8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Táppénz alapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
2. cikk / 8 További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése
Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
3. cikk / 8 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti-e a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az a társaság, amelyik 2012-ben alakult, illetve a 2013-ban belépő új dolgozók esetében az a vállalkozás, amelyik 2012-ben valamennyi dolgozója esetében végrehajtotta a bérkompenzációt?
4. cikk / 8 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény másodállású munkavállaló esetében
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt az után a másodállású munkavállalója után, akinek a munkabére nem éri el a havi 135 000 forintot, a főállású jövedelme azonban meghaladja ezt az összeget?
5. cikk / 8 Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt a heti 8 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló munkavállalónak kifizetett havi bruttó 70 000 forintos munkabér után abban az esetben, ha a dolgozó egy másik munkáltatónál rendelkezik főfoglalkozású munkaviszonnyal, ahol a munkabére meghaladja a havi 135 000 forintot? A foglalkoztató 2011. december 5-én alakult, 2011. és 2012. években nem volt alkalmazottja, 2013. február 1-jétől viszont van.
6. cikk / 8 Elvárt béremelés megállapítása műszakpótlék csökkenése esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az elvárt béremelést annál a cégnél, ahol a dolgozók jelentős része 3 műszakban dolgozott 2011-ben, de 2012-től két műszakra tértek át, így a műszakpótlékok összege csökkent? Emelni kell-e az alapbér összegét annyival, amennyivel a műszakpótlék csökkent?
7. cikk / 8 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Igénybe vehető-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény abban az esetben, ha a 4 órában foglalkoztatott munkavállaló bére 102 000 forint/hó?
8. cikk / 8 Bérkompenzáció
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni 2012. évben a bérkompenzáció számítására vonatkozó jogszabályokat?