Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a juttatást csak személyi jövedelemadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Japán felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy japán anyacég magyarországi leányvállalata tiszteletdíjat fizet a japán állampolgárságú felügyelőbizottsági tagnak? Milyen jogviszonyt szükséges létrehozni Magyarországon, ha az érintett egyébként Japánban él, ott is dolgozik, és fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett japán felügyelőbizottsági tagnak a biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f), illetve (2) bekezdésében foglaltak alapján kellene elbírálni. Mivel Japánban élő és ott biztosított személyről van szó, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kiküldetésben lévő japán munkavállalók társadalombiztosítási jogállását illetően a 2013. évi CLII. tv.-ben kihirdetett magyar-japán szociális biztonságról szóló egyezmény előírásait kell alapul venni.Az egyezmény 7. cikke a kiküldött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Osztrák állampolgár magyarországi kiküldetése

Kérdés: Milyen bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy osztrák anyavállalat egy osztrák állampolgárságú munkavállalóját a magyarországi leányvállalatához rendeli munkavégzésre kiküldetés keretében, amely várhatóan több évre szól? A dolgozó Magyarországon semmilyen jövedelmet nem kap, az anyavállalat folyósítja a munkabérét, A1-es igazolással rendelkezik, és a lakóhelye Ausztriában van, azaz naponta ingázik a két ország között.
Részlet a válaszából: […] ...24 hónapig továbbra is Ausztriában terjed ki a biztosítás – amit az említett A1-es igazolás bizonyít is -, ezért a magyarországi leányvállalatnak vele kapcsolatban semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége sem keletkezik. Ugyanez vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Szlovák részmunkaidős munkaviszony közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni Szlovákiában vagy Magyarországon a közterheket a szlovák leányvállalatnál fennálló 10 órás részmunkaidős munkaviszonyból származó kereset után egy magyar kft. Magyarországon lakó magyar ügyvezetője esetén, aki ezt a tevékenységet heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszony keretében látja el, amely biztosítási jogviszonyáról rendelkezik A1 igazolással is a magyar társadalombiztosítási szervtől? A Szlovákiában szerzett munkabérből jelenleg az igazolás ellenére levonásra kerülnek a magyar jogszabályok szerinti járulékok. Helyesen jár el a szlovák bérszámfejtő ebben az esetben? Hogyan kell bevallani a közterheket a részmunkaidős munkaviszony esetén, hogy ne álljon fenn kettős biztosítás?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-ának (3) bekezdése – a 883/2004 EK rendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban?- úgy rendelkezik, hogy biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében értékpapír szerezhető ingyenesen, kedvezményesen vagy opciós jog (vételi, jegyzési, eladási és más hasonló jog) gyakorlásával egyaránt. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatás útján értékpapírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...során. Ennek következtében – figyelemmel az Eho-tv. előbb idézett rendelkezésére – nem keletkezik a juttatásaik után a magyar leányvállalatnak százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége. A szociális hozzájárulási adót illetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Van szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége az alkalmazottja után – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – egy mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat;– ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda;– közjegyzői iroda;– az egyéni cég;– az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó általános alapelve, hogy a belföldi magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. Ez az adózási alapelv azt jelenti, hogy egy magyar munkavállalónak nem kell elhagyni Magyarországot, vagy a juttatónak nem kell Magyarországra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.
1
2
3
4