Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] ...jelentette, hogya kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után 2010. évreteljesítendő járulékfizetés szempontjából a tevékenységre jellemző keresetneknem volt jelentősége, mivel esetükben a társas vállalkozástársadalombiztosítási járulék helyett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...alapján járulékfizetésrekötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem róható ki mulasztásibírság és adóbírság a tevékenységre jellemző kereset jogellenesmegállapításával összefüggésben. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó nem törölteel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van-e valamilyen kockázata vagy jogi akadálya annak, hogy egy egyéni vállalkozó önellenőrizze a 2010. évben bevallott járulékait, és az eredetileg megállapított havi 150 000 forint összegű tevékenységre jellemző keresetet, amely után megállapította és megfizette a járulékokat, a minimálbérnek megfelelő összegre módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...módosító rendelkezések szerint (2010. évi CXXIII. tv.) atevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályok megszűnnek. De a jogalkotóennél is tovább megy, és kimondja az említett törvény 167. §-ában, hogy azadóellenőrzés során a 2010. december 31-én hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagbanlegalább a tevékenységre jellemző kereset után fizeti meg. Átalányadózó eseténaz átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Evás társas vállalkozás tagjának keresete

Kérdés: Vonatkozik-e a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása egy evás társas vállalkozás kiegészítő tevékenységű, illetve heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagjaira az Szja-tv., az Eho-tv., illetve a Tbj-tv. alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] ...viszont egyenesen következik, hogy a százalékosegészségügyi hozzájárulás tekintetében sem érintett az "evázó" egyénivállalkozó a tevékenységre jellemző keresettel összefüggő kötelezettségekterén, melyet az Eho-tv. (4) és (8) bekezdése meg is erősít. Némileg más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Személyes közreműködés TGYÁS és GYED ideje alatt

Kérdés: Megjelenhet-e újságcikk egy evás betéti társaság kültagjának neve alatt, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és utána GYED-et szeretne igénybe venni? Veszélyezteti-e az ellátást ez a tevékenység abban az esetben, ha az írás ellenértékére a társaság számlát bocsát ki, de a tag a bt.-től személyes közreműködésre tekintettel nem realizál bevételt, kizárólag a tulajdoni hányad alapján részesül osztalékban?
Részlet a válaszából: […] Kivételezett esetről van szó, ugyanis mind aterhességi-gyermekágyi segélyre, mind a gyermekgondozási díjra jogosultságszempontjából megengedi az Eb-tv., hogy a biztosított, illetve jogosult személyaz ellátások folyósítása alatt szerzői jogi védelem alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] ...legalább a társasvállalkozó tevékenységére jellemző kereset után kell megfizetnie. Ha ajárulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, atársaság a járulékbevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelemfeltüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Közalkalmazott édesanya további jogviszonya

Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
Részlet a válaszából: […] ...és munkaerő-piaci járulékot, és a 9,5 százalékosnyugdíjjárulékot (tagdíjat) meg kell fizetni [Tbj-tv. 27. § (1) és (2)bekezdései]. Tevékenységre jellemző keresetnek a tag tevékenységére jellemző, apiaci viszonyoknak megfelelő díjazás minősül [Tbj-tv. 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Kft. tagjának osztaléka

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli egy kft. tagi jogviszony keretében közreműködő tagja részére 2009-ben jóváhagyott és 2010-ben kifizetett 2008. évi osztalékot? A cégnek két egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tagja van, az egyik tag munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, a másik tag tagi jogviszony keretében működik közre. A munkáltatói jogok gyakorlója a tagi jogviszonyos.
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködő nemrészesül személyes közreműködői díjban, vagy annak éves összege az adóévben neméri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, nem önállótevékenységből származó bevétel az említett társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Közreműködhet-e részmunkaidőben a társaság tevékenységében GYES igénybevétele mellett egy társas vállalkozó, és ha igen, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? A tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál figyelembe vehető-e a GYES melletti közreműködés?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál -az Szja-tv. 3. § 9. alpontja alapján – minden körülmény figyelembe vehető, ígynyilvánvalóan az a tény is, hogy az érintett vállalkozó kismamaként (tehát csakgyermeke gondozása mellett) veszi ki részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.
1
2