Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...beszedési számla 407A foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékkülönbözet megtérítését a biztosított munkavállalótól nem kérheti, az őt terhelő járulék tekintetében a Tbj-tv. 82...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...– sem érvényesült, mert a tévedést munkáltatói ellenőrzés tárta fel.A természetes személyt terhelő járulékok esetében a járulékkülönbözet rendezése túlmutat a foglalkoztató és a foglalkoztatott közös megegyezésén, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a természetes személy részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja.A munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja.)Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetve a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján köteles bevallani és befizetni. Amennyiben a járulékkülönbözet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthetők tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képező jövedelemnek, és utánuk nem kell a biztosítottat terhelő járulékokat (járulékkülönbözeteket) megállapítani, megfizetni, melyek a juttatásukat (tárgyhónapot) követően, utólag válnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem.Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kellbenyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésérekötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységre jellemző keresetet veszi alapul, és bár mulasztási bírságot,illetve adóbírságot nem szabhat ki, de az így megállapított járulékkülönbözetetkésedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni. Ilyen eset egyébként csak olyanvállalkozásnál fordulhat elő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az igazolást abiztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik ajárulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztatóaz igazolás kézhezvételét követő 15 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.
1
2
3