44 cikk rendezése:
1. cikk / 44 Külföldi kiküldetés
Kérdés:
Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?
2. cikk / 44 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
3. cikk / 44 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés:
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
4. cikk / 44 Gépkocsivezetők kiküldetése
Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
5. cikk / 44 Kiküldött munkavállaló
Kérdés: Hogyan alakul az adó- és járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy belföldi illetőségű magánszemély munkavállalót a munkáltatója Franciaországba küldi munkavégzés céljából? Hol lesz biztosított a dolgozó, ha előreláthatólag 180 napnál többet nem lesz Franciaországban?
6. cikk / 44 Egészségügyi ellátások harmadik országban
Kérdés: Hogyan vehetőek igénybe az egészségügyi ellátások harmadik országokban magáncélú tartózkodás esetén? Megtéríti a magyar társadalombiztosítás az ellátás költségeit, vagy a teljes összeget az utazónak kell fizetnie még akkor is, ha itthon már hosszú ideje fizeti a társadalombiztosítással kapcsolatos közterheket?
7. cikk / 44 Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja
Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
8. cikk / 44 Japán állampolgárságú munkavállalók
Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
9. cikk / 44 Indiai állampolgárok kiküldetése
Kérdés: Kell A1-es nyomtatványt igényelni abban az esetben, ha egy cég kiküldetés keretében indiai állampolgárokat foglalkoztat, akiket egy másik uniós tagországba szeretnének kiküldeni dolgozni?
10. cikk / 44 Kiküldött munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?