Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...szerint keletkezik, és természetesen ugyanúgy jogosult az adókedvezményekre is. Ez alapján például mindkét foglalkoztató jogosult lehet a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményre.Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkáltató jogos gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az a társaság, amelyik 2012-ben alakult, illetve a 2013-ban belépő új dolgozók esetében az a vállalkozás, amelyik 2012-ben valamennyi dolgozója esetében végrehajtotta a bérkompenzációt?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér alatt foglalkoztatott – munkavállaló esetében élni lehet a kedvezménnyel.Arra azonban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény nem alkalmazható egyidejűleg ugyanazon munkavállaló vonatkozásában–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] Az elvárt béremeléssel kapcsolatos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre – ráadásul immár a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, elvárt béremelésre vonatkozó feltételek teljesítése nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munka­bérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt a heti 8 órás részmunkaidős munka­viszonyban álló munkavállalónak kifizetett havi bruttó 70 000 forintos munkabér után abban az esetben, ha a dolgozó egy másik munkáltatónál rendelkezik főfoglalkozású munkaviszonnyal, ahol a munkabére meghaladja a havi 135 000 forintot? A foglalkoztató 2011. december 5-én alakult, 2011. és 2012. években nem volt alkalmazottja, 2013. február 1-jétől viszont van.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. törvény 460. § (5) bekezdése b) pontjának bb) alpontja értelmében 2013-ban a kérdezett adókedvezmény ugyanezen paragrafus (1) bekezdésében megfogalmazott – elvárt béremelésre vonatkozó – feltételek teljesítése nélkül is igénybe vehető.Nincs tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Elvárt béremelés megállapítása műszakpótlék csökkenése esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az elvárt béremelést annál a cégnél, ahol a dolgozók jelentős része 3 műszakban dolgozott 2011-ben, de 2012-től két műszakra tértek át, így a műszakpótlékok összege csökkent? Emelni kell-e az alapbér összegét annyival, amennyivel a műszakpótlék csökkent?
Részlet a válaszából: […] ...változást nem kell figyelembe venni, és a műszakpótlékátalakítása miatti bércsökkenést nem szükséges béremeléssel ellentételezni. Amunkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évielvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: Igénybe vehető-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény abban az esetben, ha a 4 órában foglalkoztatott munkavállaló bére 102 000 forint/hó?
Részlet a válaszából: […]  A szociális hozzájárulási adó vonatkozásában két törvény, aFog-tv., illetve a 2011. CLVI. tv. alapján több mint fél tucat jogcímen vehetőigénybe kedvezmény. A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy Olvasónk ezek közülmelyikre gondol.Annyit hozzáfűzhetünk, hogy a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Bérkompenzáció

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni 2012. évben a bérkompenzáció számítására vonatkozó jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől megszűnt a munkavállalók adó-jóváírásilehetősége. A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretébenfigyelembe vehető mértékéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.