95 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] hozzátartozói nyugellátást,f) mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,g) mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,h) korhatár előtti ellátást,i) szolgálati járandóságot,j) átmeneti bányászjáradékot,k) táncművészeti életjáradékot,l) rokkantsági ellátást,m) rehabilitációs ellátást,n) baleseti járadékot,o) rokkantsági járadékot,p) bányászok egészségkárosodási járadékát,q) fogyatékossági támogatást,r) vakok személyi járadékát,s) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,t) polgármesterek közszolgálati járadékát,u) a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny-tv. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő[…]

Részlet a válaszából: […] közszférában dolgozik? Nem kaphatja egyszerre a munkabért és a nyugdíjat is az, aki nyugdíjasként közalkalmazotti jogviszonyt, költségvetési intézménynél fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt, vagy a Magyar Honvédséggel fennálló szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt tölt be vagy létesít.Az öregségi nyugellátást a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.A nyugdíj folyósításának szüneteltetése alól csak az a nyugdíjas jelent kivételt, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben,[…]

Részlet a válaszából: […] intézmény azonosító adatait, a képzésre vonatkozó adatokat – ideértve a képzés kezdetét és befejezését is – tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a 7. § a) pontja szerinti igénylő igazolja, hogy külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott olyan tanulmányokat, amelyek a külföldi állam joga szerint kiállított olyan oklevélhez vezetnek, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása alapján,3. a 7. § a) pontja szerinti igénylő keresőtevékenysége alapján valamely más állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, vagy4. a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősülazzal, hogy a kétéves jogosultsági időszak számítása során a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani, és a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap – illetve a 2) pont szerinti hallgatói jogviszony megszűnését követően legfeljebb 6 hónap – megszakítás van, amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele, valamint az 1)–3) pont szerinti jogviszony szünetelése nem minősül a jogviszony megszakításának, de ennek időtartama a teljesítendő kétéves jogosultsági időszakba szintén nem számít bele, továbbá a kölcsön igénylését megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy d)–k) pontjai szerinti jogviszonyban – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – töltött időnek vagy olyan időszaknak kell minősülnie, amely alatt az igénylő a Tbj-tv. 4. §-ának 11) pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek tekintendő, vagy a 7. § a) pontja szerinti igénylőként Magyarországon valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet számára folytatott keresőtevékenysége alapján e másik állam vagy nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó szakképző intézményben nappali[…]

Részlet a válaszából: […] vagy köznevelési/felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,b) a szülő rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási díjának összegét,c) a szülő nappali tagozaton tanul,d) a szülő keresőtevékenységet folytat.Főszabály szerint, ha a szülő a gyermekek otthongondozási díjánál magasabb összegű rendszeres pénzellátásban részesül, akkor a jogosultság megszűnik. Amennyiben a pénzellátás összege alacsonyabb, akkor a gyermekek otthongondozási díját csak a különbözeti összegben lehet folyósítani. Bizonyos ellátások mellett azonban a szülő egyidejűleg és teljes összegben megkapja a gyermekek otthongondozási díját. Ilyen ellátás a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása. Ha a szülő a gyermekek otthongondozási díjában részesül, akkor a díjjal egyidejűleg az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági ellátás akkor állapítható meg, ha az új ellátásra jogosultság megnyílása előtti húsz éven belül legalább tíz évig otthon ápolta tartósan önellátásra képtelen gyermekét/hozzátartozóját. A tíz év otthon ápolás akkor bizonyított, ha a szülő igazolja, hogy összeszámítva, vagyis nem feltétlenül egybefüggően legalább tíz évig emelt összegű ápolási díjban, kiemelt ápolási díjban vagy gyermekek otthongondozási[…]

Részlet a válaszából: […] havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.A társas vállalkozói jogviszony azonban kizárja a kisadózás lehetőségét, hiszen a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának g) alpontja alapján nem minősül főállású egyéni vállalkozónak az a személy, aki a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Tehát a „B” kft.-ben mindenképpen munkaviszonyban kell ellátnia az ügyvezetést. A Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának már említett g) alpontja alapján több munkaviszony esetén a munkaidőt össze kell számítani, így az ügyvezető munkaideje a heti 6 órát nem érheti el, tekintve, hogy a[…]

Részlet a válaszából: […] közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.A társas vállalkozó a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosítottnak minősül. A Tbj-tv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de havonta legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A Tbj-tv.-hez hasonlóan a Szocho-tv. is meghatároz egy minimális alapot a fizetendő szociális hozzájárulási adóhoz a 8. § (1) bekezdésében. Ennek értelmében a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.A leírtak alapján tehát az „A” gazdasági társaságban a személyesen közreműködő társas vállalkozó után havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és legalább a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót. Természetesen, ha a tényleges jövedelem ennél magasabb, akkor az lesz a közterhek alapja.A leírtak alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonos a „B” vállalkozásban is biztosítottá válik [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés], azaz egyidejűleg két fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.A Tbj-tv. erre az esetre is tartalmaz rendelkezést. A 42. § (4)–(7) bekezdései szerint, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.Ebben az esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31-éig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.Ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a minimumközterhek megfizetésére választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya[…]

Részlet a válaszából: […] bízzanak meg, pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőirodát, de a munkavállaló maga is teljesítheti a járulékfizetést a munkáltató helyett eljárva.Abban az esetben, ha a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán), akkor Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat.Ebben az esetben is kötelező vizsgálni, hogy a munkavállaló a saját országában biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor a magyar munkáltatónak ugyanúgy kell eljárnia, mint az előző esetben: azaz a járulékfizetés és minden adminisztratív kötelezettség a biztosítás helye szerinti tagállamban marad.Minden EU-s tagállami munkavállalónál vizsgálni kell, hogy melyik ország társadalombiztosítási rendszerébe tartozik, még akkor is, ha nem lép be Magyarország területére. Ez azért szükséges, mert a foglalkoztatás ugyan magyar munkáltatóhoz kötött, de az uniós szabályok alapján el kell dönteni, hogy a társadalombiztosítási kötelezettségek melyik országban keletkeznek, és ezt az A1 igazolás hitelesen igazolja.Az Európai Unió szabályai kizárják a kettős biztosítottságot: egy magánszemély egyidejűleg csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerében lehet biztosított. Ha valaki párhuzamosan több EU-tagállamban dolgozik, a koordinációs rendelet mindig kijelöli, hogy melyik ország biztosítási jogszabályai lesznek alkalmazandók.Az adóhatóságok között automatikus adatcsere működik (pl. pénzügyi számlák, jövedelmek, béradatok tekintetében) az EU-ban és más országokkal. Ennek lényege, hogy előre meghatározott pénzügyi és adózási adatokat, rendszeres időközönként, automatikusan továbbítanak egymásnak az érintett államok adóhatóságai – külön kérés és előzetes megkeresés nélkül. Az információcsere elsősorban a nemzetközi adóelkerülés, adócsalás visszaszorítására és a jogszerű adóztatás biztosítására[…]

Részlet a válaszából: […] méltányosságból történő igénylésén. Méltányosságból annak engedélyezhető táppénz, aki a keresőképtelenségét megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát [Eb-tv. 50. § (1) bekezdés].Jelen esetben pontosan erről van szó, tehát a kérelem benyújtható.Felhívjuk a figyelmet, hogy a biztosítási jogviszony fennállása alatt, a biztosított számára megállapított táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezhető táppénzfolyósítás időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. A méltányosságból megállapítható táppénz folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított táppénz naptári napi összege nem haladhatja meg a táppénz naptári napi maximumösszegét, azaz a táppénzre való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrészét. Az elbírálás során az egészségbiztosítási szerv figyelembe veszi a biztosított biztosításban töltött idejét, 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát, jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit, valamint az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltakat.Csecsemőgondozási díjra és GYED-re az általános szabályok alapján nem lesz jogosult a munkavállaló, hiszen mindkét ellátásnak feltétele a két éven belül szerzett legalább 365 napnyi biztosítási idő. A táppénzfolyósítás ideje (amennyiben a méltányossági kérelem pozitív elbírálásra kerül) ugyan biztosításban töltött időnek minősül, de még ezzel együtt sem szerezhető meg az egy év. Esetleg ebben az esetben is szóba jöhet a méltányossági ellátás.A méltányosságból megállapított ellátás időtartama csecsemőgondozási díj esetében nem haladhatja meg a szülési szabadságnak megfelelő időtartamot (168 nap), gyermekgondozási díj esetében legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig lehet méltányosságot gyakorolni.Az ellátás összege csecsemőgondozási díj vonatkozásában a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészénél [2025. évben: (290.800×2)/30 = 19.386,6 Ft] nem lehet több.A gyermekgondozási díj esetén pedig a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál [2025. évben: (290.800×2×0,7) 407.120 Ft] nem lehet magasabb. A méltányossági ellátást kizárólag a kormányhivatal állapíthatja meg. A biztosított kérelmét a foglalkoztatóhoz nyújtja be, amit a foglalkoztatónak (a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónak is) az összes csatolt dokumentummal együtt a kézhezvételtől számított 5 napon belül továbbítania kell a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:– „Kérelem a biztosított részére pénzbeli ellátás méltányosságból történő elbírálásához” elnevezésű nyomtatványt,–[…]

Részlet a válaszából: […] megállapodás szerint havonta 63.976 forintot kell fizetni (minimálbér 2025-ben 290.800 Ft × 22%). Az esedékes havi befizetés elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik.Fontos hangsúlyozni, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő hiányzó részét megállapodás kötésével nem lehet pótolni, és a már megkötött megállapodások alapján szerzett szolgálati időt nem lehet figyelembe venni a nők kedvezményes nyugdíjához jogosultsági időként.Felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok ideje 1998. január 1-jétől nem szolgálati idő. Amennyiben a felsőfokú tanulmányok alatt valaki nem rendelkezik biztosítással, erre az időtartamra szolgálati időt szerezhet megállapodás kötésével. A megállapodás utólag is megköthető. Például köthető ma megállapodás szolgálati idő szerzésére 1999-től 2003-ig folytatott tanulmányok időtartamára. Amennyiben visszamenőleges időre történik a megállapodás megkötése, akkor a tanulmányok teljes időtartamára egy összegben kell a járulékot megfizetni a megállapodás megkötését követő 30 napon belül. A fizetési kötelezettség alapja a minimálbér, 22 százalék nyugdíjjárulék fizetése mellett. Például, ha a felsőfokú tanulmány ideje 1999. szeptember 1-től 2003. június 15 tartott, ami 1384 nap (ez a megvásárolható napok száma), akkor egy összegben 2.951.416 forintot kellene fizetni ahhoz, hogy ez az időtartam később, az öregségi nyugdíj megállapításánál szolgálati időként elismerhető legyen (a számítás: 290.800/30 = 9693,3 Ft. 9693,3 Ft × 1384 nap = 13.415.527 Ft. 13.415.527 Ft × 22% = 2.951.416 Ft).A társadalombiztosítási öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges tizenöt, illetve húsz év szolgálati időből hiányzó szolgálati idő pótlása érdekében kötött megállapodással mindig csak az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz hiányzó szolgálati idő mennyiségét, maximum azonban öt naptári évet lehet megváltani. A hiányzó szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. A hiányzó szolgálati időért fizetendő összeget is egy összegben kell kifizetni. A fizetendő összeg mértéke a hiányzó szolgálati idő napjainak számától, a minimálbértől, a nyugdíjjárulék mértékétől függ. A számítási szabályok teljes mértékben megegyeznek a felsőfokú tanulmányok idejének megvásárlásánál bemutatott számítási szabályokkal, azzal, hogy a megvásárolható napok pontos számát – ahogy említettük – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti jövedelménél kedvezőbb. Ezt a szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem alapján került megállapításra. Mivel a dolgozó a munkaviszonya megszűnését követő 30 napon belül a foglalkoztatónál ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá vált, ezért a biztosításának kezdőnapja nem változott, s alkalmazható a kedvezőbb naptári napi alap alapján a táppénz folyósítása. Ez azt jelenti, hogy a korábbi GYED naptári napi alapja lesz a táppénz napi alapja. A CSED naptári napi alapjának megállapításánál is kaphatja az első gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapját, mert a biztosítási jogviszonyának kezdőnapja nem változott.[…]