő elmulasztja, a kötelezettséget az érintett foglalkoztatott saját maga teljesíti.A Tbj-tv. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozás társadalombiztosítási járulékot állapít meg és von le. A (2) bekezdés szerint a külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.A jogkövetkezmények korlátozott viselése nyomatékosítja a foglalkoztatott kötelezettségteljesítését. Amennyiben a külföldi vállalkozás elmulasztja a foglalkoztatással összefüggésben keletkezett bejelentési, járulékbevallási és fizetési kötelezettségét, a foglalkoztatott köteles mindezt teljesíteni, és ha elmulasztja, a mulasztási bírság és adóbírság kivételével vállalnia kell a jogkövetkezményeket.A kérdés társadalombiztosítást érintő vetülete után annak munkajogi megközelítése is fontos. A bér-pótlék kifizetésével a munkáltató a szokásostól eltérő, nehezebb munkakörülmények között végzett munkát díjazza. A munkavégzést nehezítő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.A társas vállalkozói jogviszony azonban kizárja a kisadózás lehetőségét, hiszen a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának g) alpontja alapján nem minősül főállású egyéni vállalkozónak az a személy, aki a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Tehát a „B” kft.-ben mindenképpen munkaviszonyban kell ellátnia az ügyvezetést. A Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának már említett g) alpontja alapján több munkaviszony esetén a munkaidőt össze kell számítani, így az ügyvezető munkaideje a heti 6 órát nem érheti el, tekintve, hogy a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] semmis lesz a megállapodás, ugyanis semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit az Mt. 29–30. §-ai taglalják részletesen.Alternatív megoldást sajnos a teljes ügy és a háttér ismerete nélkül nem tudunk javasolni. A Tbj-tv.-ben szabályozott társadalombiztosítási ellátásra szóló megállapodás természetesen átgondolható. Fontos feltétel a megállapodás megkötéséhez, hogy a munkavállaló nem lehet saját jogú nyugdíjas, nem állhat biztosítási jogviszonyban, vagy annak szünetelnie kell. A megállapodás megköthető kedvezményezett személy javára is, ebben az esetben a kedvezményezettnek kell megfelelnie az adott megállapodás szerinti feltételeknek. A járulék mértéke: 22 százalék a megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege után. Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny-tv.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. Ilyen esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincadrészének szorzata. Ilyenkor a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslatra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címke:

Ukrán állampolgár egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága

Kérdés: Munkaviszonya megszűnése esetén fizetheti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és jogosult lenne továbbra is táppénzre az az ukrán állampolgár, akinek 7 hónapja van magyarországi bejelentett lakcíme, és azóta van biztosítási jogviszonya is, viszont szinte a munkaviszonya kezdetétől táppénzen van?
Részlet a válaszából: […] tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,– a hontalan.Belföldi– az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultak esetén az a Magyarországon élő magyar állampolgár is,– az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek esetén az a legalább egy éve Magyarországon élő magyar állampolgár is,aki az Eb-tv. 80. §-ának (5) bekezdése szerinti – a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosításra vonatkozó – bejelentést nem teljesített.Amennyiben az érintett személy nem felel meg valamelyik fenti feltételnek, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem tud bejelentkezni.Ebben az esetben a Tbj-tv. 49. §-a szerinti megállapodás megkötésével szerezhető jogosultság az egészségügyi szolgáltatás biztosítására.A teljesség kedvéért tájékoztatjuk az érintettet, hogy vannak olyan esetek, amikor megállapodás nélkül is jogosult ellátásra az ukrán állampolgár, ezt azonban alapvetően befolyásolja, hogy milyen jogcímen tartózkodik hazánkban.Sürgősségi ellátásra jogosult az átmenetileg Magyarországon tartózkodó, okmányokkal rendelkező ukrán állampolgár, aki nem kért menedékes státuszt vagy tartózkodási engedélyt. Ennek keretében útlevelének bemutatása alapján heveny megbetegedés vagy sürgős szükség esetén jogosult orvosi, szakorvosi kezelésre, gyógyszerellátásra, kórházi és gyógyintézeti kezelésre, illetve gyógyászati segédeszközökre. A sürgősségi eseteken túl a gyógykezelés csak a költségek teljes összegének megtérítése, vagy a már említett megállapodás megkötése ellenében lehetséges.Oltalmazottkénti elismerését kérő és oltalmazottként (tartózkodási okmánnyal és magyarországi szálláshely címét tartalmazó hatósági bizonyítvánnyal igazolva) elismert (társadalombiztosítási jogviszonyban nem álló) személyek, valamint az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező, és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező ukrán–magyar (kettős) állampolgárok betegségük esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosultak az alábbi ellátásokra:– egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;– az életkorukhoz kötött kötelező védőoltásra;– a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg--szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógy-kezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;– a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, gyógykezelésre, műtéti beavatkozásokra, gyógyászati ellátásra, a gyógy-kezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre;– az onkológiai szakellátás, egyéb krónikus betegellátás keretében vizsgálatra és gyógykezelésre, továbbá az ártámogatással[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kiegészítő nyugdíjemelés 2025-ben

Kérdés: Ki kaphat 2025. novemberben kiegészítő nyugdíjemelést?
Részlet a válaszából: […] ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a kiegészítő rokkantsági támogatásban, a kiegészítő hozzátartozói támogatásban, az árvák kiegészítő támogatásában és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátásokban, házastársi pótlékban, házastárs után járó jövedelempótlékban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, a nemzeti gondozási díjban és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelésekben és juttatásokban részesülő személyek, feltéve ha számukra a 2025. januári emelés is járt.A 2025. novemberi kiegészítő emelés megilleti továbbá a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított, a felsorolás szerinti saját jogú ellátásban részesülő személyt is, amennyiben ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg.Az előzőek mellett a kiegészítő emelés jár a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személynek is, amennyiben az ellátását 2025. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági járadékának, vagy januári emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
9