Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.Biztosítottnak minősült a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Tagi kölcsön kamatának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...kamatjövedelemnek, így a jövedelem minősítése a felek között fennálló jogviszonytól függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem minősül vezető tisztségviselőnek vagy személyesen közreműködő tagnak, akkor a jövedelem tulajdonosi minőségben illeti meg a magánszemélyt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...társasházközösség, egyesület, köztestület,közhasznú társaság, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője;szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói RésztulajdonosiProgram szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben választott tisztségviselőről van szó, akibiztosítási kötelezettségének elbírálására a munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban állóra vonatkozó [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti]szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...kellett tekinteni. Az APEH álláspontja szerint – melyet a bíróságokítélkezési gyakorlata is megerősített – azonban a vezető tisztségviselő csakakkor láthatta el feladatait munkaviszonyban, ha a munkáltatói jogkörgyakorlójának és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] ...végzőszemélynek kell tekinteni többek között azt is, aki gazdálkodó szervezetválasztott tisztségviselője, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselője,amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása)eléri a biztosításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Ügyvezető díjazásának eho-ja

Kérdés: Helyesen gondolja-e a gazdasági társaság, hogy amennyiben a minimálbér 30 százalékát meghaladó díjazást fizet az ügyvezetőnek, akkor csak a tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tagi jogviszony alapján, ugyanakkor, ha ezen összeg a minimálbér 30 százaléka alatt lesz, a tételes eho mellett a százalékos egészségügyi hozzájárulást is szükséges megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...marad az ügyvezetőtársasági jogi jogviszonya. A hatályos előírások szerint a tételes egészségügyihozzájárulást a társaságnak a vezető tisztségviselője után, annak társaságijogi jogviszonya alapján akkor kell megfizetnie, ha a tisztségviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...6. § (3) bekezdés c)pontja]. A leírtakon az újtársasági törvény szabályai sem változtatnak, mivel úgy rendelkezik, hogy avezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelőkötelezettségekre az e törvény szerinti társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködése biztosítási és járulékfizetésikötelezettséget nem von maga után. A Gt. jelenleg hatályos 30. §-a alapján avezető tisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.
1
2